Borrell új megállapodást sürget Törökországgal
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Ankarában olyan új megállapodást szorgalmazott az EU és Törökország között, amely a kapcsolatokat érintő összes ügyre kiterjed, nemcsak a migráció, hanem a schengeni vízummentesség, a vámunió fejlesztése, a Földközi-tenger keleti medencéjében folyó geopolitikai vita, valamint a polgárháború sújtotta Szíriában és Líbiában kialakítható együttműködés kérdésére is.
Borrell a török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott közös sajtótájékoztatóján rámutatott: a 2016-os EU-török migrációs megállapodás elemei közül sokat nem tudtak végrehajtani, mert az eltelt négy évben politikai nézeteltérések adódtak a két fél között. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, és egyeztetni kell az egyezmény frissítéséről – hangsúlyozta a főképviselő, hozzátéve, hogy az egyezségnek mindkét fél elégedettségét kell szolgálnia.
Josep Borrell aláhúzta: az unió számára külpolitikai szempontból az egyik legfontosabb üggyé vált a kapcsolat Törökországgal. „Sok a megoldandó probléma, a kapcsolatok nem a legjobb időszakukat élik, a jelenlegi helyzet nagyon messze van az ideálistól” – fogalmazott, de később örömmel állapította meg, hogy miként az Európai Uniónak, úgy Törökországnak sem áll szándékában a feszültség fokozása vagy új feszültség keltése.
A török külügyminiszter felszólalásában leszögezte: országa azt várja el, hogy Brüsszel ne politikai motivációval, hanem „Európa közös értékei és objektív kritériumok mentén közelítsen” Ankarához. Sürgette az Európai Uniót, hogy „ha tetszik, ha nem”, a vízumliberalizáció a 2016-os megállapodás egyik ígérete volt, amelyet teljesítenie kell. Egyúttal arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy ha további döntéseket hoz Törökországgal szemben, akkor Ankara vonakodás nélkül válaszlépéseket tesz.
Cavusoglu az illegális migráció kapcsán külön nyomatékosította, hogy azok a folyamatok, amelyekkel napjainkban szembesülünk, az új koronavírus-világjárvány hatására a jövőben még a mostaninál is változatosabb megpróbáltatásokat jelenthetnek.
Az Európai Unió és Törökország viszonyát számos gond terheli, amelyek közül az egyik legsúlyosabb a Ciprus körüli tengerfenéken található energiahordozók feltárásáról szóló vita. Az utóbbi években nemzetközi energetikai vállalatok a ciprusi görög kormány megbízásából jelentős földgázkészleteket tártak fel a sziget partjainál, ami komoly ellentéthez vezetett Nicosia és Ankara között. Törökország ugyanis nem ismeri el Ciprust, amely az Európai Unió tagállama, és elutasítja az ásványkincsek kiaknázását a kizárólag általa elismert, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság hozzájárulása nélkül. Törökország időközben olyan területeken kezdett el földgázkitermelést célzó fúrásokat végezni, amelyek Brüsszel szerint Ciprus kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak. Az Európai Unió több alkalommal is határozottan elítélte és jogellenesnek nyilvánította a török próbafúrási tevékenységeket. Június végén maga Borrell is arra szólított fel a Twitter-fiókján, hogy „le kell állítani az illegális török fúrásokat”.
Borrell kétnapos látogatása a török fővárosban az EU külügyminiszteri tanácsának jövő hétfői ülését előzi meg, amelyen Brüsszel és Ankara együttműködésének lehetőségei is napirendre kerülnek.
A kül- és biztonságpolitikai főképviselő még Hulusi Akar török védelmi miniszterrel is találkozik.
