Újabb jogállamisági válság küszöbén Lengyelország
Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a Polgári Koalíció vezetője bejelentette, hogy bizalmi szavazást kezdeményez a Szejmben kormánya megerősítésére. A lépés célja – saját megfogalmazása szerint – az egység és a cselekvőképesség demonstrálása, különösen az újonnan megválasztott államfő, Karol Nawrocki esetleges vétóinak árnyékában. „Azt akarom, hogy mindenki – az ellenfeleink is, belföldön és külföldön – lássa: fel vagyunk készülve, felmértük a helyzet súlyát, és nem hátrálunk meg egyetlen lépést sem” – jelentette ki Tusk. Egyúttal azt is világossá tette: amennyiben Nawrocki megvétózza a kormány által előterjesztett törvényeket, ő akkor is „kormányozni fog”. Tusk kijelentései komoly aggodalmakat váltottak ki a lengyel politikai közéletben. A wPolityce hírportál szerint a kormányfő szavai arra utalhatnak, hogy akár az államfő vétóinak figyelmen kívül hagyásával, jogilag aggályos eszközökkel – például rendeletekkel, határozatokkal vagy más, nem törvényes úton – kívánja érvényesíteni akaratát.
A lengyel miniszterelnök által emlegetett „B-terv” sokak szerint nem más, mint az alkotmányos rend szándékos megkerülése.
Puccskísérlet készül?
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris jogvédő szervezet elnöke élesen bírálta Tusk terveit: „Donald Tusk nem érti, miről szól a demokrácia. A lengyelek nem adtak neki szabad felhatalmazást a törvényhozásra, hiszen olyan elnököt választottak, aki megvétózhatja a döntéseit. Ez a demokrácia lényege. Egy ‘vészforgatókönyv’ emlegetése nem más, mint a puccs előkészítése” – fogalmazott.
Más szakértők is hasonlóan értelmezik a helyzetet. A politikai közbeszédben egyre erőteljesebben jelenik meg az a vélemény, hogy a miniszterelnök autoriter irányba mozdul, és hajlandó lenne figyelmen kívül hagyni az alkotmány biztosította fékeket és ellensúlyokat.
Brüsszel hallgat
Donald Tusk kormányzása alatt több olyan lépést is tett, amelyeket a konzervatív oldal jogállamiság-ellenesnek nevezett: az állami média átvétele, a bírósági döntések figyelmen kívül hagyása, illetve a politikai ellenfelek bebörtönzése mind ide sorolhatók. A nemzetközi közösség, különösen az Európai Unió azonban mindezekre alig reagált.
Elemzők szerint Tusk számára ez hallgatólagos felhatalmazást jelentett arra, hogy továbbra is „kreatívan” értelmezze az alkotmányos kereteket. Most, hogy Karol Nawrocki személyében ellenállásra kész államfővel kell szembenéznie, elképzelhető, hogy nyíltan szakít a jogi formalitásokkal.
Koalíciós feszültségek
Sławomir Jastrzębowski publicista szerint Tusk viselkedése nemcsak az ellenzékkel, hanem saját koalíciós partnereivel szemben is kockázatos. Különösen visszatetszést keltett, hogy a miniszterelnök a választás éjszakáján még csak nem is gratulált Nawrockinak – mindössze a választók döntését ismerte el.
„Ez az ember nem ismeri a méltóságot, sőt, a saját szövetségeseit is magával ránthatja a politikai szakadékba. A kérdés csak az, hogy a Harmadik Út és az Új Baloldal annyira naivak-e, hogy követik őt ebben az őrült játszmában” – írta az elemző.
„Van már tapasztalatunk!”
Tusk egyik legvitatottabb kijelentése az volt, hogy „Van már tapasztalatunk!”. Sokan ezt egyfajta beismerésnek tartják arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök kész továbbra is törvénytelen eszközökhöz nyúlni.
Jan Molski publicista így reagált: „Donald Tusk nyíltan elmondja, hogy meg fogja kerülni az elnököt, és rendeletekkel, határozatokkal kormányoz majd. Ez már nem is politika – ez anarchia”.
Bartosz Lewandowski jogász szerint a jelenlegi helyzet azonban nem csupán válság, de lehetőség is a konzervatív oldal számára: „Ha a kormány a belső harcok ellenére is támogatja Tuskot, az jobboldali többség kialakulásához vezethet 2027-ben. A Harmadik Út és az Új Baloldal eljelentéktelenedhet, a Polgári Koalíció [Donald Tusk pártja] pedig súlyos veszteségeket szenvedhet el. A baj csak az, hogy Lengyelország mindeközben káoszba süllyed”.
