Kisütött végre…

2020-ig várhatóan a nyolcszorosára nő a napelem-kapacitás Magyarországon. Nemrég a kiemelt beruházásokról született kormányrendelet, felére csökkentették a napelemek termékdíját, és folyamatosan növekszik a közintézmények és lakóházak tetején is a fotovoltaikus cellák száma. Szakértők szerint Paks 2 mellett a naperőmű-fejlesztések hozzák majd a legnagyobb változást a jövő magyar energiapiacán.

– Érzékeljük, hogy a kormány egyre inkább támogatja a napenergiát hasznosító megoldásokat, bár egyelőre a termékdíj csökkentésén kívül csak a kommuniká­ció­ban – véli Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke, amelyhez az ágazatban aktív cégek jelentős része csatlakozott. Hozzáteszi, a jövőt jelentősen befolyásolhatja az Európai Unió 2030-ig vonatkozó, jelenleg formálódó előterjesztése, amelyből kiderül majd, milyen vállalásokat teszünk, és milyen nemzetközi szabályozásokat hoznak a megújuló energiákkal kapcsolatban. Az a kérdés, a napenergia hol helyezkedik majd el a fontossági sorrendben, korábban ugyanis erősen figyelmen kívül maradt. A közelmúltban elhangzott kijelentések alapján azonban mindez változhat.


Több mint száz településen

Tavaly év végén rohamosan megélénkült az úgynevezett kiserőművek iránti érdeklődés Magyarországon, ugyanis a magyar, kedvezőnek tartott Kötelező Átvételi Tarifa rendszerét (KÁT) 2017 januárjában, európai uniós előírás szerint felváltotta egy új támogatási forma, a METÁR (Megújuló és Alternatív Energiaforrásokból Előállított Hő- és Villamosenergia-Átvételi Támogatási Rendszer). Utóbbiban a támogatásokat alapvetően pályázatok útján osztják el, míg az előbbiben mindenkinek jár – sokan ezért még ki akarták használni az általános lehetőséget, így 2016 végéig annyi engedélykérelem érkezett, hogy az ezekben szereplő kapacitás felér egy másik paksi atomerőmű méreteivel. Eszerint több mint 2000 megawattnyi támogatott naperőmű-kapacitás megvalósítására nyílik lehetőség Magyarországon, de ez nem fog mind megépülni, szakértők szerint csak 30-50 százaléka. Ezenkívül pedig a Pakssal történő összehasonlítás egy kicsit megtévesztő, mert a beépített kapacitás a megújuló energiák esetében névleges, az energiatermelés ennél kevesebb.

Az elmúlt hónapban a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított több mint száz naperőműves projektet, illetve beruházási célterületté napelemeknek helyet adó földeket. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban és könnyebben végezheti el a telepítéseket a Magyar Villamos Művek Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Hungarowind Kft. Száz megawattnyi szolár­teljesítményt építenek ki 50 milliárd forint értékben több mint száz településen, Alsónánától Felsőzsolcáig, Dunaújvárostól Zalaegerszegig.

A két legnagyobb, egyenként 20-20 MW összteljesítményű erőmű Felsőzsolca és Paks területén épül, az előbbit 2018 első negyedévében szeretnék átadni. A beruházások költségeinek 35 százalékát uniós támogatásból, 65 százalékát saját erőből fedezik. Mivel ők is tavaly nyújtottak be kérelmet, a megtermelt áramot még a KÁT-rendszerben értékesítik, és az MVM Csoport mindezzel a legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelő lesz Magyarországon. Az új naperőművek éves szinten több mint 110 GWh villamosenergia-termelésre lesznek képesek, ami 50 ezer háztartás, vagyis egy közepes méretű magyar város éves villamosenergia-szükségletét fedezi.

– Az MVM Csoport stratégiájában a hagyományos, az atom- és a megújuló energiatermelés kiegészíti egymást, mindegyiknek megvan a szerepe – mondja Kőfalusi Viktor, az MVM Hungarowind Kft. ügyvezetője. – Folyamatosan vizsgáljuk az összes lehetőséget, a megújuló energiaforrások közül jelenleg Magyarországon a napelemet tartjuk a leginkább költséghatékony és leggyorsabban kivitelezhető hasznosítási módnak.


Nyolcszorosa

– A Megújuló Energia Cselekvési Tervben kitűzött célt, miszerint 2020-ig 14,65 százalékra növeljük a megújuló energiák arányát az össz-energiatermelésben, már 2015-ben teljesítettük – mondja Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. – Ez meghaladja a vonatkozó uniós irányelvben foglalt kötelezettségeinket is. Úgy láttuk, ideje átgondolni a megújuló energiák összetételét az energiatermelésünk rendszerében. Nincsenek alkalmas folyóink a vízerőművek telepítésére, a legnagyobb Kiskörei Erőműben is problémákat okoz a vízhozam optimalizálása. A geotermikus energia áramtermelési célú felhasználása járható út Magyarország számára, de még nem teljesen kiforrott technológia, a szélerőművek pedig főként éjszaka termelnek áramot. Nekünk inkább nappal van rá szükségünk, ekkor ugyanis Magyarország importra szorul. Éjszaka exportálunk ugyan, de nyilvánvalóan magasabb áron vásárolunk áramot nappal, mint ahogy eladunk éjszaka. Ráadásul folyamatosan nő a lakosság energiaigénye. A Kárpát-medence pedig meg van áldva a napsütéses órák számának tekintetében, ezért mind az európai uniós, mind a hazai pályázatokat életbe léptetjük a naperőművek kapacitásának növelése érdekében. A jelenlegi, biztosan megvalósuló projektek alapján 2020-ra a napenergia eddigi, egyszázalékos aránya a megújulóenergia-termelésben várhatóan a nyolcszorosára fog emelkedni.

A megújuló energiák egyre nagyobb arányú rendszerbe kapcsolásával folyamatosan felmerül a kérdés, hogy a statikus elektromos hálózat működésében okoz-e gondot, ha hirtelen nagy kapacitást kell befogadnia. Az MVM lapunkat arról tájékoztatta, hogy az elmúlt időszakban jelentős műszaki fejlesztést hajtottak végre ennek kiküszöbölésére, a megépülő új kapacitásokhoz pedig további hálózatfejlesztéseket végeznek majd. Schrerer Zsolt, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) igazgatóhelyettese pedig ehhez hozzáfűzte, hogy az áramellátás minőségének folyamatos biztosítása okán kiegyensúlyozó kiserőműveket is telepítenek majd (ezek gyorsan beindítható és leállítható egységek arra az esetre, ha kevés a bejövő megújuló energia).

A geotermikus energiában rejlő későbbi lehetőségeket pedig az mutatja, hogy tízéves előkészítő munka után próbaüzem keretében megkezdte a közhálózatra való áramtermelést Magyarország első ilyen jellegű erőműve a Pest megyei Turán. A Turawell 2,7 megawatt elvi maximális kapacitású erőműve világviszonylatban is mérnöki bravúrnak számít, mert amíg a technológia hazájának számító Izlandon jellemzően 250-300 fokos hévíz forgatja a turbinákat, itt 127 fokos víz áll rendelkezésére. Az energetikai hasznosítás után 78 fokos marad a termálvíz, amit üvegházrendszer fűtésére használnak majd.


Támogatások útvesztője

Az Európai Unió villamosenergia-fogyasztásának átlagosan négy százalékát fedezi napenergia. A MANAP elnöke szerint nehéz megítélni, hogy hazánk más európai országokhoz képest milyen mértékben támogatja a napelemek elterjedését, mert azok megvásárlásának és működtetésének különböző támogatásait, engedélyeztetésének másféle jogi útvesztőit lehetetlen összehasonlítani. Az biztos, hogy kisebb-nagyobb eltérésekkel világszerte általánosnak számít az itthoni sztenderd, miszerint a háztartási méretű (50 kilowatt teljesítmény alatti) kiserőművek a hálózatot energiatárolásra is használhatják: amikor felesleget termelnek, betáplálják, amikor hiányuk van, akkor kivehetik.

Van, ahol a hálózatba betáplált és a kivett energiát más áron számolják el, ezért a különbözetet ki kell fizetnie a tulajdonosnak, nálunk az éves fogyasztás mértékéig ugyanazon az áron számolják el a kettőt. Ezt hívják szaldó elszámolásnak, ami részint rendhagyónak számít, részint ennek köszönheti sikerét a napenergia. Amennyiben a teljes villanyszámlánkat napenergiából szeretnénk fedezni, akkor ez alapján nagyjából nyolc-tizenegy év alatt megtérülő befektetéssel számolhatunk.

Ugyanakkor a helyzeten változtathat a nemrég bevezetett elosztói teljesítménydíj, amelyet a 4 kilowattnál (kW) nagyobb teljesítményű háztartási kis­erőművek esetében kell fizetni (összehasonlításképpen: egy 3-4 fős család villamosenergia-igényét egy 1,5-3,5 kilowattos rendszer ki tudja szolgálni, ha a fűtést és a hűtést nem árammal oldják meg). Ennek az összege egyelőre nulla forint. Scherer Zsolt államtitkár szerint a díj bevezetésére azért van szükség, mert részt kell vállalni a hálózat fenntartásából, karbantartásából és fejlesztéséből.

A METÁR-rendszernél a támogatásokat pályázat keretében osztják ki, ám az 1 MW alatti villamos teljesítményű, új építésű erőműegységekre és a demonstrációs projektekre kérhető, hogy a MEKH állapítson meg támogatási időtartamot. A 0,5 MW alatti villamos teljesítményű, új építésű erőműegységek pedig igényelhetnek kötelező átvételt. A MANAP elnöke szerint azonban ez kevésbé kiszámítható, mint az egységes, kötelező átvétel rendszere. A versenyeztetésnek ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a konkurenciaharc miatt lejjebb mennek az árak. Szolnoki Ádám mindenesetre bizakodó:

– A napenergiát tekintve a többi európai országhoz képest mutatkozó lemaradásunkat felhasználhatjuk arra, hogy ellessük a máshol hozott eredményes intézkedéseket, valamint hogy mások hibájából okulva elkerüljük a ballépéseket. Például Csehországot korábban jó példának tartották a régióban kiemelkedő napelem-penetrációja miatt, ugyanakkor összességében a piac talán ott alakult a legrosszabbul: egy év alatt annyi erőmű épült, hogy le kellett zárni a teljes támogatási rendszert, azóta megrekedt a fejlődés, a lakosság pedig már nem szereti ezt az energiaforrást. Magyarország csak apró lépéseket tesz ugyan, de általában a megfelelő irányba, ami az elkövetkező években kedvező környezetet teremthet. Nálunk a hosszú távú tervek és elképzelések hiánya okoz problémát a szabályozói és a kormányzati oldalról. A hazánkban üzemelő felelős cégek számára fontos lenne látni az energiastratégiát és a cselekvési tervet, amihez a következő 5-10 évben igazodni tudnának, illetve ezek alapján üzleti és fejlesztési terveket dolgozhatnának ki.

Fehérváry Krisztina, Német Dániel

Lapszám: