Már a jövőben élünk
Az önvezető autóktól a maglevigÉvezredeken át csak igen komótosan fejlődött a közlekedés, hogy aztán a XXI. század szédítő informatikai, infokommunikációs robbanása nyomán olyan boszorkányos technikai újdonságok szülessenek meg gyors ütemben, amelyekről még a tudományos-fantasztikus irodalom legnagyobbjai sem álmodtak.
A Virgin Galactic cég Unity űrrepülőgépe
A nagy ugrás kétségkívül az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kifejlesztett GPS (global positioning system, azaz globális helymeghatározó rendszer) volt. Ez egy húszezer kilométeres magasságban a Föld körül keringő, 24 műholdból álló flotta, amely milliméternyi pontossággal képes megállapítani valamely földi objektum helyzetét.
Ez az alapja az egyre többet emlegetett „intelligens”, avagy „okos” járműveknek, amelyek a GPS-rendszerrel összeköttetésben vezető, vagyis emberi beavatkozás nélkül képesek közlekedni. A Daimler autógyár (Mercedes-Benz) évek óta tesztel ilyen tehergépjárműveket, a Nissan, az Audi és a Tesla is nagy figyelmet fordít az önvezető autókra, de olyan számítástechnikai-informatikai óriások is jelen vannak ezen a színtéren, mint a Google vagy az Apple. Aligha kell ecsetelnünk, hogy érdemi áttörés esetén mennyivel olcsóbbá válhat a teherfuvarozás, az áruszállítás. A kutatók elsősorban nem az irányíthatóságot vizsgálják a kísérletekben – az megoldottnak tekinthető –, hanem a sokszereplős közlekedési rendszerben elengedhetetlen biztonsági elemeket tökéletesítik. Az önvezető kamionokat irányító informatikai rendszer feltörésével ugyanis az infokommunikációs kalózok eltéríthetik az árut, ami a gazdasági káron túl különlegesen érzékeny szállítmányok, például fegyverek, különböző kémiai anyagok esetén súlyos biztonságpolitikai kockázatot is jelent.
Mágnesvasút Sanghajban. Fotó: shutterstock.com
Futurisztikusnak hat, de már létező valóság az angol elnevezése (magnetic levitation) után maglev néven ismert lebegő mágnesvasút is. E közlekedési eszközt a mágnesesség hajtja és tartja a kijelölt pályán, melynek előnye, hogy a hagyományos vonatoknál jóval nagyobb, akár 500 kilométeres óránkénti sebesség is elérhető vele. Ez pedig már-már megközelíti a repülőgépek tempóját. Jelenleg Kínában, Dél-Koreában és Japánban állítottak rendszerbe maglev-vonatokat, pillanatnyilag utóbbi ország tartja a sebességi világrekordot, 2015 tavaszán egy tesztszakaszon végzett kísérlet során óránként 603 kilométerrel száguldott a japán mágnesvonat, igaz, mindössze 11 másodpercen keresztül.
A maglev-technológia olyannyira nem álom, hogy kínai tudósok már egy szuperváltozaton dolgoznak. Ez zárt csőhálózatban közlekedne, melyben vákuumot alakítanának ki, így a szerelvény légellenállás híján akár – nem tévedés – 2900 kilométert is megtehetne óránként, vagyis a ma ismert utasszállító repülőgépeknél több mint háromszor gyorsabban lenne képes közlekedni. Igaz, ehhez a zárt, kereszteződések nélküli pályát is ki kell építeni, ami igencsak költségessé teszi ezt a megoldást, hosszú távon viszont a hagyományos vonatoknál jóval energiatakarékosabb.
A mágnesvasúthoz hasonlatos elképzelés a Tesla-vezér Elon Musk által megtervezett hyperloop, azaz egy ugyancsak zárt, ritkított levegőjű csőrendszerben haladó, úgynevezett lineáris elektromotorral hajtott utasszállító kapszula. A tervek szerint ez óránként 1200 kilométeres sebességgel közlekedne. Elon Musk először Budapest, Pozsony és Bécs között gondolta megépíteni az első vákuum-vasútvonalat, aztán úgy tűnt, Szaúd-Arábia lesz a befutó. A közlekedési szakemberek megosztottak a hyperloopot illetően, többen kételkednek a rendszer fenntarthatóságában.
Remények ide, kétségek oda, tény, hogy az infokommunikációs és a közlekedési eszközök összekötése ma már az életünk része. A fejlesztések bizonyára új kihívásokat is hoznak, ám az innováció megállíthatatlanul folytatódik.
Hazánk is bekapcsolódott a XXI. századi közlekedésfejlesztés nemzetközi vérkeringésébe. A nálunk működő neves autógyárak egyre inkább építenek a magyar tudásra, emellett javában épül a zalaegerszegi tesztpálya, az építés második üteme nagyjából egy éven belül fejeződhet be. A létesítmény alkalmas lesz többek között kritikus járműdinamikai helyzetekben végzett tesztekre, de helyet kapnak különböző felületű fékpályák, valamint a műszaki beállítások vizsgálatát lehetővé tevő, úgynevezett kezelhetőségi, valamint sebességhatárokat vizsgáló szakasz is. A zalaegerszegi tesztpálya különlegessége lesz a Smart City Zone névre hallgató egység, egy speciális, városi környezetet megjelenítő épített tesztkörnyezet pályakereszteződésekkel, villamossínekkel, buszmegállókkal, lámpákkal, táblákkal, gyalogosokat szimuláló bábukkal. Ez a részleg alkalmas lesz a szuperautomatizált, önvezető járművekkel való kísérletezésre, ennek érdekében a területén elérhető lesz minden korszerű infokommunikációs technológia, így a wifi-alapú közlekedésirányítási rendszerek is.
