„Meg lehet változtatni ezt a világot, amelyet senki sem szeret maga körül”

Baritz Laura nővér olyan módon beszél a közgazdaságról, hogy reményt ad és reális utat mutat arra, hogy lehet másképpen is csinálni – e szavakkal köszöntötte a domonkos szerzetes által írt és szerkesztett Summa Oeconomiae című kötet bemutatóján egybegyűlteket Hölvényi György. A KDNP európai parlamenti képviselője szerint a könyv megjelenése érési folyamat eredménye, egy állomás Laura nővér életművében, aki „képes összehozni a jó embereket, és egy irányba fordítani őket”. A Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja szerint „nem kell megijedni” a kötet vastagságától, mert amellett, hogy tartalmas, nagyon olvasmányos könyvet vehet kezébe az olvasó.

Baritz Sarolta Laura a pódiumbeszélgetésen azt mondta, a remény vezette a könyv összeállítására, amelyben több szempontból szerette volna bemutatni az egyház társadalmi tanításán alapuló gazdasági rendszert. A közgazdász végzettségű, a rendbe lépése előtt egy multinacionális vállalat menedzsereként tevékenykedő szerzetes hangsúlyozta, lehetséges paradigmaváltás a gazdaságban. Szerinte ez ugyan „nem látszik” mindabban az információhalmazban, amit az interneten olvasunk, mégis meg lehet találni az ezzel kapcsolatos jó kezdeményezéseket, felvetéseket, mert „rengeteg jó ember van”.

Meg lehet változtatni azt a világot, amelyet szerintem senki sem szeret maga körül

– fogalmazott Baritz Laura.

A gazdaság van az emberért

Székely János szombathelyi megyéspüspök Laura nővérről azt mondta, tanúságot tesz és tanít arról, hogy milyen lenne a gazdaság, ha átjárná az evangélium szelleme, az igazságosság. A főpásztor ezután mély teológiai-társadalmi fejtegetésbe kezdett, rámutatva, hogy sokan azt gondolják, a gazdaság célja a profit, majd ha ez megvan, utána amolyan „karitatív sebtapaszként” lehet valami másban is gondolkodni. Ez a felfogás azt tartja, hogy szabad a verseny, győz az erősebb, legfeljebb ha nagy baj történik, azt az állam „orvosolja valahogy”.

A keresztény felfogás abszolút nem ez

– szögezte le Székely János, hangsúlyozva, hogy nincsenek az életnek „erkölcsmentes” területei. Szerinte sokan azt tartják, hogy az egyház ügye a hit, viszont a társadalom fontos területein, a tudományban, a kultúrában, a közéletben, a parlamentben és a közgazdaságtanban a vallásnak semmi helye nincs. Ezzel szemben azonban minden terület, így a gazdaság középpontja is az ember, a teljes ember kibontakozása kell legyen.

A püspök kifejtette, Jézus sem csak az Istennel való kapcsolatunkat akarja gyógyítani, hanem az egész embert akarja meggyógyítani.

A gyógyult világot nevezte Isten országának, ahol Isten törvényei uralkodnak.

Ez valósulhat meg a családban, a gazdaságban. – Jézus nem másodhegedűsnek jött – fogalmazott Székely János, és az egész világ gyógyítása abban nyilvánul meg, ahogy a férj szereti a feleségét, a feleség a férjét, ahogy ők nevelik a gyermekeiket, ahogy az ember bánik a pénzzel, ahogy alakítjuk az egész teremtett világot. A megyéspüspök azt mondta, a kinyilatkoztatás egész történetében is ezt látjuk. A Biblia egyik legfontosabb része, a Kivonulás könyve azt mutatja be, hogy Isten felszabadítja a rabszolganépet, aztán a prófétáknál döbbenetes erejű megnyilatkozásokat hallunk a szegények, az elesettek nevében. – Társadalmi igazságosság nélkül hiteles istenkapcsolat nincs! – mutatott rá Székely János.

Döbbenetes egyenlőtlenség

A püspök kifejtette, a kereszténység meg van róla győződve, hogy a magántulajdon fontos és jó, mert biztosítja az egyén szabadságát. A kommunizmust éppen ezért utasította el mindig is a kereszténység, hiszen abban a társadalmi berendezkedésben az ember önálló, szabad döntéseken alapuló életét megcsonkítják. Székely János ugyanakkor hangsúlyozta,

a magántulajdon nem mindenek feletti jog, ennél magasabb rendű az a jog, hogy minden embernek emberhez méltó megélhetése legyen.

– Ez egy gyönyörű alapelv, amely sajnos lassan ültetődik át jogszabályokká – jegyezte meg a püspök, hozzátéve, hogy ma a világ nyolc (!) leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a Földön élők felének, azaz négymilliárd embertársunknak. – Ez nemcsak igazságtalan, hanem rettentően káros is – mutatott rá. Ennek az óriási vagyonnak a súlya sok döntést meghatároz a világpolitikában, a médiában. – Sokkal igazságosabb gazdasági rendszert kell felépíteni – hangsúlyozta Székely János.

Hogy működhet emberségesen egy vállalat?

Baritz Laura nővér a kötethez mintegy tucatnyi vállalatvezetővel készített interjút az emberközpontú gazdaságról. A közülük a pódiumbeszélgetésen is részt vevő Frank Odzuck, a Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy sokszor mondjuk, milyen rossz időkben élünk, holott régen sem volt minden jobb, amire példaként a gyerekmunkát hozta fel. Frank Odzuck négy pillért nevezett meg, amelyeket a vállalatnál szem előtt tartanak. A megfelelő üzleti modellt, amely biztosítja az üzleti sikert azzal, hogy jó terméket kínálnak, amelyet jó áron értékesítenek, hogy az abból befolyó összegből jó vállalatot működtethessenek. A másik fontos alapelv, hogy

mindenkivel emberként bánnak, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a munkatársak jól érezzék magukat, anyagilag és minden más módon is megbecsülve a munkájukat.

A vezérigazgató jelezte, náluk tíz százalék alatti a munkavállalók fluktuációja, holott sok helyen ez meghaladja a húsz százalékot is. A harmadik pillér szerinte az, hogy vigyázni kell a környezetre. Megjegyezte, természetes alapanyagokból készítenek szeszesitalt, de „nem garantált, hogy évtizedek múlva is lesznek azok a növények, amelyekre nekik szükségük van”. Végül a szociális felelősséget említette, példaként felhozva, hogy már az I. világháború előtt is támogatták azt a környékbeli iskolát, amelyet ma is sokféle módon segítenek.

Tarthatatlan a GDP

A kerekasztal résztvevői néhány szót a profitról is beszéltek. Székely János szerint

válságtünet, hogy folyamatosan a GDP-t, illetve annak növekedését figyeljük.

Mint mondta, ha egy hatalmas olajszállító hajó balesetet szenved, és kiömlik a rengeteg olaj az óceánba, a víz megtisztítása, illetve a minél több olaj megmentése GDP-növelő tevékenységeket jelentenek. Ezzel szemben, ha valaki az édesanyját ápolja otthon, az nem jelenik meg profitként, a GDP számára láthatatlan. Mint mondta, a GDP ezért nem mutatja az igazi boldogulást. Székely János szerint kártékony, hogy a mai gazdasági rendszer logikája szerint állandóan mennyiségileg növekedni kell. Hölvényi György ehhez kapcsolódva megjegyezte,

az úgynevezett fenntarthatóságot, vagy inkább „fenntarthatatlanságot” exportáljuk az Európai Unióból.

Hiszen hiába „rakosgatjuk” a szemetet ide-oda szelektíven, eközben „tonnaszám visszük Afrikába az elektronikus szemetet”. A képviselő megjegyezte,

a politikának van lehetősége rá, hogy a profitot megfékezze.

Példaként hozta fel a 2010-es évek elején bevezetett bankadót, amellyel kapcsolatban többen azzal riogattak, hogy a pénzintézetek majd kivonulnak Magyarországról. – De egyetlen bank sem ment haza – hangsúlyozta.

Baritz Laura nővér kifejtette, hogy a profit önmagában nem rossz, hiszen alapvető gazdasági eszköz. De amikor a profitot teszi valaki a fő céllá, azzal teljesen eltorzul az ember és a gazdaság. A szerzetes – ahogy a könyvben a társszerzői is – azt hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség a gazdaságban.

(Baritz Sarolta Laura OP et al.: Summa Oeconomiae. Kairosz Kiadó, Budapest, 2025. 608 oldal, 6900 forint)