Fotó: shutterstock.com, illusztráció. Készítette: Vinko93
Hirdetés

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérés a Román Akadémia 2017-ben alakult, főleg Oroszországgal és Magyarországgal foglalkozó Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma (LARICS) rendelte meg.

A megkérdezettek 33 százaléka állította azt, hogy az EU-tagság többnyire hátrányos Románia számára, ami növekedést jelent a legutóbb mért 27,7 százalékhoz képest. Az EU-tagságot előnyösnek főleg a 30 év alattiak és a 60 év felettiek tartják, akik iskolázottabbak és magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Az EU-tagságot inkább hátránynak tartók főként a 30-59 év közötti korosztályhoz tartoznak, akiknek az iskolázottsági szintje alacsonyabb és jövedelmük is kisebb, illetve kisvárosokban és vidéken élnek.

A románok leginkább az Egyesült Államokban bíznak, ennek az országnak a bizalmi indexe eléri a csaknem 49 százalékot. A megkérdezettek 64,6 százaléka szerint Románia és az Egyesült Államok szövetsége jelenti a legnagyobb garanciát Románia biztonsága szempontjából.

Korábban írtuk

A románok körében Németországnak van még magas, 44,5 százalékos bizalmi indexe. A megkérdezettek legkevésbé Oroszországban és Magyarországban bíznak, előbbinek 8,8 százalék, utóbbinak 14,5 százalék a bizalmi indexe.

A megkérdezettek 38 százalékának kevés, csaknem 44 százalékának nagyon kevés bizalma van Magyarországban. Régiókra lebontva megfigyelhető, hogy főleg a Kárpátokon túli románok bíznak a legkevésbé Magyarországban, az erdélyi megyékben többen, és ott is a legtöbben a román-magyar határhoz legközelebb eső észak-nyugati régióban, ahol a megkérdezettek 31 százaléka válaszolta azt, hogy megbízik Magyarországban.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt években a magyarországi politikusok Romániával kapcsolatos megnyilatkozásait ellenségesnek vagy barátságosnak tartják-e, a megkérdezettek 61 százaléka ítélte úgy, hogy ellenségesek voltak, 24 százaléka barátságosnak vélte.

A felmérés szerint 73,7 százalék ért egyet Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésével, ami növekedést jelent a tavaly szeptemberben jegyzett 68 százalékhoz képest. A válaszadók 92 százaléka szerint a román nyelv ismerete minden román állampolgár számára kötelesség kell legyen, 88,8 százalék a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével is egyetért.