Hirdetés

A mostani grafikonunkon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresetének alakulása látható. Az oszlopok azt az összeget mutatják, amelyet a dolgozók kapnak, a körökben pedig az látható, hogy ez reálértéken, az inflációval korrigálva hány százaléka annak az összegnek, amekkora az adott kormány hivatalba lépésekor volt az átlagfizetés. 

– A baloldali és a jobboldali kormányok esetében is 100-as értéket látunk a körökben a hivatalba lépésük évében. Miért?

– Az volt a cél, hogy a kormányok teljesítményét önmagukhoz mérhessük. Tekintsük adottnak a hivatalba lépésük évében fennálló helyzetet, és nézzük meg, ehhez képest mit tudtak tenni. 

– 1994-től indulunk. Az ábra a reálértékben már a következő évre súlyos visszaesést mutat. Mi történt?

Korábban írtuk

– Ez a Bokros-időszak. A Bokros-csomagot 1995-ben fogadta el a magyar országgyűlés, ’96-ban már minden elvonás érvényesült, a mélyponton 18 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke.

– Pedig számszerűen növekedtek a bérek. Akkor mi történt?

– Az infláció magasabb volt, mint a számszerű növekedés. 1994-ben 19 százalék, 1995-ben 28, egy évre rá 24, majd 18. Ez elégette a bérnövekményt, sőt a kiinduló értéket is több mint tíz százalékkal leértékelte. A sorozatunk első részében közölt grafikonon az látható, hogy ezzel a csökkenéssel párhuzamosan nőtt azok száma, akiknek munkájuk sem volt. A teljes foglalkoztatási ráta ekkor 60 százalék alá süllyedt.

– Ha jól értem tehát, az embereknek leértékelődött a fizetésük, miközben sokan még ezt a leértékelt fizetést is elveszítették.

– Így történt. 

– Belépünk az első Fidesz-kormány korszakába, ismét 100 százaléknak vesszük a kiinduló helyzetet. A négyéves ciklus során lassan kapott lendületet a növekedés; miért?

– A keresetek mindig késéssel követik a gazdaság élénkülését. Viszont a munkahelyek száma növekedni kezdett. Már az első teljes évben, 1999-ben közel százötvenezer új ember jelent meg a munkaerőpiacon. A ciklus végére 24 százalékos reálérték-növekedés jött létre.

– Tehát több ember keresett egyenként többet?

– Méghozzá reálértéken többet. 

– 2002-ben hivatalba lépett a baloldali-liberális kormány. A kiinduló helyzetet itt is 100 százaléknak vesszük. 

– 2006-ig folytatódott a reálérték-emelkedés. Aztán eljött 2006, a megtorpanás. A világgazdasági válság csak két évvel később ütött be, az átlagkeresetek reálértéke mégis már csökkent.

– Megint az infláció rejtőzik a jelenség mögött?

– A nominálbérek végig növekedtek, de az inflációs ráta felülmúlta a növekedést. 

– Az akkori kormány tudatosan szűkítette a jövedelemkiáramlást?

– Majdnem biztos. Ekkortól kezdődött újra a foglalkoztatás csökkenése is, bár ez nem volt szándékos. Közel kétszázezerrel dolgoztak kevesebben, vagy mentek át a fekete foglalkoztatásba. 2007-től 2010-ig stagnálást látunk az átlagkereset reálértékében, csökkenő foglalkoztatás mellett. Nyolc év alatt összesen 2,5 százalékponttal csökkent a keresetek reálértéke.

– A polgári kormány 2010-ben hivatalba lépett, a kiinduló állapotot ismét 100 százaléknak vesszük. Rögtön emelkedés, majd némi visszaesés következett.

– Az első emelkedés egyértelműen a jelentős családi adókedvezmények bevezetéséből fakad. 

– Új gazdaságszemlélet van e mögött?

– A családi adókedvezmény már 1989-ben megjelent hazánkban. Később viszont a kedvezmény összege érdemben nem nőtt, tehát leértékelődött, és a Grucsány-Bajnai korszakban az egy- és kétgyerekesektől még ezt is megvonták. Az új Orbán-kormány egyik első intézkedése volt a családi adókedvezmény jelentős megemelése. 

– 2012-ben kisebb visszaesés jött. Mi történt?

– Ebben az évben az infláció magasabb volt, mint a bérnövekedés. Ez még az előző jegybankelnök időszaka.

– 2013-tól viszont szakadatlan emelkedés látható.

– Bizonyára emlékeznek az olvasók, 2013 márciusában új elnöke lett a Magyar Nemzeti Banknak. Matolcsi György vezetésével teljesen új szemléletű fiskális politika kezdődött. Ehhez jött a munkahelyvédelmi akció, csökkenni kezdtek a bérek közterhei. Mivel, ahogy az előző heti grafikonon is látható, a foglalkoztatási ráta is nőtt, egyre több ember keresett reálértéken is egyre többet. És ezt a növekedési ütemet a covid-válság alatt is tartani tudtuk. Ez utóbbit senki nem gondolta volna. 

– Minek köszönhető ez az eredmény?

– Nagyon gyorsan újabb munkavédelmi intézkedések léptek életbe. A számok igazolják, hogy sikeresen. A covid-válság alatt is tovább nőtt a foglalkoztatottság és a reáljövedelem. Nem sok ország volt erre képes.