A Soros György által támogatott szervezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontját, és bevándorláspártivá tegyék az országot – mondta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján.

Fotó: MTI, Illyés Tibor


Fotó: MTI, Illyés Tibor

A kormány azonban ellenáll: Magyarországot nem lehet bevándorlóországgá tenni, ebben nincs kompromisszum – jelentette ki a tárcavezető, aki közölte, hogy a kormány megtárgyalta a belügy- és a hírszerzésért felelős miniszter jelentését a nyugat-európai sajtóban napvilágot látott „Soros-akták” ügyében. A jelentés döntő része ugyanakkor államtitok – jegyezte meg, de kiemelte: azért volt szükség a jelentésre, mert a magyar államhatár védelme, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés.
    
Lázár János úgy fogalmazott: nem a kormány támadta meg a Soros-szervezeteket, hanem ezek akarják megváltoztatni a magyar döntéshozók álláspontját. A kormány nem foglalkozott Soros György tevékenységével egészen addig, amíg a migrációval kapcsolatban kifejtette álláspontját, befolyásolási kísérletét, fellépését Magyarországgal szemben, mert „ez egy más minőséget jelent” – tette hozzá.
    
A miniszter azt is megfogalmazta, hogy minden nap újabb uniós kezdeményezésekkel szembesülnek a migrációval kapcsolatban, az álláspontok pedig „egy centit sem közeledtek”. Fontos, hogy a magyar kormány részt vegyen a vitában és kifejezze véleményét, ehhez pedig szükség van arra, hogy a választópolgárok elmondják, mit szeretnének – hangsúlyozta, kifejtve: a népszavazáson 3 millió, a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban mostanáig 2,2 millióan nyilvánítottak véleményt, és a közép-európai közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az emberek 75-85 százaléka elutasító a kötelező szétosztással szemben.
    
Arra is emlékeztetett: a Fidesz az Európai Parlament kötelező kvótákra vonatkozó határozatának napirendre vételét kezdeményezte a magyar parlamentben annak érdekében, hogy nemzeti konszenzus jöjjön létre.
    
Bejelentette továbbá a sajtótájékoztatón: a kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, így az turisztikai célokat fog szolgálni.
    
Több kabinetdöntést ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntöttek arról is, hogy 2017-2018-ban 100 milliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre. 
    
Lázár János arról a kormánydöntésről is szólt, amely szerint rendeletbe foglalják azt a szabályt, hogy az állami építkezéssel megvalósuló épületeknek illeszkedniük kell a településképi előírásokba. Azt is közölte: a kormány az építési jogszabályok átalakítása végén egy törvénybe akarja foglalni e rendelkezéseket, és mindenkinek hozzáférhető digitális alaptérképet hoz létre.
    
A hét eleji budapesti Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozóról szólva Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország úgy tekint az európai uniós csatlakozásra váró közép-kelet-európai tagállamokra, mint lehetőségre, esélyre és tartalékra az EU jövője szempontjából. Célul tűzte, hogy Magyarország kapu legyen a Nyugat-Balkánnak az EU felé.
    
Kitért a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására, amely – hívta fel a figyelmet – lehetővé teszi majd, hogy a vonatok 160-180 kilométere/órás sebességgel közlekedjenek.
    
Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan ő is megköszönte a budapestiek türelmét a csúcstalálkozó okozta közlekedési fennakadások miatt. Az elmúlt 27 év 5 legnagyobb budapesti találkozója között volt a mostani – jegyezte meg.
    
A tibeti autonómiát firtató kérdésre azt mondta: a budapesti csúcstalálkozón nem politikai típusú megbeszélést folytattak a kínai vezetéssel. Hozzátette azt is: Magyarország más országok életébe nem szokott beleszólni.
    
Lech Walesa volt lengyel elnöknek a magyar kormány bírálatát is tartalmazó interjújára Lázár János úgy reagált: a nyilatkozat legfontosabb részének azt tartja, amelyben az Európai Unió jövőjéről beszél Walesa, szerinte ugyanis megfontolandó az a felvetés, amely előrevetíti az EU nyugati és keleti fele közötti élénk különbségeket.
    
Lázár János szintén kérdésre kifejtette: fenntartja a tao-ügyekben ítélkező Baka András kúriai bíráról, volt legfelsőbb bírósági elnökről tett nyilatkozatát, amely szerint Baka András – az állam beperelése miatt – olyan mértékben elfogult a kormánnyal szemben, hogy annak ügyeit nem tudja objektíven megítélni. Ezért szerinte a bírónak etikai kötelessége lett volna, hogy elfogultságot jelentsen be a kormányzati ügyekkel kapcsolatban.
    
A tao-pénzekről született ítélettel kapcsolatban azt jegyezte meg: szerinte „ez egy nagy habverés”, semmi olyan nem fog kiderülni, amely meglepné a nyilvánosságot.
    
A Várkert Bazár felújításának műszaki részleteire vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a beruházás „műszaki sikerességét” át kell tekinteni, ő is sokallja a felmerült hibák számát, de azt is megjegyezte, hogy azok oka alapvetően a vizesedés.

(MTI)