A Kelet Nyugatra jött

A kormányfő úgy fogalmazott: az iszlám kultúra új területeket foglal magának, egyre nagyobb számban telepednek le muszlimok Nyugat-Európa városaiban, méghozzá önálló tömbökben. Így mára az orientalisztika tudományának földrajzi értelemben vett kutatási területe sem határolható egyszerűen körbe: ma már nemcsak azt kell kutatni, mi zajlik tőlünk keletre, hanem azt is vizsgálni kell, mi történik tőlünk nyugatra – mondta, kiemelve az orientalisztika tudományának ebből fakadó stratégiai jellegét.

Orbán Viktor arról is beszélt, Európa politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek.

„Az integráció nyugat-európai harcosai ma azt hiszik, hogy aki Franciaországba vagy Németországba vágyik, aki francia és német életszínvonalra vágyik, az miért is ne akarna azonnal francia vagy éppen német lenni. A brüsszeli elit ma ebben a buborékban él” – fejtette ki. Megjegyezte: a valóság ezzel szemben az, hogy a migránsok azért jönnek, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon akarnak élni, de a saját szabályaik szerint.

Vajon fel van-e készülve erre Európa? Tudja-e garantálni a békés együttélést? – tette fel a kérdéseket, amelyekre – jelezte – Nyugat-Európában még nem találták meg a választ.

A magyar álláspont úgy szól – közölte -, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol erre szükség van, mert ez a megfelelő és az egyetlen olyan megközelítés, amely senkit sem kényszerít önfeladásra.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyarokat úgy ismerik Európában, mint „a legnyugatibb keleti népet”, ami számos területen érhető tetten, például az iráni és török eredetű szavakban, a konyhaművészetben, a népi motívumokban, az irodalomban és a zenében. „Mi, magyarok ezer éve azt választottuk, hogy a Nyugathoz akarunk tartozni, de úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a keleti származásunkról” – fogalmazott, hozzáfűzve: „büszkék vagyunk rá, ezért kutatjuk és ápoljuk ezeket a gyökereket”.

Kiemelte továbbá, hogy a több mint ezeréves iszlám civilizáció értékes, tiszteletre méltó kulturális és tudományos eredményeket adott a világnak, például a matematikában és az orvostudományban.

A miniszterelnök megjegyezte: több mint 15 évet kellett várni arra, hogy a nemzetközi szinten is elismert Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete méltó helyre kerüljön. Az épület Makovecz Imre tervei alapján készült, amivel kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy lépésről lépésre Makovecz Imre összes, csak tervezésig jutott jelentős épületét fel fogják építeni.

Beszéde végén hozzátette: régi igazság, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti elkötelezettséget. Reményei szerint az Avicenna intézet éppen ebben fogja tovább segíteni az országot és a kormányt: „megerősödve saját kulturális, keresztény, európai mivoltunkban jó partnerei lehessünk az arab világ országainak”.

Maróth Miklós akadémikus, az intézet igazgatója beszédében hangsúlyozta: a magyar orientalisztikában forradalmi változás volt az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének 2002-es megalapítása. Eddigi munkásságával pedig mind mennyiségi, mind minőségi szempontból igazolta az alapító döntésének helyességét – mondta.

Kiemelte azt is, hogy az intézet a mai, feszültségekkel telt világban külön feladatának tekinti, hogy az iszlám világáról a sajtóban kialakult negatív képpel szemben bemutassa annak valódi kultúráját, megismertesse kiemelkedő eredményeit.

A 2002-ben létrehozott Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének célja a fiatalok pályára segítésén kívül az arabisztika és iranisztika egyetemi oktatásának támogatása: tankönyvek írása, az itthoni kutatók munkájához szükséges könyvek beszerzése, külföldi kutatók és oktatók meghívása, konferenciák rendezése, az arabisztika és iranisztika magyarországi képviselői közötti szakmai együttműködés elősegítése – olvasható az intézet honlapján.