A rendszerváltás mérföldkövei
Úttörő kezdeményezésnek számít a hazai tudományos életben, de az ismeretterjesztés területén is az a Kronológia elnevezésű tematikus honlap és adatbázis, amelyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával hozott létre és mutatott be az intézet székházában.Az eseményt Kásler Miklós miniszter köszöntőjével nyitották meg, ezt követően pedig dr. Nyári Gábor főigazgató ismertette az új honlappal kapcsolatos tudnivalókat. Mindketten rövid interjút adtak a Demokratának.
– Egy nemzet akkor tud erős lenni a jelenben és biztos alapokra építeni a jövőjét, ha tisztában van a múltjával. A rendszerváltás óta eltelt harminc esztendő, különösen a fiatalok számára, már ismeretlen és tisztázandó történelem?
– Valóban elegendő ahhoz, hogy sokan, még akik benne is éltek, elfelejtsék, hogy milyen volt egy diktatúrában vergődve létezni – mondta a Kronológia fontosságára utalva Kásler Miklós miniszter. – Felnőtt azóta több generáció, akik csak a családi történetekből és a tankönyvek lapjairól tudják, milyen lehetett a Rákosi-, majd a Kádár-korszak. Azonban ahhoz, hogy feldolgozzuk mi is történt harminc esztendővel ezelőtt, melyek voltak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltozáshoz vezettek, először is szükség volt erre az intézetre, amely amellett, hogy alapkutatásokat folytat, gyűjti, elemzi és közzéteszi a korszak dokumentumait is. Segítségére siet a társadalom minden tagjának, különösen a fiataloknak abban, hogy megértsék, megismerjék a közelmúlt eseményeit és azok máig ható következményeit. Az intézet nagyszabású és hiánypótló projektje, azt gondolom, nemcsak fontos, de felettébb dicséretes és hasznos teljesítmény is egyben.
Amint arról beszámoltunk, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum – a Kodolányi János Egyetemmel közös szervezésben – nemrégiben Magyar Világ címmel, a Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítást, amelyet több mint húszezer, többségében középiskolás tekintett meg – a tárlat azóta már Veszprémben várja a látogatókat. Most pedig szintén a fiatalságra fókuszálva jelentette be a Kronológia című honlap indulását az intézet.
– Valóban, kifejezetten olyan design- és technikai megoldásokat alkalmaztunk, amelyek célja az volt, hogy minél közelebb juthassunk a fiatalabb generációkhoz – mondja Nyári Gábor főigazgató. – Ezzel szeretnénk szolgálni történelmi ismereteik bővítését, illetve árnyalni a rendszerváltásról alkotott képüket. A harminc évvel ezelőtti eseményeket mint folyamatot mutatjuk be, kitérve a történések közötti kapcsolatrendszerre és az ok-okozati összefüggésekre. Magam is azt remélem, hogy a Kronológia, hasonlóan a Magyar Világ kiállításhoz, hamar népszerű fogadtatásban részesül, annál is inkább, mert az összesen 62 igényes tanulmány mellett közel száz, a rendszerváltásban aktívan résztvevő személy, politikus életrajza és számos digitális dokumentum is a kutatók, az érdeklődők rendelkezésére áll.
– Céljuk egy olyan történelmi konszenzus kialakítása, amely tényeken alapul, de a vitákat továbbra sem zárja ki?
– Például 1956 igazi alapvetéseit már megismerve és elfogadva, Nagy Imre vagy a pesti srácok szerepét, viselkedését lehet árnyalni, más szemszögből értékelni – a rendszerváltásról mindez nem mondható el. Ma is heves viták vannak, olykor ellentétes személyes emlékek és politikai, emberi megközelítések. Tehát még nem alakult ki a közös történelmi minimum, amihez meg kell ismerni a konkrét előzményeket, a lehető legteljesebb igazságot, ez a Kronológia alapvető célkitűzése.
– Vegyünk egy gyakorlati példát, a Kerekasztal-tárgyalásokat: ha valaki Pozsgay Imre szerepére kíváncsi, hogy vajon miért nem őt választották köztársasági elnöknek, választ kaphat?
– Nagyon gyorsan és részletesen juthat hozzá minden anyagokhoz. Az oldalon kap egy igényes, sőt tudományos feldolgozást, amelyből azokra a személyekre és eseményekre is rá tud keresni, akik és amelyek a folyamatban Pozsgayn kívül fontosak lehetnek. Így eljuthat akár a kezdethez, a lakiteleki találkozóhoz. Ez az oldal konkrét adatokhoz, tényekhez ad hozzáférést, ugyanakkor a böngészés során új információkkal gazdagít. Ezzel azt is jelzem, hogy a diákság, a közönség, de a kutatók számára is lehetővé válik az eddig kevésbé ismert források elérése. Igaz, jelenleg az 1988-1989-es eseményeken van a hangsúly, de folyamatosan, dinamikusan tovább fejlődik és bővül az oldal. Sőt, még az idei évben könyv alakban is meg fogjuk jelentetni.
Az adatbázis 2020. október 29-től már elérhető a kronologiaarchívum.retorki.hu/ oldalon.