Pozitívumokat, de problémát is lát a magyar futballban Szerhij Rebrov, a Ferencváros augusztusban kinevezett vezetőedzője. A neves ukrán szakemberrel arról is beszélgettünk, mikor lehet a Fradi az „ő csapata”.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Amint arról a Demokratában is beszámoltunk, augusztus 22-én az ukrán Szerhij Rebrov lett a Ferencváros labdarúgócsapatának vezetőedzője. Rebrov játékosként a Dinamo Kijevvel érte el legnagyobb sikereit: a klub színeiben összesen kilencszer volt bajnok, és hétszer nyert kupát, de volt az ukrán bajnokság és a Bajnokok Ligája gólkirálya is. Dinamós „csúcsidőszaka” után megfordult az angol Tottenham Hotspur és West Ham United, valamint a török Fenerbahce és az orosz Rubin Kazany csapatánál is. A válogatottban hetvenöt meccsen tizenöt gólt szerzett.

Visszavonulása után először a Dinamo Kijev második csapatánál, majd az első csapat edzői stábjában dolgozott. Mi­után 2014 tavaszán megbízott vezetőedzőnek nevezték ki, irányításával a Dinamo megnyerte az ukrán kupát. Ezután véglegesítették a poszton, és a kijeviek kétszer szereztek vele bajnoki címet, 2014 után 2015-ben is megnyerték a kupát, illetve a Szuperkupát is elhódították. A nemzetközi kupaporondon is sikeresek voltak: a 2014/15-ös szezonban az Európa-ligában a legjobb nyolc közé vezette együttesét, egy évvel később pedig a BL-ben a nyolcaddöntőbe jutottak a kijeviek. A Dinamótól tavaly nyáron távozott, ezután a szaúdi Al-Ahlit irányította, amely a második lett a bajnokságban.

A Fradival eddig veretlen – a bajnokságban három győzelem és két döntetlen a mérlege –, és a Magyar Kupában is továbbjutottak a zöld-fehérek. Az ukrán szakembert a több mint húszezer néző előtt, az Újpest ellen aratott győzelem után kérdeztük tapasztalatairól.

– Természetesen korábban is ismertem a Ferencvárost és több magyar játékost is, így a Dinamo Kijevben futballozó Kádár Tamást vagy az Oroszországban is megforduló Dzsudzsák Balázst, de a magyar bajnokságról keveset tudtam. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján azt mondhatom, hasonló a helyzet, mint az ukrán ligával kapcsolatban: több külföldi légiós, például dél-amerikai játékos, amikor oda szerződött, azt gondolta, hogy ott könnyű dolga lesz, de aztán rá kell jönnie, hogy ez egyáltalán nem így van. Az itteni is kemény mezőny, fizikálisan erősek a játékosok, sok minőségi futballista van, erős klubok – fogalmazott a Demokratának az FTC vezetőedzője. – Ami nagyon pozitív, hogy úgy látom, a magyar labdarúgást rendszerszinten akarják megújítani, fejlődni akarnak, és ehhez adottak az anyagi feltételek is.

Az idény közben, az ötödik forduló után érkező Rebrov irányításával érezhetően megváltozott a Ferencváros játéka. Kíváncsiak voltunk arra, szerinte hol tartanak az építkezésben, és mikor tekinthető majd a Fradi „az ő csapatának”.

– Számomra az a legfontosabb szempont, hogy azt érezzem, a játékosok a legjobbjukat akarják nyújtani a pályán. Az Újpest ellen például csak 1-0-ra nyertünk, de ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy összesen tizenkilencszer lőttünk kapura. Persze szeretnénk több gólt lőni, még hatékonyabbak lenni, ám a hozzáállás a derbin is rendben volt, most ez a lényeg – mondta Rebrov. – Természetesen nehezebb dolgom van így, hogy a nyári felkészülés során nem én dolgoztam a játékosokkal, ezért még nincs is kész a csapat, de igyekszünk folyamatosan fejlődni. A téli szünetig hátralévő hónapokra úgy tekintek, hogy ez egyfajta tesztidőszak mindannyiunk számára, addig kiderül, továbbra is érzem-e minden játékoson a fejlődés szándékát, illetve hogy kitől mennyit látok viszont abból, amit elvárok.

Szerhij Rebrov a Dinamo Kijevvel elért sikerei idején szívesen vetette be a klub saját nevelésű fiatal játékosait. A szakember ennek kapcsán elmondta: hazánkban problémának látja, hogy nincs U21-es bajnokság, hanem az U19-es, vagyis a 19 éven aluliaké a legidősebb korosztály. Így ugyanis azok a fiatalok, 19-20 éves játékosok, akik még nincsenek készen arra, hogy bekerüljenek az első csapat keretébe, elmennek más egyesülethez vagy alacsonyabb osztályba, vagyis nem tudnak velük tovább dolgozni a klubnál – pedig ez az életkor egy játékos pályafutása szempontjából rendkívül meghatározó. Ukrajnában viszont U21-es csapat is van, így nem veszítik el ezeket a fiatalokat.

A Ferencváros vezetőedzője több interjújában elmondta: edzői közül Valerij Lobanovszkij gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Lobanovszkij a 70-es évektől meghatározó edzőnek számított a Szovjetunióban, a Dinamo Kijevvel megtörte az ország labdarúgására addig jellemző orosz dominanciát, sőt a Dinamo európai szinten is meghatározó csapat lett, például kétszer is megnyerték a Kupagyőztesek Európa-kupáját. De több időszakban volt szovjet szövetségi kapitány – például amikor az 1986-os vébén a Szovjetunió 6-0-ra verte a magyar válogatottat –, és irányította az ukrán nemzeti csapatot is. Sikereit sokan többek között legendás szigorának tulajdonítják. Vajon Rebrov is ebben hisz?

– Kétségtelen, Lobanovszkijtól rengeteget tanultam, de nem szabad elfelejteni, hogy azóta megváltozott a futball. Ő más helyzetben volt például olyan szempontból, hogy azonos régióból származó játékosokkal, ukránokkal, oroszokkal, fehéroroszokkal dolgozott, akik korábban is hasonló felkészítést kaptak, ismerték, tisztelték őt. Manapság, amikor például számos légiós van a csapatban, jobban oda kell figyelni arra, hogy az egyes játékosokat hogyan lehet motiválni, van, akit szigorúbban kell fogni, mást biztatni kell, az edző feladata, hogy ezt külön-külön kitapasztalja – nyilatkozta a Demokratának Szerhij Rebrov.

Válogatott: Orbannal erősödtünk
Múlt hétfőn vált hivatalossá, hogy a német élvonalbeli RB Leipzig középső védője, Willi Orban a magyar válogatottban szeretne szerepelni, és Marco Rossi szövetségi kapitány számít is rá a Görögország elleni pénteki, illetve Észtország elleni, jövő hétfői találkozón.
Orban 1992 novemberében Kaiserslauternben született, édesanyja lengyel, édesapja pedig magyar. Mint a Nemzeti Sportnak adott interjújában elmondta, kisgyerekkorában felmerült, hogy Magyarországra költöznek, így apjával sokszor magyarul beszélgettek, és van olyan hivatalos papírja is, amelyben Orban Vilmos Tamás néven szerepel, ám végül Németországban maradt a család. Később szülei elváltak, édesapja Magyarországon él.
A sportnapilapnak azt is elárulta, 17 esztendős korában megkeresték a Magyar Labdarúgó-szövetséget, hogy szívesen szerepelne hazánk utánpótlás-válogatottjában, ám nem kapott érdemi választ. Az elmúlt években aztán magyar részről merült fel a beválogatása – Bernd Storck, majd Georges Leekens is kereste ezzel kapcsolatban –, de mostanra született meg benne a végleges elhatározás.
– Fontosnak tartom, hogy nem a német válogatott ellen, hanem a magyar mellett döntöttem – fogalmazott a Nemzeti Sportnak adott interjúban.
Szabó Gergő, a válogatott sajtófőnöke azt mondta: ezúttal Orban hívta fel Marco Rossit, hogy amennyiben számít rá, kész a magyar nemzeti csapatban szerepelni.
Willi Orbán kétszer pályára lépett a német U21-es válogatottban, ő a lipcsei gárda csapatkapitánya.