Nyilvánosságra kell hozni a késes támadók keresztnevét is
Fontos jogi csatát nyert meg az AfD
A Berlini Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett ítéletében arra kötelezte a tartományi szenátust, hogy az AfD tartományi frakciójának kérésére adjon felvilágosítást arról, melyik a húsz leggyakoribb keresztnév a késsel elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjai esetében. A döntés politikai vihart kavart, hiszen az Alternatíva Németországnak (AfD) párt régóta szorgalmazza a bűnügyi statisztikák nagyobb átláthatóságát.
Az ügy előzménye, hogy Marc Vallendar, az AfD tartományi képviselője 2024 májusában közérdekű adatigényléssel fordult a berlini szenátushoz. Egy kimutatást kért arról, melyek a leggyakoribb keresztnevek a késsel elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjai esetében, ám a tartományi vezetés adatvédelmi okokból és „társadalmi feszültségeket kiváltó hatásokra” hivatkozva elutasította a kérést.
A bíróság ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a nevek nyilvánosságra hozatala nem jelent olyan mértékű beavatkozást a személyiségi jogokba, amelyből konkrét személyek azonosíthatók lennének. Egy szóvivő szerint „az egyének beazonosításának kockázata nem megalapozott”. Az ítéletben hangsúlyozzák: a közérdekű átláthatóság elsőbbséget élvez a feltételezett társadalmi következményekkel szemben.
Az AfD szerint a keresztnév maradt az egyetlen támpont
Marc Vallendar azzal indokolta kérését, hogy a német szövetségi kormány 2022-ben megszüntette a bűnügyi statisztikákban a migrációs háttér feltüntetését. Szerinte a keresztnevek maradtak az egyetlen statisztikai támpont arra vonatkozóan, hogy a gyanúsítottak milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek.
A berlini szenátus korábban azzal érvelt, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala „társadalmi megbélyegzéshez” és „félremagyarázáshoz” vezethet, különösen a késsel elkövetett, erőszakos bűncselekmények körül kialakult közbeszéd fényében.
A bíróság azonban úgy találta, hogy az átláthatósággal kapcsolatos közérdek felülírja ezeket az aggályokat.
A Wegner-ellentmondás
Dr. Kristin Brinker, az AfD berlini parlamenti frakciójának szóvivője az X közösségi oldalon reagált az ítéletre: „Az, hogy Marc Vallendarnak az Alkotmánybírósághoz kellett fordulnia az adatokért, sokat elárul a jelenlegi állapotokról. Remélhetőleg a berlini szenátus végre észhez tér, és kiadja a kért információkat a késes támadók keresztnevéről”.
Kristin Brinker különösen éles kritikát fogalmazott meg Kai Wegner, Berlin kereszténydemokrata (CDU) polgármesterének irányába is. Emlékeztetett arra, hogy Wegner a 2023-as tartományi választási kampányban maga is követelte, hogy nevezzék meg a szilveszteri zavargások gyanúsítottjait, ám később megfeledkezett az ügyről: „Különösen figyelemre méltó, hogy épp az a Wegner nem hajlandó most kiadni a keresztneveket, aki korábban ezt politikai célként nevezte meg”.
Torzító statisztikák
Az AfD régóta kritizálja azt a gyakorlatot, hogy a német bűnügyi statisztikákban a honosított migránsokat – akik német állampolgárságot szereztek – automatikusan „németként” tartják nyilván. Ez szerintük torz képet ad a valóságról, és elfedi a tömeges bevándorlás közbiztonságra gyakorolt hatásait.
2024-ben Németországban rekordszintet ért el az erőszakos bűncselekmények száma. A társadalmon belüli félelmek fokozódnak, a lakosság bizalma megrendült abban, hogy a hatóságok képesek megvédeni őket, és egyre többen érzik úgy, hogy már a mindennapi életben sincsenek biztonságban.
A hivatalos adatok szerint a bűncselekmények 39 százalékát nem német állampolgárok követik el. Ez az arány azonban nem tartalmazza a külföldön született, de azóta honosított személyeket, amivel – az AfD álláspontja szerint – rendszerszinten lelplezik a bevándorlás következményeit.
