Újabb brüsszeli ítéletet készítenek elő hazánk ellen
Újabb fronton indított támadást Brüsszel hazánk szuverenitása ellen: az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot a kiskorúakat védő törvény elfogadásával. Az ügyben várhatóan 2025 őszén születik végleges ítélet, de a csütörtökön kiadott szakvélemény már világos irányt mutat: Brüsszel szerint a tagállamoknak nincs joguk arra, hogy saját kulturális és erkölcsi rendjük szerint hozzanak gyermekvédelmi szabályokat.
A főtanácsnoki indítvány a 2021-ben elfogadott magyar gyermekvédelmi törvénycsomagra vonatkozik, amely megtiltja LMBTQ-tartalmak terjesztését kiskorúak számára iskolákban, reklámokban, médiában, könyvesboltokban, sőt akár a családon belül is. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mondván: a szabályozás sérti az uniós alapszerződéseket és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
A főtanácsnok csütörtöki véleményében úgy fogalmazott: a magyar szabályozás „több alapvető jogot megsért”, köztük a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartását.
A dokumentum szerint Magyarország nem pusztán eltér az uniós értékektől, hanem „egyértelműen tagadja” azokat, és „jelentősen eltávolodott a szerződés 2. cikkében rögzített alkotmányos demokráciamodelltől”.
Elvi kiállás a gyermekek védelméért
A magyar országgyűlés 2021-ben fogadta el a gyermekvédelmi törvényt azzal a céllal, hogy kiskorúakat ne juthassanak hozzá szexuális tartalmú, különösen LMBTQ-ideológiát közvetítő információkhoz. A jogszabály világosan kimondja: nem a felnőtt homoszexuálisok jogait korlátozza, hanem a gyermekek fejlődési jogát védi.
Brüsszel azonban továbbra is összemossa a gyermekvédelem és az identitáspolitika kérdését. A főtanácsnok véleménye szerint az LMBTQ-tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása sérti az uniós jogokat, és azt sem lehet elfogadni, hogy az egyes tagállamok a nemzeti nevelési és erkölcsi értékrend alapján szűrjék a kiskorúaknak szóló tartalmakat.
Politikai nyomásgyakorlás, nyílt beavatkozás
A főtanácsnok véleménye nem kötelező érvényű, de az esetek döntő többségében a bíróság követi az abban foglalt érveket. Az ügyben a végső ítéletet 2025 őszére várják, és a jelenlegi állás alapján egyértelműen egy újabb, Brüsszel által kikényszerített elmarasztaló ítélet körvonalazódik.
A politikai nyomásgyakorlás már most is érzékelhető. Ursula von der Leyen bizottsági elnök munkatársai már májusban jelezték: nem vesznek részt a Budapest Pride rendezvényein. Emellett 17 tagállam – a hollandok vezetésével – közös nyilatkozatban ítélte el a magyar gyermekvédelmi törvényt, mondván, hogy az „fellépés az LMBTQ-közösség ellen”.
A főtanácsnok véleményében az is szerepel, hogy az LMBTQ-emberek egyenlőségének tisztelete „megkérdőjelezhetetlen” kötelesség, és az ilyen rendelkezések „átlépik az unió alapértékei által kijelölt vörös vonalakat”.
A nemzeti önrendelkezés határai
Az ügy nem csupán jogi, hanem mélyen politikai természetű is. A magyar kormány álláspontja szerint a gyermekek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy gyermekeik fejlődését az ország kulturális és erkölcsi hagyományainak megfelelően irányítsák. A mostani eljárás újabb példája annak, hogy Brüsszel miként próbálja felszámolni a tagállamok erkölcsi autonómiáját, és sokszínű nemzeteket erőltetni egy ideológiailag egységesített Európára.
Miközben a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban itthon népszavazás is megerősítette a kormány álláspontját, az uniós intézmények továbbra is a nyomásgyakorlás és a politikai megbélyegzés eszközeivel élnek. Az uniós főtanácsnok mostani véleménye is ebbe a sorba illeszkedik.
(forrás)
