Fotó: MTI/EPA/Boriszlav Trosev, szerk.
Hirdetés

A katolikus egyházfő a jelen lévő néhány száz embernek elmondott beszédében felidézte, hogy hétfő reggel meglátogatott egy menekültközpontot a bolgár főváros Vrazsdebna nevű negyedében. „Ott mondták nekem, hogy e központ lelkét az a felismerés adja, hogy minden ember Isten gyermeke, függetlenül etnikumától vagy vallási felekezetétől. Ahhoz, hogy szeressünk valakit, nincs szükség arra, hogy önéletrajzát követeljük vagy kérjük tőle” – hangsúlyozta.

Az említett menekülttáborban közel 50 menekült és egy közel 45 gyerekből álló csoport fogadta a pápát, akit ez utóbbiak dalokkal és az általuk készített rajzokkal köszöntöttek. „Köszönet a gyerekek énekéért, amely örömet hoz a szülőföld elhagyása miatt fájdalommal teli utatokba” – mondta a pápa. A katolikus egyházfő szerint a bevándorlók és a menekültek helyzete napjainkban „az emberiség keresztje”, amelyet sok ember hord a vállán.    

A pápa bírálta az emberek címkézését, amelyet a „jelzők kultúrájának” nevezett. Mint mondta, ebbe tartozik a másikról való pletykálkodás is.

A katolikus egyházfő kiállt a „nyitott kapuk egyháza” mellett, kijelentve, hogy ezeket a kapukat soha nem szabad  bezárni.

A közép-bulgáriai Rakovszkiban él az ország mintegy 68 ezer fős katolikus közösségének közel harmada, mintegy 17 ezer ember.

A pápa által a Jézus Szent Szíve templomban celebrált misére közel 10 ezer hívő látogatott el, a többség a templom épületén kívül, kijelzőkön követte az eseményt. A katolikus egyházfő személyesen részesített elsőáldozásban 245, az ország különböző részeiből érkező gyereket.

Ferenc pápa a bolgár kormány meghívására érkezett a hétmillió lakosú országba. Bulgáriai látogatását követően a katolikus egyházfő május 7-én Észak-Macedóniába folytatja útját.

A Katolikus Karitász szerint 2018-ban 2500-an kértek menedéket Bulgáriában, ám közülük mindössze 712-en kapták meg azt. Bulgária nem írta alá az ENSZ globális migrációs csomagját, amelyet Ferenc pápa a kezdetektől fogva támogatott.

Bulgária bevándorlásellenes politikát folytatott az elmúlt években, és részben európai uniós támogatással 270 kilométer hosszú kerítést emelt a török határon a migrációs nyomásra válaszul.