Az áfabeszedés hatékonysága
A Magyar Demokrata cikksorozatot indított, amelyben hiteles adatsorok segítségével mutatjuk be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetője, munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.– E heti grafikonunk azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben hogyan alakult az általános forgalmi adó beszedésének hatékonysága. Ehhez először egy elméleti kérdés: ha jól értem, adót alapvetően két ponton lehet begyűjteni, ahol az emberek megkapják a pénzt, meg ahol elköltik? Tehát a jövedelmet lehet adóztatni meg a fogyasztást?
– Nagyon sok mindent lehet adóztatni, a középkorban füstadó is volt, de az biztos, hogy a két legnagyobb összegben befolyó adónem manapság a fogyasztási és a jövedelmi. Egy korábbi kimutatásból kiderült, hogy Magyarországon a keresetet terhelő adók aránya csökken, érzékelhető tehát a magyar kormánynak az a törekvése, hogy kevésbé a munkát, inkább a fogyasztást adóztassuk. Azokban az országokban tud alacsony maradni a jövedelemadó, ahol a fogyasztási adó nem túl alacsony és fordítva.
– Nálunk többkulcsos áfarendszer van. Úgy tudom, hogy az unió ennek a kereteit meghatározza.
– Elég sok szabály vonatkozik az áfára, ezeket be kell tartani. Mi az alapkulcsot 2010 óta nem csökkentettük, de számos termék és szolgáltatás kedvezményes kulcs alá tartozik. A kedvezmények körét azonban szűken kell tartanunk. Nagyon figyeli az unió, hogy ne adjunk kiugróan nagy kedvezményeket, ne szerezzünk ezzel versenyelőnyt másokkal szemben.
– Nézzük az áfagrafikont! Mit mutatnak a számok?
– A költségvetés áfabevételét két dolog határozza meg: az adókulcs mértéke és az, hogy a tényleges forgalom után elvileg befizetendő adóból ténylegesen mennyit szednek be. A számok azt mutatják, hogy az egyes években az elvileg lehetséges áfa hány százaléka nem folyt be.
– Az adatsor készítésekor a kedvezményes kulcsokat is figyelembe vesszük?
– Ezt nem mi készítjük, hanem az Európai Bizottság, saját számításaik alapján. Természetesen amely termékeknél alacsony vagy nulla a kulcs, ott annak megfelelő adóbevétellel számolnak.
– 2002-től indulunk. A grafikon azt mutatja, hogy ebben az évben a tényleges forgalom után beszedhető áfának több mint a negyede nem folyt be. Hogyan volt ez lehetséges?
– Azt gondolom, azért volt ilyen rossz a hatékonyság, mert ekkor történt a kormányváltás, és nem jutott elég figyelem az adóhivatal munkájának ellenőrzésére.
– Mekkora összeg nem került be a kölségvetésbe?
– Három-négyszázmilliárdos nagyságrendről van szó.
– Van arra adatunk, hogy más országok ekkor milyen hatékonysággal szedték be az áfát?
– Uniós átlagadatunk nincs, de például Szlovákiában 22, Németországban 12, Ausztriában pedig 6,5 százalék volt a be nem szedett áfa mértéke.
– 2002-ben mi meglehetősen rossz értékről indulunk. A baloldali kormány első két-három évében azonban a hatékonyság lendületesen javult.
– Ez a Medgyessy-időszak.
– 2005-re viszont komoly romlás következett be. Miért?
– Hivatalba lépett a Gyurcsány-kormány. Ezen a grafikonon látszik a két baloldali kormány hatékonysága közötti különbség. Az adóhivatal akkor tud jól dolgozni, ha az összes feltétel adott hozzá. A grafikon szerint ez 2005-től nem így volt. A politika nem működött következetesen, sok minden késve indult el, sok feladatot nem időben végeztek el. Az adóbeszedés hatékonyságának javítására vannak eszközök. Ezek ismert dolgok, döntést kell róluk hozni, be kell őket vezetni. Ezek a döntések akkor elmaradtak, aminek következtében a költségvetésben hatalmas hiány keletkezett.
– 2006-ról 2007-re jelentős, de átmenetinek bizonyuló javulás következett.
– Gyurcsány előző kormányát az új váltotta, tehát a politikában nem történt jelentős változás. Igazából a hatékonyságban sem, a százalék később visszaromlott nagyjából a korábbi szintre.
– A Fidesz-kormány első négy évében nem sikerült érdemi javulást elérni. Miért?
– Ebben a négy évben más volt az adóhivatal vezetése. Nagyon komoly nemzetközi támadásoknak voltunk kitéve, ami lekötötte a kormány energiáit. Viszont annak a tervezése, hogy miképp lehetne a hatékonyságot javítani, azért már ekkor elindult. Megkezdődött azoknak az intézkedéseknek az előkészítése, amelyek aztán sikerre vezettek.
– 2013-tól lendületes javulást látunk.
– Alkalmazni kezdték azokat az informatikai eszközöket, amelyek megnehezítik az adóelkerülést. Az elektronikus útdíjrendszerből adódik például, hogy láthatóvá váltak a közúti árumozgások. Megkezdték az adóhivatalhoz elektronikusan kapcsolódó pénztárgépek bevezetését. Ez a folyamat éveken át tartott, most már a legkisebb tételt is láthatja az adóhivatal. Később elkezdődött az online számlák bevezetése, mára ez is teljes körűvé vált. Ezek jelentősen fehérítették a gazdaságot.
– 2018-ról 2019-re van egy kis visszaesés, aztán viszont folytatódik a javulás.
– A 2020-as adat még az unió becslése, de nyilván megalapozott. Az látszik, hogy a hatékonyság a világjárvány idején is tovább javult.
