Elsők közt a járvány kezelésében
Több szempontból is egyedülálló az a hazai koronavírus-vizsgálat, ami a négy orvosegyetem összefogásával valósul meg: eddig egyetlen országban sem végeztek ennyire átfogó és reprezentatív szűrést. A tesztelésre hívottak még szombat este hét óráig jelentkezhetnek, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikeresen kezeltük a járványt, a lakosság egy százaléka fertőződhetett meg, vagy még annyi sem.
Egy nappal meghosszabbították az országos koronavírus tesztelést, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által meghívottak közül még jó néhány lakos részvételére van szükség ahhoz, hogy az eredmények országosan és regionálisan is reprezentatívak legyenek. A fővárosban minden nap reggel héttől este hét óráig a Városmajori Szív- és Érgyógyászati, a Bőrgyógyászati, valamint a Fül-Orr-Gégészeti Klinikán is várják az érintetteket, de kérés esetén lakóhelyükön is felkeresik őket az egyetemek munkatársai. Ezt az igényt a (06 80) 200 766-os és a (06 80) 808 200-as zöldszámon jelezhetik az érdeklődők.
– Közel vagyunk a szükséges részvételi arány eléréséhez, de a szűrésre meghívottak közül többen is dolgoznak hétköznap, rájuk gondolva adtunk lehetőséget még hétvégén a tesztelésre – mondja dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese.
Mint ismert, a fővárosi szakegyetem vezetésével, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvosképző egyetemek részvételével zajlik az országos vizsgálat H-UNCOVER néven. A 17 778 résztvevőt a KSH választotta ki, hogy reprezentálják a lakosságot nemek, korosztályok és településmintázat szerint. A tesztelésben való részvétel a kiválasztottak számára önkéntes és ingyenes – ők nemcsak magukat és a családjukat, hanem személyenként mintegy 500 magyar honfitársunkat is képviselik. Míg a szűrés keretében elvégzett PCR-tesztek azt mutatják, adott pillanatban mennyien lehetnek koronavírussal fertőzöttek az ország különböző részein, az ellenanyag-vizsgálatok azt, hányan estek már át a fertőzésen.
– Ez egy világszerte egyedülállónak mondható szűrés, az elsők között vagyunk, akik ilyen volumenben, reprezentatív módon szolgáltatnak adatot a fertőzöttségre és az átfertőzöttségre vonatkozóan. Ráadásul a kezdeményezés és a szervezés is egy különleges összefogás eredménye. Szerepe, hogy pontos képet ad a kiindulási pontról, amikor a korlátozások enyhítése elkezdődhet, és jó alapként szolgál a következő stratégiák kialakításában. Így elképzeléseink lehetnek arról is, hogyan és mikor készüljünk a második hullámra, hol várhatjuk majd annak nagyobb fokú előrehaladását – fogalmaz dr. Szabó Attila.
Fontos, hogy a 14 éven felüli, és nem idősotthonban vagy húsz főnél nagyobb intézményben élő magyar lakosok körére vonatkoznak a vizsgálatok. A félidőben elvégzett 8276 PCR-tesztből kettő lett pozitív, róluk dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetője egy interjúban elárulta, hogy egyikük budapesti, másikuk vidéki.
Ha ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor az derülne ki belőle, hogy a 14 éven felüli, nem intézményben élő magyar lakosok körében 243-7230 közötti az aktív fertőzöttek száma.
Az ellenanyagot tekintve az első 1524 minta között 9 pozitív volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság 3 ezrelék és 1,1 százalék közötti arányban lehet átfertőzött, 22 és 92 ezer fő között.
Mivel az ellenanyag-tesztek sok esetben megbízhatatlanok, a vizsgálat során a nemzetközi szinten leginkább elfogadott, minden hatóság által bevizsgált és a legjobb mutatókkal rendelkező tesztet használják.
A szűrés lezárulását követően körülbelül egy hétre van szükség a beérkezett minták feldolgozásához és a kiértékeléshez: a jelenlegi eredmény változni fog, ugyanakkor radikális különbségekre nem lehet számítani. Az elemzésében az orvosok mellett járványügyi szakértők, statisztikusok és matematikusok működnek közre.
– Most végre tisztán látunk. Az általunk eddig kimutatott fertőzöttek száma pedig alátámasztja a hivatalos adatokat, tehát valóban alacsony a fertőzöttek száma, a gyors döntéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően elkerültük azt a tömeges fertőzést, ami a legtöbb európai országban bekövetkezett, a betegek szignifikáns része pedig az intézményekhez köthető – összegzi véleményét a rektorhelyettes.
– Most folyamatos kontrollra lesz szükség, az enyhülés hatására bekövetkezett változások nyomon követésére, a tüneteket mutató emberek tesztelése mellett a rizikócsoportok vizsgálatára, továbbá az idősotthonok és az egészségügyi intézmények fokozott védelmére. A lazítással a lakosság körében mostantól különösen fontos szerepe van a szociális távolságtartásnak, a maszkviselésnek, a kézfertőtlenítésnek, továbbá annak, hogy másokkal együtt lehetőleg a szabadban tartózkodjunk.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetője úgy fogalmazott egy interjúban: „a fél világ Magyarországra irigykedik, hogy ezt így meg tudtuk csinálni”. Dr. Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője pedig a vizsgálat kapcsán rendezett konferencián elmondta azt is, hogy a Pécsi Tudományegyetem elemzései szerint több gócponton több lokális terhelés indult meg, de ezek nem tudtak szétterjedni és összeérni.
A következő vizsgálat időpontja a járványügyi helyzettől is függ, de a mostani kilátások alapján dr. Szabó Attila szerint szeptemberben várható, miután tipikusan a hidegebb időszak, október-november beköszöntével szoktak előjönni a légúti fertőzések, és előtte szeretnének egy újabb képet látni. Azután pedig logikusan a téli időszakban lehet elvégezni a harmadik szűrést, addigra az iskolák hatását is le lehet mérni.
A vizsgálatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) finanszírozza a COVID-19 Kutatási Alapból, mintegy 1500 orvos, ápoló, asszisztens, orvostanhallgató és doktorandusz munkájával valósul meg, a mintavételben segítenek a mentőszolgálat és a vízimentők munkatársai is.
