A távközlés fejlődését más találmányok felfedezése ugrásszerűen gyorsította, például az elektromosság, az elektromágnesesség, a rádióadó, az informatika. A klasszikus adó-közvetítő-vevő hármasát mára a legújabb generációs informatikai rendszerek vezérlik.

Fotó: shutterstock.com

A hírek, üzenetek lehető leggyorsabb célba juttatásának minden korban stratégiai fontossága volt, hiszen emberi sorsok, csaták és háborúk kimenetelét befolyásolhatta. Évszázadokon keresztül a fény segítségével továbbították a jeleket, az emberek jól látható helyeken (pl. hegytetőkön) gyújtott jelzőtüzekkel üzentek egymásnak. Az ipari forradalom, a gőzgép feltalálása hatott a vasút és vele együtt a posta fejlődésére is. A posta ekkor még csak ott tudott jól működni, ahol a közlekedés lehetővé tette a küldemények továbbítását.

A mai értelemben vett távközlés fogalma az elektromosság, illetve az elektromágnesesség felfedezésével született meg. Az első lépés a távíró feltalálása volt. Samuel Morse 1840-ben bevezetett elektromos üzemű távírója hosszú időn keresztül használatban volt, ezt használták a posta távírórendszerében is. Bécs és Pozsony között az első távíróvonal 1847-ben lépett üzembe.

Az egyidejű vezetékes hangközlés Alexander Graham Bell távbeszélő-készülékével valósult meg. Kitartó munkáját 1876. március 10-én koronázta siker. Bell a következőt mondta tagoltan a készülékbe elektrotechnikában jártas asszisztensének, Thomas Watsonnak: „Mr. Watson, come here, I want to see you!” (Mr. Watson, jöjjön át, látni szeretném!) Pár pillanat múlva Watson eldobta a szerszámokat, és lélekszakadva kiabálta: „Hallom önt, uram! Érti? Hallom a szavakat, amiket mond!”

A távíró- és telefon-összeköttetések fejlődésében nagy lépés volt az óceánokon átvezető kábelek lefektetése, az Atlanti-óceán alatt 1866-ban, a Csendes-óceánon 1902-ben jártak sikerrel a munkálatok.

A telefonközpont feltalálása és alkalmazása (1881) Puskás Tivadar nevéhez fűződik. A világon elsőként Budapesten létesítettek telefonközpontot az ő tervei alapján. 1892-ben szabadalmaztatott újítása a Telefonhírmondó, amely előfizetésért szolgáltatott híreket és kulturális műsorokat.

A mai mobiltelefonok egyik őse az 1895-ben az olasz Marconi által feltalált rádió adó-vevő volt, amely lehetővé tette a megfelelő vevőkészülékkel rendelkezők számára, hogy a nyilvános rádióadások mellett valós időben, zárt hálózaton kétirányú kommunikáció jöjjön létre. A rádióadók használatára évtizedeken keresztül csak a hajósok és az állami szervek (rendőrség, katonaság) voltak jogosultak. Sokáig szintén csak számukra volt elérhető az 1970-es évektől világszerte földrajzi pozíció meghatározására használható GPS-rendszer is.

Magyarországon 1990-től jelentek meg az első generációs mobiltelefonok. Ezek még méregdrágán üzemeltethető, táska méretű készülékek voltak.

A finn Nokia cégnek köszönhető a mobiltelefonok széles körű elterjedése. Finnország gyéren lakott lappföldi területein a vezetékes telefonhálózat kiépítése és karbantartása sokkal költségesebb lett volna, mint a rádióadók telepítése, ezért a Nokia óriási fejlesztésbe kezdett és hamarosan piacvezetővé vált. A robbanásszerű fejlődést a digitális hálózatot használó GSM rendszerek hozták: ezek már alkalmasak voltak rövid szöveges üzenetek (SMS-ek), multimédiás üzenetek (MMS-ek) továbbítására is. A digitalizáció megteremtette az alapját, hogy a telefonhálózat ne csak a beszéd, hanem az adatok átvitelére is alkalmas legyen: ezzel kialakította az egész világot átszövő hálózatot.

A 3G egy vezeték nélküli mobilinternet-szabvány. Harmadik generációsnak is nevezik, mivel a 2000-es évek elejétől már jóval nagyobb adatátviteli sebességre képes, mint a második generációs GSM-szabvány. Ez a technológia hozta el az okostelefonok korát. Ezt a Negyedik generáció (4G vagy LTE) követte. Az LTE rövidítés az angol Long Term Evolution kifejezésből származik, és egy olyan új rádiós technológiát jelöl, amely teljesen IP-alapú, és nagyon gyors adatátvitelt biztosít. A 4G-technológia jelenleg a mobil távközlési rendszerek közül a legfejlettebb: a korábbiakhoz képest elképesztő sebességre emelte az elérhető sávszélességet. Ennek a technológiának a használatával komplett nagy felbontású filmeket nézhetünk meg mobileszközeinken. Megjelent az IoT (Internet of Things) fogalma is, aminek segítségével ma már tárgyakkal is kommunikálhatunk: telefonunkról beállíthatjuk a termosztátot, működésbe hozhatjuk a házban működő biztonsági rendszereket. Gombnyomásra működik a világ, és elképesztő távlatok nyílnak: hamarosan itt az 5G, aztán a 6G és így tovább.