Robotkórház

Leváltják-e a számítógépek az orvosokat? Biztonságosak-e a robotok által végzett vizsgálatok és műtétek? Lesz-e elég forrás az egészségügy digitalizációjára? Többek között ezek azok a „húsba vágó” kérdések, amelyek azonnal felvetődnek a robotizált diagnosztikai és műtéti eljárásokkal kapcsolatban.

Fotó: MTI

A komputeres diagnosztikának az orvostudományban óriási jelentősége van, hiszen a számítógép segítségével olyan eltérések is kimutathatók az emberi szervezetben, amelyekre a digitalizált képelemezés hatékonyan hívhatja fel a szakorvosok, rajtuk keresztül pedig a veszélyeztetett csoportok figyelmét.

A szív működését vizsgáló EKG felfedezéséért például Willem Einthoven holland fiziológus már 1924-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. Az analízis elvégzéséhez akkor még sóoldatos tartályokat használtak. Manapság azonban már arra is van lehetőség, hogy a görbék jellemzőinek figyelembevételével, speciális számítógépes program segítségével kiszűrjék azokat az érintetteket, akik például visszérbetegségre hajlamosak. És ez még csak a kezdet!

Egy nem is olyan távoli jövőbe vetített elképzelés szerint néhány évtized múlva bekövetkezhet az a már korábban megjósolt jelenség, miszerint a műtéti beavatkozások során nem a számítógépek asszisztálnak majd az orvosoknak, hanem éppen fordítva!

A robotok által végrehajtott operációk világáról szóló beszámolók már napjainkban sem tartoznak a science fiction műfajok körébe. A tesztek javában folynak, az eredmények biztatóak, ráadásul a kutatók szerint a robotkarok egyes esetekben nagyobb biztonsággal hajtják végre a különleges precizitást igénylő beavatkozásokat, mint az emberi kéz.

A Science Translational Medicine nevű tudományos szaklap két évvel ezelőtt például igazi áttörésről számolt be. A prezentáció főszereplője, a STAR néven jegyzett robot ugyanis képes volt – minimális útmutatást követően – egyedül összevarrni egy sertés két béldarabját nemcsak laboratóriumi, hanem valós körülmények között is. A koncepcióra még legalább tíz éven át tartó, embereken végzett tesztelés vár, de a szakértők szerint hosszabb távon ez a fajta csúcstechnológia jelenti a jövőt.

Magyarországon már évekkel ezelőtt is végeztek prosztataműtétet az amerikai fejlesztésű da Vinci robottal. Ez a tény is igazolja, hogy az egészségügyet érintő digitális forradalommal a magyar szakemberek is igyekeznek lépést tartani.

Hazánkban – és az egész kelet-közép-európai régióban – először 2018 áprilisában hajtottak végre robotasszisztált agyműtétet, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI). Az operáció során az orvosok által irányított francia ROSA robot elektródákat ültetett egy öt évvel korábban Parkinson-kórral diagnosztizált beteg agyába. A műtét során a páciens folyamatos kézremegése szinte azonnal és teljesen megszűnt.

ROSA pontosan, az emberi hiba kizárásával végzi munkáját, a beavatkozás során nem fárad el, karjai pedig olyan gyorsan dolgoznak az érzékeny agyszövetek között, hogy a korábban 10-12 óráig is elhúzódó agyműtéteket akár 3-4 óra leforgása alatt is képes elvégezni.

A sebészet, ezen belül az idegsebészet a technikai fejlődésnek köszönhetően átalakulóban van. A robotokat a tudósok számos egyéb területen, például kutatási célokra is használhatják.

– Az új képalkotó eljárások eredményeként olyan agyterületeket, idegpályákat látunk, amelyeket öt éve még nem – jegyezte meg az eljárással kapcsolatban dr. Erőss Loránd idegsebész, az OKITI osztályvezető főorvosa.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a STAR, a ROSA és a da Vinci sem működnek teljesen önállóan, csupán utasításokat hajtanak végre! Minden egyes lépés előtt megerősítést kérnek a műtétet vezető orvostól, és a legkisebb eltérés esetén is leállnak és visszahúzódnak. Egyedülálló teljesítményük kiváló orvosokból, optikai tervezéssel foglalkozó, gépész-, villamos- és szoftverfejlesztő mérnökökből, biológusokból, valamint lézerfizikusokból álló szakemberek éveken át tartó, összehangolt munkájának eredménye.

A robotsebészek használata ugyanakkor napjainkban még a gazdaságilag fejlettebb országokban is kiváltságnak számít, hiszen nemcsak eszmei, hanem pénzben kifejezett értékük is csillagászati. A jelenleg legelterjedtebb da Vinci robot például kétmillió dollárba, vagyis mintegy hatszázmillió forintba kerül, a ROSA ennek a duplájába…

Az egészségügy digitális átalakulása, a technológiai forradalom – a betegségek felismerésétől a megfelelő terápia kiválasztásáig – hatalmas mértékben járult hozzá az életminőség javításához. Részben ennek is köszönhető, hogy míg a születéskor várható élettartam az 1900-as évek elején 40 év körül volt, addig napjainkban a magyarok átlagosan 75 éves korukig élnek. De messze van még az idő, amikor az ember irányítása alatt álló számítógépek valamennyi betegség kiszűrésére és gyógyítására alkalmasak lesznek.