Az energiatermelés és -felhasználás modellje sokáig nem lépett át az évszázados szokásokon, a technológiai újítások az utóbbi másfél évtizedben jelentős változásokat indítottak el az ágazatban. Az újonnan telepített termelőkapacitások mintegy hetven százalékát már olcsó, megújuló technológiák adják, a felhasználást gazdaságosabbá teszik a takarékos elektromos vagy fűtőeszközök, legújabban pedig az okosotthonok.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

2035-re a Föld lakossága várhatóan 8,8 milliárd fő lesz, másfél milliárddal több a jelenleginél. Ezen belül a középosztály lélekszáma és annak igényei is tovább növekednek majd, szakértők szerint az összes energiaigény harminc százalékkal nagyobb lesz a mostaninál. A világ energiatermelésének nyolcvan százalékát még mindig a fosszilis tüzelőanyagok adják, a megújuló áramtermelésben rohamosan nő a napenergia részesedése. Bizonyos országokban már az IKEA is árusít napelemeket, illetve akkumulátorokat is hozzájuk. Az árak rohamosan csökkennek, a technológia fejlődik, már Magyarországon is átadták az első, napelemes tetőcserepekkel felszerelt házat, Ausztráliában pedig tesztelik a nyomtatható, tapétaszerű és nevetségesen olcsó napelemeket.

A hőtermelésben nő a földhő felhasználása, Budapesten is vannak ilyen lakóházak. A hőszivattyúk technológiai fejlődése lehetőséget biztosít például olyan rendszerek gazdaságosabbá tételére, amelyekben – mintegy mellékesen – hő termelődik. Használható fűtésre például egy húsüzem elfolyó meleg szennyvize, de egy tejüzemben a frissen fejt tej melege is.

Nagy léptékben fejlődik az energiatárolás területe is, a lítiumionos akkumulátorok áttörést hoztak e téren. A jövőben egy háztartás vagy kisközösség saját akkupakkja révén elszakíthatja azokat a köldökzsinórokat, amelyek a nagy központokhoz kötik.

Ez az autonómia vonzónak tűnhet, a hatékonyság szempontjából azonban az okoshálózatok látszanak a legígéretesebbnek, amelynek részegységei váltakozva lehetnek energiatermelő, -fogyasztó vagy -tároló kapacitások. A rendszerben nemcsak arra lenne lehetőségünk, hogy feltöltsünk egy elektromos autót, de arra is, hogy szükség esetén energiát vegyünk ki az akkumulátoraiból.

A jövő jelszava a több forrásból származó energiamix, és valós cél lehet az energiahálózatok globális összekapcsolása is. Hiszen valahol mindig süt a nap, és fúj a szél. A legtöbb európai ország most sem önellátó energetikai szempontból, és a kontinensen már formálódik az intelligens szuperhálózat. Hosszú távon nemcsak a fosszilis, de az atomerőművek is eltűnnek, mert az urántartalékok is végesek. Ezért a fejlett országok jelentős összegeket áldoznak a fúziós energiával kapcsolatos kutatásokra. Az ötvenes években abban reménykedtek a kutatók, hogy húsz-harminc esztendőn belül megszületik a hálózatra kapcsolt fúziós erőmű. Napjainkban már 2050 a céldátum, de Franciaországban épül egy fúziós erőmű, amely a tervek szerint 2025 karácsonyán indulhatna be. Az energiapolitikák változatlanul fontos része a fogyasztás hatékonyságának növelése. A rendkívül takarékos világítótestek, háztartási gépek, fűtőberendezések és persze az épületek hőtartó képességének növelése után most az okosotthonok jelenthetnek ebben újabb léptéket. Ezek segítségével nemcsak energiát takaríthatunk meg, de kényelmesebbé és biztonságosabbá is tehetjük az otthonunkat, hiszen távolról irányíthatjuk és felügyelhetjük mindazt, ami a lakásunkban történik.

Az okosotthonokban a fűtés, a redőny, a világítás mind csatlakoztathatóak egymáshoz, illetve az internetre. Ha mindehhez hozzáadjuk a mesterséges intelligenciát, az okosotthon például még az ébredésünk előtt bekapcsolhatja a kávéfőzőt, vagy telefonunkról információt kaphat arról, hogy hazafele tartunk, mire feltekeri a termosztátot, és így tovább… Az okosotthonnak emellett akár életmentő funkciója is lehet. Felismeri például, ha lakója rosszul van, elájul, vagy csak elesik, és képtelen talpra állni. A BME egyik kutatócsoportja dolgozott olyan MI-eszközön is, ami egy okosotthon részeként vizsgálja az egyedül élő, idősebb emberek egészségi állapotát, és figyelmeztessen például a demencia tüneteire. Elképzelhető az is, hogy az okosotthon idővel képes lesz érzékelni lakóinak a hangulatát, és ennek megfelelően ajánl nekik ételt, zenét, tévéműsort. 

Az okosotthon jó dolog, de kiszolgáltatottá is teszi az embert, hiszen a világhálón keresztül életének minden részlete látható lesz. Tehát a folyamatosan működő internetkapcsolatot többszörösen biztosítottá kellene tenni. Ez is új technológiai kihívás… n