Fotó: mti, archív

A szabadság kérdését érinti az Európai Unióban jelenleg folyó vita, amely arról szól, hogy mindenkinek kötelezően bevándorlóországgá kell-e alakulnia, vagy van szuverenitásuk a tagállamoknak, hogy nemet mondjanak erre a jövőre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Echo Tv csütörtök esti műsorában sugárzott interjúban. 

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről délelőtt tartott meghallgatásról a kormányfő leszögezte: Magyarország még 2013 előtt az összes, demokráciával összefüggő vitakérdést rendezte az unióval, tehát magyar demokráciavita nincs Brüsszellel, az EP támadja Magyarországot ezzel az ürüggyel.
    
Megjegyezte: „a brüsszeli gépezetnek” az EP a leginkább politikailag motivált része; ha Magyarországon olyasmi történik, ami nagyhatalmak, nagy cégek vagy nagy emberek érdekét sérti, az EP az első, amelyik „ugrik és megtámadja hazánkat”. 
    
Arra a felvetésre, hogy három kérdésben az Európai Bíróság elé citálják Magyarországot, Orbán Viktor kijelentette: törődni kell ezzel, s meggyőző erővel kell bemutatni érveinket. „A fényes tekintetű bíróság” aztán meghozza a maga döntését, amit tudomásul fogunk venni – fogalmazott.
    
Mint mondta, az egyetem, az álcivilek ügye és a kvóta kérdése is Soros Györgyhöz vezet, akinek az összes problémája elvezet a bevándorlás kérdéséhez. Hozzátette: a CEU Soros György egyeteme, a civil szervezeteket ő pénzeli, biztosítja számukra a működési feltételeket, utasításokat is ő ad, és az egész bevándorlás is az ő tervének a része. 
    
Orbán Viktor az adásban felmutatta egy dokumentumot, amelyről azt mondta: az egy hatpontos terv, magát a kifejezést is használja Soros György, és az szerepel benne, hogy kevert népességű Európát kell létrehozni; a kormánynak egy nagyon is valóságos, tényleges fenyegetést jelentő tervvel szemben kell fellépnie. 
    
Rámutatott: Magyarország azt mondja, „mi tiszteletben tartjuk, ha ilyen jövőt, kevert népességű országot akartok magatoknak, ez a ti dolgotok, egy dolgot kérünk, tartsátok tiszteletben, hogy mi egy másik jövőt akarunk a magunk és gyermekeink számára”.
    
Szabadságunkban áll-e így élnünk és ilyen jövőt választani, vagy sem, ez szuverenitás és szabadság kérdése – összegzett a kormányfő. Ma úgy tűnik, ezt, a szabadsághoz való jogunkat elvitatják azok, akik „ránk akarják kényszeríteni” azokat a jogszabályokat, melyek segítségével ide küldhetnének bevándorlókat, „bár ezt nem akarjuk” – mondta. 
    
Arról, hogy magyar közéleti szereplőktől jelölés érkezett, hogy Soros György Nobel-békedíjas legyen, azt mondta: ebből az következik, hogy Magyarország szabad ország, szabad bármelyik állampolgárnak jelölnie, az a szerencse, hogy „nem nekünk kell erről dönteni”. 
    
Kitért arra is: egyre növekvő szakadék van Nyugat-Európában aközött, amit az emberek gondolnak a bevándorlásról és amit a választott vezetőik cselekednek. 
    
Egy bizonyos távolságig nőhet a különbség, utána korrigál a rendszer, és elzavarják a vezetőiket – jegyezte meg, hozzátéve: „a végén a nagy többség a mi álláspontunkat fogja követni”.

A gazdasági szuverenitás területén elért eredmények mellett kitért arra is, hogy azt szeretné, ha a magyar média olyan arányban lenne magyar kézben, mint a német német kézben, az amerikai média pedig amerikai kézben. Orbán Viktor megjegyezte: azt vette észre, ha a baloldal vásárolt médiát, akkor abban semmi kivetnivalót nem láttak, amikor viszont a nemzeti konzervatív tulajdonosok, akkor hirtelen „vége a sajtószabadságnak”. Megjegyezte: Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnök korábban azt mondta, ha a jobboldal akar egy tévét, vegyen magának, ők pedig „megfogadták, amit kért”.
    
Hozzáfűzte: ha lenne is szándék elnyomni véleményeket, egy szabad társadalomban akkor is szinte lehetetlen lenne, mert a közösségi média térnyerésével „mindannyian újságírókká lettünk”.
    
A kormányfőt kérdezték arról is, hogy Kornai János közgazdász arról beszélt: a magyar gazdaságot nem fenyegeti összeomlás, de nem fejlődik eléggé. Orbán Viktor hangsúlyozta, ő is azt keresi a szakemberekkel közösen, hogyan lehetne a gazdasági növekedést a jelenlegi, 3-5 százalék közötti sávból 5 százalék fölé emelni, de akik emiatt bírálatokat fogalmaznak meg, elfelejtik, hogy egyrészt ez EU-s összevetésben magas növekedés, másrészt pedig a szocialista-liberális koalíciók alatt nemhogy ekkora növekedés nem volt, hanem „a csőd szélére vitték” az országot.
    
Kitért arra: van olyan tevékenység, amelynek az a célja, hogy az ország függetlenségét korlátozza, és Soros Györgyhöz köthető, „az ő pénzéhez és gépezetéhez”. Felidézte: a napokban 18 milliárd dollárt helyeztek át a Soros-féle cégektől alapítványi vagyonba, ez világszerte egy hálózat, aktivisták finanszírozását fedezi.
    
Magyarországon is „több százat fizetnek” és több ezret fognak a választási kampány idején, létrehoznak vidéki központokat, amelyek pártszerűen fognak működni, és azt szeretnék, ha olyan emberek alakíthatnának kormányt, akik a bevándorlás kérdésében osztják Soros György és Brüsszel álláspontját. Ez a választás tétje – hangsúlyozta, hozzátéve: ez leírható folyamat, szereplőkkel, összegekkel, erről van „pontos nemzetbiztonsági tudásunk”.
    
Kijelentette: Magyarországnak tanulnia kell a Nyugat hibájából, mert bizonyos kultúrák összekeveredése nem magasabb rendű életet fog hozni, hanem visszavet egy sokkal rosszabb minőségű társadalom irányába, ezért ezt meg kell akadályozni, és most még van rá mód.
    
Megjegyezte: nem lenne helyes minden, a migrációt támogató vélemény mögé önös gazdasági érdekből rossz dolgokat akaró, azok helytelenségéről meggyőződött, de pénzért azokra mégis hajlandó embereket látni. Mert bár vannak ilyenek, van rengeteg ember, aki nem rossz szándékú, csak „hittel hiszi”, hogy az emberiség fejlődésének az az iránya, amikor összekeverednek a különböző kultúrákból érkezők, és kevert népességű világ jön létre. 
    
Úgy fogalmazott: érti, miért lelkesednek ilyesmiért, de szerinte ez „a józan ész szabályaival ellentétes”. Ez ideológia és utópia – tette hozzá -, mert ha összekeveredünk nagyon távoli kultúrából érkező emberekkel, akik alapvető kérdésekben mást gondolnak, abból nem szép élet lesz, hanem párhuzamos társadalmak jönnek létre, importálni fogjuk a gyűlöletet, az antiszemitizmust, a férfi-nő egyenjogúságról vallott nézeteknek és a vallásszabadságnak vége lesz.

(MTI)