A többség hajlik a Brexit halasztására
Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója szerda este Brüsszelben, amelynek az egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása.
Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.
Ezt követően a Brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően.
Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését.
Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.
A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.
A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.
Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt.
Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.
A huszonhetek hajlanak a Brexit halasztására, de a határidő kérdése még nyitott
A bennmaradó tagországok vezetői hajlanak az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének elhalasztására, annak hossza azonban még viták tárgya – derült ki a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcsot megelőző nyilatkozatokból.
Angela Merkel német kancellár a brüsszeli találkozóra érkezve fontosnak nevezte, hogy a szigetország felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő meghosszabbítása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon. Mint mondta, erre az uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség.
Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak „történelmi felelősségük”, hogy helyes döntést hozzanak, ezért „nyílt és konstruktív” vitát kell folytatni.
„Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy mi az érdekünk, ez pedig egy olyan rendezett brit távozás, amely lehetővé teszi a huszonhetek egységének megőrzését” – közölte.
Emmanuel Macron francia elnök ennél óvatosabban fogalmazott. „Még nem született döntés semmiről, különösképp nem egy hosszú kiterjesztésről. Jelen pillanatban szerintem semmit nem szabad biztosra venni” – mondta.
A hosszú halasztást sajtóhírek szerint leginkább ellenző Macron hangsúlyozta, Theresa May brit kormányfőnek mindenekelőtt világossá kell tennie, hogy mik a tervei. Aláhúzta: a legfontosabb az, hogy semmi ne sodorja veszélybe az európai projektet.
„Eljött a döntések ideje” – hangoztatta.
Mark Rutte holland kormányfő arról számolt be, egyetért abban Macronnal, hogy fontos először meghallgatni May terveit, a halasztás végső határideje ugyanis számos kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök kiemelte, a kiterjesztés önmagában még nem oldja meg a problémát, de több időt adna a briteknek, hogy megoldást találjanak, ezért „megér egy próbát”.
Hozzátette azonban, meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni az ügyet, ráadásul minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat is, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra van szükség.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kijelentette, a káosz elkerülése érdekében támogatná a határidő hosszú kitolását, és erről beszélt olasz kollégája, Giuseppe Conte is.
Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a maga részéről a rövid hosszabbítás pártján áll, ami lehetővé teheti a megállapodás nélküli, kemény Brexit elkerülését.
Charles Michel belga kormányfő azonban úgy vélekedett, nem biztos még a hosszabbítás, és az sem, hogy az pontosan milyen feltételekkel képzelhető el. Leszögezte mindazonáltal, egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az EU működését vagy a választásokat.
Figyelmeztetett, el kell kerülni, hogy a közösség a Brexit-folyamat túszává váljon, s hozzáfűzte, nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést.
Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják a határidőt, rugalmas feltételek mellett.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, hogy „még mindig Godot-ra vár”. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, nem rövid vagy hosszú, hanem „hasznos és intelligens” hosszabbításban gondolkozik.
Hasonló véleményének adott hangot Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója is, mondván, a kiterjesztésnek valamilyen célt kell szolgálnia, hasznosnak kell lennie.
Szlovénia kormányfője, Marjan Sarec pedig egy öngyilkosságra készülő emberhez hasonlította az Egyesült Királyságot, akit megpróbálnak megmenteni, de ő ezt nem akarja, és végül mindenkit magával húz a mélybe.
