EVA, az okosszemüveg

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Vakok és gyengénlátók mozgását, közlekedését segíti az az okosszemüveg, amely mobiltelefonhoz csatlakoztatva, mesterséges intelligencia segítségével ismeri fel a környező tárgyakat, feliratokat, veszélyforrásokat és egyéb jelzéseket. A készülék a rajta levő kamerákkal észlelt jelenségeket élőszóban továbbítja a szemüveg viselőjének. Az Év Innovátora díjat először idén adták át a belga fővárosban.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a Földön 285 millió ember szenved látáskárosodásban. A vakok száma 2020-ban elérheti a 75 milliót. Ezeknek az embereknek az egyharmada el van szakítva a világtól. Szociálisan izolálódnak, hiszen soha nem hagyják el az otthonukat emberi segítség nélkül. Ez a folyamat pedig komoly lelki sérülésekkel jár, ismerteti a drámai tényeket Imre Krisztián.

Az okosszemüveg, vagyis az EVA (Ex­ten­ded Visual Assistant, kiterjesztett vizuális segítő) feltalálója arról mesél, hogy az Európai Üzleti Csúcstalálkozón, Brüsszelben átvett elismerés óta rendkívüli figyelmet tapasztal a sajtó részéről, ám így a szükségesnél kevesebb ideje jut a fejlesztéssel foglalkozni. Pedig most, hogy már az európai üzleti élet is felfigyelt a beszélő szemüvegre, a feladatok egyre sokasodnak. A termék piacra dobásához ugyanis a vállalkozás csapatának meg kell találnia a megfelelő befektetőket. Ezután kerülhet majd sor a szemüveg európai tesztelésére az érintettek, tehát a látássérültek és a vakok körében. Az élesben elvégzett próbák után egy utolsó finomhangolás következik, és ha minden jól megy, 2020-ban el is kezdődhet a gyártás. Imre Krisztián hangsúlyozza, hogy az okosszemüveg nem látó szemüveg, hiszen senkinek nem adja vissza a látását. A segédeszközzel a vakok és gyengénlátók – a bothasználat mellett – magabiztosabban és függetlenebbül tudnak közlekedni.


Csúcstechnológia a hétköznapokban

Imre Krisztiánt egyrészt személyes érintettsége, másrészt a mesterséges intelligencia alkalmazása iránti érdeklődése sodorta a feltalálók táborába. Az eredetileg marketing-kommunikációs végzettségű szakember ugyanis néhány évvel ezelőtt komoly szaruhártya-gyulladáson esett át. A betegségből sikerült teljesen felépülnie, ám a lábadozás hónapjai alatt személyes tapasztalatokat szerzett a látássérültek kiszolgáltatottságáról. Mivel már gyermekkorától fogva intenzíven érdeklődik az informatika iránt, csak idő kérdése volt, hogy gondolataiban egymásra találjon a cél és az eszköz: a segíteni akarás, és az ennek megvalósításához szükséges technológiák.

– Elképesztő ütemben halad a technológiai fejlődés, és azok a kérdések, amelyek korábban főként amerikai egyetemek kutatási témái voltak, mára már szépen lecsorogtak a hétköznapokba is, és bárki számára elérhetővé váltak – kezdi beszámolóját Imre Krisztián. – Az okos­szemüveg ötlete 2015-ben született meg. Voltak ugyan elképzeléseim a technológiáról, és arról, hogy mit is kellene tudnia a szemüvegnek, de bizonytalan voltam abban a tekintetben, hogy mit szólnak majd hozzá a látássérültek, és a velük foglalkozó szakemberek. Ezért aztán az első utam a Vakok Állami Intézetébe vezetett, ahol igen kedvezően fogadták az ötletemet.

Ekkor kezdődött el a szemüveg külsejének és különböző funkcióinak kialakítása. A találmány – első startup sikereként – 2016-ban megnyerte az UberPITCH elnevezésű nemzetközi megmérettetés hazai fordulóját. A kezdeményezés keretében a feltalálók 37 európai város Uber-autóiban győzködhették a befektetőket vállalkozásuk életképességéről. A szakmai zsűri előtt összesen négyezer pitch, vagyis prezentáció hangzott el a hátsó üléseken. A magyar zsűritagok az EVA csapatát választották a legjobbnak. Az okos­szemüveg később bekerült a Design Terminál hazai vállalkozásokat támogató, tehetséggondozó inkubátorprogramjába. A vállalkozás jelenleg a Start it @K&H inkubátorprogramtól kap szakmai támogatást, például a megfelelő üzleti partnerek megtalálásához. Ezzel párhuzamosan az EVA csapata folyamatosan dolgozik a prototípus tökéletesítésén is.


Nemes cél akadálypályán

A feltaláló szerint az egyik legnehezebb feladat, hogy sikerüljön megértetni az érdeklődőkkel, hogy egy találmány tömeg­gyártásához – az ötlet megszületésétől a termék boltokba kerüléséig – gyakran hosszadalmas és rögös út vezet. Megvalósítási terv, piacra jutás, árazás, gyártási kérdések, eladási csatornák, sorolja a szakmai munka állomásait a feltaláló. Mint mondja, maguk sem gondolták volna, hogy ennyire nehéz dolog egy nemes cél megvalósítása úgy, hogy mindez üzletileg is megállja a helyét. Bármennyire tehetségesek is a hazai hardverfejlesztők, Magyarország sajnos nem technológiai nagyhatalom, ezért ez nehezített pálya a high-tech-fejlesztések számára. Az ötletgazda azt is kiemeli, hogy a látásvesztést érintő fejlesztések terén igen erős a konkurenciaharc a tudományos életben, gondoljunk csak például az őssejtterápiára.

Balás Gergő vezető fejlesztő arról beszél, hogy a szemüveg a benne elhelyezett kamerák és egyéb szenzorok segítségével határozza meg a felhasználó és a környezet viszonyát. Ezeket az adatokat kielemezve tudja a készülék meghatározni, hogy milyen utasításokat kell kapnia a felhasználónak ahhoz, hogy biztonságosan haladhasson, és elérje az úti célját. Az eszköz kültéren hagyományos műholdas (GPS) helyzetmeghatározást használ, de számításba kellett venni, hogy ezek pontossága a fém- és üvegfelületekben gazdag városokban kritikus mértékben csökkenhet, a GPS-jelek nemkívánatos visszaverődése miatt. Az okosszemüveg a beltéri navigációt is segíti, ahol a GPS használata nem elérhető.

– A kezdetektől fogva fontos fejlesztési szempont volt, hogy a rendszer bel- és kültéren is egyaránt megbízhatóan működjön, ezért is használunk sokféle szenzort – ismerteti a szakember. A szemüveg felismeri az ajtót, a lépcsőket, az utcasarkokat, azt, hogy milyen széles a járda, milyen messze van a fal, vagy éppen a közút – sorolja a lehetőségeket Balás Gergő. – Az eszköz figyeli a jármű- és gyalogosforgalmat is. Az okosszemüveg végül a szárak belső részén levő hangszórók segítségével, élőszóban továbbítja az észlelt jelenségeket a felhasználónak.


Filantróp szemlélet

Az okosszemüveg tervezett piaci árával kapcsolatban Imre Krisztián feltaláló és Walter Szilvia társalapító arról tájékoztatnak, hogy megpróbálják 2000 euró alatt tartani. Tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában egy – körülbelül nyolc évig munkaképes – vakvezető kutya kiképzése 30-35 ezer euróba kerül, az EVA csapata úgy véli, hogy az általuk kikalkulált ár kedvezőnek mondható. Walter Szilvia azt is hangsúlyozza, hogy a startup jelenleg a megfelelő befektetőket keresi, ami egyáltalán nem könnyű feladat. A kezdeti friends, family, fools (barátok, család, őrültek) körön már túl vannak, vagyis ténylegesen baráti és családi tőkével is beszálltak a vállalkozásba. Igyekeznek kihasználni az elérhető, uniós források nyújtotta lehetőségeket is. A későbbiekben kizárólag olyan partnerekkel szeretnének együttműködni, amelyek menedzsmentje nem akarja átvenni a startup feletti szakmai irányítást a befektetésért cserébe. Az EVA csapatának ugyanis nagyon fontos a filantróp szemlélet, vagyis az, hogy leendő üzlettársuk a közösség érdekében is tevékenykedő, jótékony, emberbarát partner legyen. Az EVA-projektnek ugyanis a célcsoport, tehát a látássérültek és vakok közössége miatt, jelentős társadalmi-szociális vetülete van.

 

Lapszám: