Újrainduló konzervatív elitképzés
A rendszerváltozás után a tömegesedő felsőoktatás minősége erőteljesen leromlott. Egyik következménye az lett, hogy kevesebb idő és figyelem jut a tehetséges diákokra – állítják egybehangzóan oktatási szakemberek. Ezen a helyzeten próbálnak változtatni az olyan, hagyományos oktatáson kívüli, egyéni fejlesztésre koncentráló tehetséggondozó intézmények, mint a Mathias Corvinus Collegium és a jövő év elejétől induló Ludovika Collegium.
A szakkollégiumok magyarországi története a XIX. századig vezethető vissza, de mai formájukban körülbelül ötven éve léteznek. Előfutáruk az Eötvös Loránd báró által 1895-ben létrehozott Eötvös Collegium volt, amely a színvonalas tanárképzést tűzte ki céljául. Az 1970-es években sorra alapuló szellemi műhelyek oktatási funkciójuk mellett aztán a demokratikus nyilvánosság gyakorló terepeivé is váltak. A modern értelemben vett szakkollégiumok első képviselője az 1970-ben megalakult, Rajk Lászlóról elnevezett intézmény volt, amit 1977-ben a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium követett. Ebből lett 1983-ban a Bibó István Szakkollégium, amelynek hallgatói aztán a rendszerváltozás idején is jelentős feladatokat vállaltak.
Egyénre szabott fejlődés
A rendszerváltás után tömegesen jöttek létre új szakkollégiumok, amelyek a felsőoktatás tehetséggondozó intézményeivé váltak. Mára szinte minden egyetemhez és tudományterülethez kapcsolódik szakkollégium. Amiben az 1996-ban alapított, mostantól pedig kibővülő tevékenységkörrel működő Matthias Corvinus Collegium (MCC) és az idén induló Ludovika Collegium (LC) kiemelkednek: képzéseikben hangsúlyos elem a hazafias szemlélet, és nem titkolt céljuk, hogy egy konzervatív értékrendű elitet neveljenek ki. Dr. Kovács Éva, a Ludovika Collegium programigazgató helyettese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója a Demokratának elmondta, az LC nemcsak névadójának, az államügyek iránt elkötelezett és felvilágosult Mária Ludovikának az eszmeiségét viszi tovább mint hagyományt, de épít a Magyarországon meghonosodott tehetséggondozó kultúrára is. A program megalkotója és fenntartója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), tehát a működési keret és a képzési szerkezet eleve adott. A Ludovika Collegium az NKE tehetséggondozó programja. Célja, hogy a világról felelősen gondolkodó, stratégiai szemléletű, közérdeket szem előtt tartó szakemberek kerüljenek a közigazgatásba. A Ludovika Collegium a magyar közigazgatás számára képez olyan szakmailag felkészült, idegen nyelveken felsőfokon beszélő szakembereket, akik elhivatottak a haza szolgálatára, ismerik és értékelik a magyar kultúrát, valamint komplex problémamegoldó képességüknek köszönhetően vezetőként, autonóm véleményformálóként is megállják a helyüket.
– A magyar államról gondolkodó, a nemzet és a társadalom múltját ismerő, a jelenét értő és a jövője iránt aggódó közösséget szeretnénk építeni, amely a Ludovika tradíciójára épül, de a modernitás iránt is elkötelezett. A program célja, hogy a magyar felsőoktatás legkiválóbb hallgatóit megnyerjük a haza szolgálatára – foglalta össze a tehetséggondozó program célját Koltay András, az NKE rektora. Az ingyenes kollégiumi elhelyezést, kiemelt ösztöndíjat és személyre szabott képzést nyújtó program 2021 februárjában indul.
Innovatív oktatási módszerek
A LC közszolgálati karrierre készíti fel a hallgatókat, akiknek értékrendjében a köz szolgálata van az első helyen, és ezért karriercéljaik túlmutatnak személyes boldogulásukon. A célok között olyan készségek kifejlesztése szerepel, amelyek segítségével a hallgató a jövőben közszolgálati hivatást tölthet be vezetői pozícióban, akár hazai, akár nemzetközi környezetben.
– Személyre szabott előmenetelt kínálunk. A Collegium minden tagjáról személyes fejlesztési profil készül, amely tartalmazza, hogy milyen kimeneti követelményeket kell elérnie, és ezért mely területeken kell fejlődnie. Ehhez nyújt a program egyéni támogatást kurzusokon, tréningeken keresztül – mondta dr. Kovács Éva.
Minden kurzust az adott szakterület tudományosan elismert képviselője koordinál, aki a téma részleteihez kapcsolódóan a közigazgatásból, a versenyszférából vagy a tudományos életből jövő hazai és külföldi vendégoktatókat von be a képzésbe, valamint projektfeladatokat teljesít a hallgatókkal. A kurzusokat főként az NKE tanárai vezetik, de más egyetemekről is várnak oktatókat, illetve a központi államigazgatás képviselői, valamint gyakorlati szakemberek is előadnak majd. A program innovatív oktatási módszereket alkalmaz, így a tanulmányi program fontos elemei az úgynevezett hackathlonok, a szimulációs gyakorlatok, a személyes készségfejlesztő tréningek, a csoportos projektmunkák, a szakmai gyakorlatok és az egyénre szabott szakmai mentorprogram. A képzés interdiszciplináris, ez megjelenik a tagok összetételében és a program képzési tematikájában is. Az LC a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói mellett más egyetemek és más tudományterületek hallgatóit is integrálja. Emellett a program három állandó kurzusa (geopolitika, módszertani elemzőkurzus, politikai eszmetörténet) mellett számos, a világ aktuális kérdéseire reflektáló tárgyat kínál, amelyek egy adott gazdasági, társadalmi, közéleti jelenséget több szemszögből vizsgálnak meg.
Sokrétű tehetséggondozás
Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta, a tehetséggondozás során olyan tudást nyújtanak a diákoknak, amelyet a hagyományos oktatásban, a tömegképzés rendszerszerű jellegéből adódóan nem feltétlenül kapnának meg.
– A kis létszámú csoportokban tanulással, a valós, gyakorlati problémákról történő egyénre szabott beszélgetésekkel olyan motiváló impulzusokat adunk a diákoknak, hogy a bennük rejlő tehetség ki tudjon bontakozni – mondta Lánczi Péter. Hozzátette, emellett elengedhetetlen, hogy a diákok kellő szorgalommal és alázattal álljanak a tanuláshoz, mert szerinte a tehetség kibontakozásához az egyéni motivációnak is fontos szerepe van.
Az MCC képzései ingyenesek, de ahogy Lánczi Péter fogalmazott, az anyagi segítségnél többet jelent az a támogató közeg, amely az MCC oktatásait jellemzi.
– Mi elsősorban nem anyagi segítséget nyújtunk a tehetségeknek, hanem azt, hogy a programjaink során olyan készségeket, képességeket sajátíthatnak el, amelyekre a hagyományos oktatásban nem lenne lehetőségük. A vezetők következő generációjának kinevelését tűztük ki célul. Szeretnénk őket olyan készségekkel felruházni, hogy képesek legyenek gazdasági sikereket, magas szintű kulturális teljesítményeket elérni mind az ország, mind szűkebb közösségük javára – foglalta össze az MCC küldetését, amely a tehetségek felkarolását már általános iskolás korban megkezdi. A gyermekeknek szóló program jelenleg nyolc településen vehető igénybe, ahol nagyjából hétszázan tanulnak.
– Az általános iskolásoknak fontos, hogy minél több helyszínen jelen legyünk. Célunk, hogy minden magyarországi nagyvárosban és minél több határon túli településen megtaláljanak minket – tette hozzá.
Az MCC általános és középiskolásoknak szóló programja Kárpát-medence-szerte 2500 diákhoz jut el, az egyetemi programban – Budapesten és Kolozsváron – százhetvenen tanulnak. A jövőben mind a 19 megyeszékhelyen és további 16 magyarlakta településen lesz hozzáférhető a képzés, így körülbelül tízezer fiatal vehet részt a tehetséggondozásban. Lánczi Péter elmondta, a szervezeti átalakulásokat jelenleg nehezítik a koronavírussal járó korlátozások, ezért tartja nagy eredménynek, hogy ősztől Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön is elérhetővé vált az általános iskolásoknak szóló program. Lánczi Péter szerint az MCC modellje egész Európában egyedülálló. Ahogy fogalmazott, a program egyes elemei mutathatnak hasonlóságot egyes tehetséggondozással foglalkozó európai intézménnyel, de a nemzetközi kapcsolataik tapasztalata szerint ilyen komplex tehetséggondozó rendszer csak Magyarországon működik.