Alapszerződés-ellenes a csúcsjelölti rendszer
Alapszerződés-ellenes az uniós csúcsjelölti rendszer, amivel az Európai Parlament szeretné magának tulajdonítani a jogot az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciójának betöltésére, illetve az elnök személyének meghatározására - mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatornán szombaton.
Közölte, ehhez képest az alapszerződés 17. cikkelyének 7. pontjában az áll, hogy az Európai Tanács jelöli minősített többséggel az EB elnökét, amit feles döntéssel a parlamentnek is támogatnia kell.
Megjegyezte: az új rendszert 2014-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vezette be.
A szakértő kiért arra is, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz 15 mandátumot is szerezhet az EP-választáson. Az Európai Néppárt most látja igazán, hogy hiba volt a kardcsörtetés a Fidesszel, mivel ha még mindig 200 feletti mandátumszámmal rendelkezne a párttömörülés – a jelenleg 170-180 helyett – akkor a választások után jobb tárgyalási pozícióba kerülnének – vélekedett a szakértő.
Ha a csúcsjelölti rendszer esetleg megbukna, vagy a választások után csak néhány mandátum különbség lenne a szocialisták és a néppárt között, akkor a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber helyzete sem lenne stabil – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
