Az AI-forradalom sötét oldala
Az Anthropic vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia (AI) miatt rövid időn belül megszűnhet az irodai állások fele, a kormányok és a cégek azonban láthatóan mégsem készülnek fel a következményekre.
Dario Amodei, az Anthropic nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezérigazgatója az Axiosnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI miatt az elkövetkező egytől öt évig terjedő időszakban az összes pályakezdő, irodai állás akár fele is megszűnhet. A veszély különösen komoly az olyan területeken, mint a technológia, a pénzügyi szektor, a jogi szolgáltatások és a tanácsadás. A szakember szerint e folyamat hatására a munkanélküliség akár 10–20 százalékos szintet is elérhet.
Amodei úgy látja: sem a kormányok, sem a cégek nem veszik kellően komolyan az előttünk álló változásokat. A politikai döntéshozók gyakran nincsenek tisztában az AI valódi képességeivel, vagy egyszerűen nem hiszik el, hogy ilyen gyorsan bekövetkezhet a fordulat. A vállalati szektor pedig – ha fel is ismeri a problémát – nem mer nyíltan beszélni róla, mert fél a gazdasági következményektől vagy az alkalmazottak reakciójától.
Küszöbön áll az új gazdasági rend
Miközben a mesterséges intelligencia kétségtelenül hatalmas lehetőségeket rejt – például áttörést hozhat a rákgyógyászatban vagy fellendítheti a gazdasági növekedést –, legalább ekkora a kockázata is. Az Anthropic legújabb fejlesztése,
a Claude 4 nevű AI-modell már most képes közel emberi szintű szoftverfejlesztési és szövegalkotási feladatokat elvégezni.
A vállalatvezető szerint a technológiai ugrás következtében elsősorban az alacsonyabb szintű, pályakezdők által betöltött, irodai állások tűnnek el elsőként. Ezek jellemzően belépési pontként szolgálnak a munka világába, különösen a friss diplomások számára. Ha ezek a pozíciók megszűnnek, az nemcsak az egyéni életpályákban okozhat törést, hanem hosszú távon társadalmi szerkezetátalakító hatással is járhat.
A politika késlekedik
Az Egyesült Államok kormányzata eddig nem mutatott komoly érdeklődést a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásai iránt. Pedig a jelenség belátható időn belül politikai válságot is generálhat. Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója például úgy nyilatkozott: az AI által okozott, tömeges munkanélküliség központi témája lehet a 2028-as amerikai elnökválasztásnak.
A vállalatok körében is egyre többen ismerik fel az AI-használat kockázatait. A Klarna és az IBM egyaránt módosította mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiáját, részben az ügyfelek bizalmatlansága, részben a technológiai megbízhatósági problémák miatt. Ezek a példák azt mutatják: az AI jelenléte a munkahelyeken egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokan várták.
Segítőtárs vagy konkurencia?
Az Anthropic által végzett kutatásból kiderül, hogy a mesterséges intelligenciát jelenleg még inkább segítségként, mintsem emberek helyettesítőjeként használják a cégek. Az elemzések szerint az esetek 57 százalékában az AI javítja a munkavégzés hatékonyságát, míg 43 százalékban képes arra, hogy az emberi munkát teljes mértékben kiváltsa.
Különösen a szoftverfejlesztők és a kreatív iparágakban dolgozók élnek a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel. Ezzel szemben a fizikai munkát végzők – például az egészségügyben vagy a mezőgazdaságban dolgozók – alig alkalmazzák ezeket az eszközöket, ami arra utal, hogy az AI jelenlegi képességei elsősorban a szellemi munkaköröket érintik.
Hogyan tovább?
Amodei szerint az AI elterjedése elkerülhetetlen, azonban nem feltétlenül irányíthatatlan. Ahhoz, hogy a társadalom felkészüljön az új korszak kihívásaira, elengedhetetlen a kormányzati és vállalati szféra együttes, tudatos fellépése. Egyik lehetséges megoldásként felvetette egy „AI-adó” – vagy más néven „tokenadó” – bevezetését, amely a mesterséges intelligencia által megtermelt többletjövedelem igazságosabb elosztását szolgálná.
Szerinte szükséges még az oktatási rendszer radikális átalakítása és a munkavállalók folyamatos átképzése is csakúgy, mint az állami védőhálók megerősítése – mint például a munkanélküli segélyek vagy a közmunkaprogramok bővítése – az AI-korszakra való felkészülésben.
(forrás)
