A magyarok az elmúlt hat évben 1600 milliárd forint hitelt vettek fel autóvásárlásra. Az utakon futó gépkocsik közül nagyjából minden negyediket hitelből vásárolták, 70-80 százalékukat pedig svájcifrank-alapú hitelhez kötött konstrukcióval.

A devizaadósok érdekképviseletével foglalkozó Dr. Damm Andrea szerint érdemes felülvizsgálni a devizaalapú gépjárműhitel-szerződéseket, mert szerinte a hazánkban 2004 és 2009 között folyó gépjármű-hitelezés egy rendszerszerűen elkövetett csalássorozat volt, amely az autóhitelek kilencven százalékát érintheti.

Irányadó deviza

A devizához kötött hitelügyletekben több olyan bírósági ítélet is született, amely kimondta: ha a kölcsön összege és a törlesztőrészlet forintban van meghatározva, és sem a hitelösszegnél, sem az árfolyamnál nem tüntettek fel valamilyen idegen devizát, akkor az ügylet forintban jött létre és csak forintban lehet elszámolni.

Mit jelent ez a devizaalapú autóhitel-szerződések esetében? Dr. Damm Andrea szerint az autóhitelek kilencven százalékánál sehol nem szerepel idegen devizaösszeg, a legtöbb szerződésben is csak annyi, hogy „irányadó vagy mértékadó deviza: svájci frank”. Ez azonban kevés, ettől a kitételtől egy forinthitel nem minősül át idegen devizához kötött hitellé. A forint is deviza, tehát ha egy deviza figyelembevételével határozza meg a szerződés a kölcsön összegét és a törlesztését, az a kölcsön abban a devizában jött létre.

További rossz hír a bankoknak, hogy a jogelv szerint, ha egy szerződésben nem egyértelmű rendelkezések vannak, illetve a rendelkezések egymással ellentétesek, akkor azt kell alkalmazni, ami az ügyfélre nézve kedvezőbb.

A gépjárműhitel felvétele a legtöbb esetben egy autószalonban történt, és nem egy bankfiókban. A kölcsönszerződést pedig az autószalon egyik alkalmazottja íratta alá, és nem egy banktisztviselő. Az így kötött hitelszerződéseket a jogszabály szerint semmisnek kell tekinteni. Ugyanis egyrészről hiába adott a bank meghatalmazást az autószalonnak, az nem adott meghatalmazást az ügyintézőnek arra, hogy hitelszerződést köthet.

Minthogy a kölcsön nyújtása nem tartozik egy autószalon tevékenységi körébe, két meghatalmazást kellett volna minden ilyen szerződéshez mellékelni. Másrészről az ilyen jellegű pénzügyi tevékenységhez eleve engedély szükséges.

– A hitelintézeti törvény előírja, hogy a jogviszony feltételrendszerét a szerződő felek – a bank és az ügyfél – megbeszéljék egymás között. Az autószalon alkalmazottja értelemszerűen nem tud minden részletre kiterjedő tájékoztatást adni a hitelügyletről, hiszen nem ez a szakmája – magyarázza Damm Andrea, aki szerint a pénzintézetek rendszerszerűen és szándékosan folytattak jogellenes gyakorlatot hatalmas mennyiségű ügyfélkör ellenében.

Bevett szokás volt az is, hogy az autószalonban bekérték az ügyfél iratait, és továbbküldték a banknak. A tárgyalási folyamatot „kifelejtették”, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki tudatában legyen annak, milyen szerződést is kötött. A szerződésekbe beleírták, hogy az ügyfél megkapta az Általános Szerződési Feltételeket, akkor is, ha ilyet a gépjármű-kereskedőtől biztosan nem kapott.

Az ügyvédnő szerint a bankok tévednek, ha azt hiszik, hogy a bíróságon ezzel lehet érvelni. Ha az adós visz két tanút, akik jelen voltak, s bizonyítani tudják, hogy csak egy formanyomtatványt írattak vele alá, és a hitel természetéről semmilyen felvilágosítást nem kapott, a bank nem fogja tudni bizonyítani ennek ellenkezőjét.

A gépjárműhitelek speciális velejárója a vételi jog, amely az autóhitelek több mint nyolcvan százalékát érinti. A vételi jogot a bankok azért kötik ki, mert a gépjárműhiteleknél – ellentétben az ingatlanhitelekkel – nincs olyan közokirat, amely lehetővé tenné, hogy a tartozást peres eljáráson kívül be lehessen hajtani. Ha nem fizet az ügyfél, akkor a bank él a vételi joggal, és elveszi az autót.

A Ptk. szerint a feleknek meg kell állapodniuk a vételárban és abban, hogy a bank milyen feltételek mellett élhet a vételi joggal. A vételi jogot maximum öt évre lehet kikötni. Korábban a bankok azzal próbálkoztak, hogy kétszer ötéves vételi jogot írattak alá az ügyféllel, de a bíróság megállapította, hogy ez jogellenes, hiszen a jog megkerülésére szolgál. Fontos, hogy akik öt évig rendesen fizették a hitelt, tőlük a bank már nem veheti el az autót. Szokássá vált, hogy az öt év letelte után a bankok, mintegy fedezetként, maguknál tartják az autó törzskönyvét. Ekkor feljelentést lehet tenni okirattal visszaélés miatt, mert a törzskönyv a gépjármű tulajdonosát illeti meg.

Banki trükközések

Mariann férjével 2007-ben vett fel hárommillió forintot 72 hónapos futamidőre, havi nyolcvanezer forintos törlesztőrészletre. A futamidő idén márciusban telt le, a hat év alatt ötmillió forintot fizettek vissza, de bank még hárommillió forintot követel.

– Elismerem, közgazdász létemre nem voltam teljesen körültekintő, amikor a szerződést a férjemmel aláírtuk, de az is biztos, hogy az ügylet nehezen állja ki a jogszerűség próbáját. Bár én forinthitelt vettem fel, de az apró betűs résznél feltüntették, hogy a visszafizetés függ a svájci frank alakulásától. Ha banktól veszek fel hitelt, a közjegyző is jelen van, a mi esetünkben pedig az autószalon alkalmazottja írt alá a bank nevében. A szerződésből, amit nevezzünk inkább formanyomtatványnak, pedig nem derül ki, hogy a havi nyolcvanezer forintból mennyi megy tőketartozásra és mennyi árfolyam-különbözetre, kamatra, így nem lehet devizaalapú szerződésnek tekinteni. Innentől fogva a bank hárommillió forintos követelése alaptalan. Arról nem is beszélve, hogy az autó törzskönyvét az öt év vételi jog letelte után is maguknál tartották, és azt csak egy komoly hangvételű felszólítás után küldték meg nekünk. Így már el tudom adni az autót kb. másfél millió forintért – magyarázza az asszony.

Damm Andrea elmondta, sok adósnak a bank az ötéves vételi jog lejárta előtt néhány nappal küldött ki papírokat, hogy írják alá és azonnal küldjék vissza. Az iratokból a laikus számára nem derült ki, hogy a vételi jog meghosszabbítását írták alá. Ezt nagyon tisztességtelen eljárásnak tartja, szerinte ez önmagában is megérne egy komoly vizsgálatot.

– Az egyik ügyfelemnek a bank elvette az autóját, értékesítette, majd felszólították, hogy a hitelügylet lezárása miatt még valamit alá kellene írni. Tudtán kívül azt íratták vele alá, hogy ő közvetlenül adta el a gépjárművet egy harmadik személynek, miközben a vételi jog alapján a bank szerzett tulajdonjogot, neki kellett volna azt továbbadnia. Erre a trükkre azért volt szükség, hogy ne kelljen a vételárral a banknak elszámolnia és ne kelljen üzleti könyveibe a gépjárművet bevezetnie – tájékoztat minket Damm Andrea.

– Beszéltünk olyan gépjárműhitelessel, akivel a bank az ötéves vételi jog lejárta utánra már a kölcsön felvételekor aláíratott egy adásvételi szerződést. Erről tájékoztatást nem kapott, csak több mint hét évvel a kölcsön felvétele után tudta meg, hogy az autó a vételi jog lejárta utáni napon a bank tulajdonába került. Az ügyfél abban a tudatban fizette a kölcsönt és használta az autót, hogy az az övé.

Damm Andrea szerint az adóhivatalnak az összes gépjárműhitelt nyújtó pénzügyi intézményt meg kellene vizsgálnia, ugyanis rengeteg olyan autó kerülhetett a bankok tulajdonába, amelyeket nem vettek vagyonleltárba, nem értékeltek, s az eladás után nem a bankhoz folyt be hivatalosan a vételár. Hatalmas összegű bírságokat lehetne kiszabni, mert megsérthették a számviteli törvényt.

Fenti esetben a bank úgy járt volna el jogszerűen, ha a vételár összegével elszámol az ügyféllel, azt beszámítja a kölcsön fennmaradó részébe, s csak ha még marad fenn tartozás, azt követeli. A turpisság akkor derült ki, amikor az ügyfél ügyvéddel vizsgáltatta felül a hitelszerződést. Tipikus esete annak, amikor a bank olyan helyzetet teremt, hogy mindenképpen az ügyfél legyen a vesztes. Akkor is, ha rendesen fizet.

Egy taxis gépjárműhiteles a Demokratának elmondta, 2007-ben vett fel négymillió forint gépjárműhitelt 72 hónapos futamidőre, egymillió forint önerővel. A törlesztőrészletet havi hetvenezer forintban állapították meg, tehát a hatéves futamidő végén összesen ötmillió negyvenezer forintot fizetett volna vissza. Azonban a válság miatt a futamidő megnőtt 12 hónappal, a havi törlesztőrészlet pedig 121 ezer forint lett. E hónapig rendesen fizetett, összesen 5 millió 345 ezret, ám a bank szerint még 2 millió 700 ezerrel tartozik. Az autó körülbelül másfél millió forintot ér.

– Felülvizsgáltattam a szerződést, és az ügyvédem megállapította, hogy alaptalan a bank követelése, ugyanis a szerződésem a jog szerint forintban jött létre. Kiszámoltuk, hogy még háromszázezer forint túlfizetésem is van, ezért bejelentettük a banknak, hogy nem vagyok hajlandó többet fizetni – mondta a férfi.

Uzsorakamat

Damm Andrea elmondta, van két ügyfele, akik ugyanabban az időszakban, ugyanolyan jellegű szerződést kötöttek ugyanannál a pénzintézetnél. Mindkét ügyben azt állítja a bank, hogy ezek svájci frankhoz kötött hitelek. Az egyiknél hét százalék a kamat, a másiknál tizenkilenc. Ezt meg kell magyaráznia a banknak. Szerinte a 19 százalék a svájci frankhoz kötve uzsorakamat.

Érthetetlennek tartja, hogy a Bankszövetség vezetői a devizahitelezést vizsgáló parlamenti albizottság meghallgatásán miért mondták azt, hogy a devizahitelezés azért volt előnyös az ügyfeleknek, mert a kamat lényegesen alacsonyabb volt, mint a forinthiteleké. A tizenkilenc százalékos kamat olyan magas, hogy annak mértéke eleve kizárja, hogy a hitel devizához kötött legyen, mert a bankvezetők elmondása szerint az idegen devizához kötött hitelek kamata kettő és tíz százalék között mozgott.

A 2004 és 2009 között lezajlott gépjármű-hitelezés rendszere bűncselekmény-sorozat, amely az autóhitelek kilencven százalékát érinti, ezért ha az ügyfelek a Legfőbb Ügyészségre néhány ezer ilyen szerződést beküldenének, a nyomozó hatóság kénytelen lenne nyomozást indítani e rendszerszintű csalássorozat miatt, és a pénzintézeteknek óriási összegű kártérítést kellene fizetniük.

– Tudjuk, hogy egy autó forgalmi értéke már a vétel napján 15-20 százalékot csökken, és napról napra folyamatosan veszít az értékéből. Egy ilyen jellegű fogyasztási cikkre olyan hitelt nyújtani, ami egy befolyásolhatatlan árfolyam-változású idegen devizához van kötve, s akár tízéves futamidőre is nyújtották, olyan felelőtlen hitelezési gyakorlat, amely miatt az összes pénzügyi intézménynek vissza kellene vonni az engedélyét. Semmi másról nem szóltak ezek az ügyek, mint egy fogyasztási cikk vásárlása kapcsán kiszipolyozni a polgárokat és jó magas profitot realizálni – mondja az ügyvédnő, aki arra buzdítja azokat, akik több mint öt éve fizetik a hitelt, hogy vizsgálják felül a hitelszerződéseiket.

Meg kell nézni, milyen részletességgel van szó devizáról, például idegen devizában van-e meghatározva a kölcsön összege, mert nagy a valószínűsége, hogy nem, és akkor ez egy forint alapú kölcsönszerződés. Ki kell számolni, forint alapon hol tart a visszafizetés, és ha túlfizetés történt, akkor be kell jelenteni a banknak, hogy kérik vissza a különbözetet, és nem fizetik a tovább hitelt.

– Még csak bírósági ítéletre sincs szükség, hogy ezek az ügyletek forintban fejeződjenek be, és az adósok megszabaduljanak azoktól a terhektől, amelyeket sosem vállaltak – állítja határozottan az ügyvéd.

Lass Gábor