Ha valamikor azt mondják nekem a rendszerváltozás környékén, hogy 2017 adventjén a disznótor mint antiszemita aktus lesz a vita tárgya a hazai közéletben, bizony isten, fültövön legyintem az illetőt.

Márpedig most arról vitatkoznak.

Pócs János híres-hírhedt fotómegosztását egyetlen szempontból szabad vizsgálni. Csakis arról szabad beszélni, ízléstelen vagy vicces Soros Györgyről elnevezni egy perzselt disznót (amely tényt nem mellesleg Pócs János határozottan cáfolta, tehát ezzel az állítással is illene valamit kezdeni). Erről tehát lehet, sőt, talán szükséges is beszélni, mert az illető országgyűlési képviselő, és súlya van minden megnyilvánulásának.

A baj csak az, hogy a vita réges-régen nem erről szól.

Abban a pillanatban, amikor megindult a jó öreg zsigeri aláírásgyűjtés, amely antiszemitaként bélyegzi meg a disznót posztoló képviselőt, a disputa kikerült a józan mérlegelés köréből. Innentől irracionális, nevetséges a vád, amelyhez olyan kifakult sztárok, egyidejűleg notórius aláírók, mint Tamás Gáspár Miklós, Spiró, Heller és mások adták a nevüket.

Esküszöm a világ legjobb dagadójára, hogy bár legendásan gyors a felfogásom, legalább tíz másodpercre volt szükségem, mire megértettem, miért is volna antiszemita Pócs János. Hát, ezért a páratlan logikai bukfencért: disznótor–disznó–Soros–zsidó–antiszemitizmus. Vagyis aki disznónak nevez (vagy nem nevez) valakit, aki zsidónak született, az elemi antiszemita, hiszen a zsidók ugye, nem esznek disznóhúst, teljes a leleplezés.

Jó. Akkor lássunk az elemi logika alapján néhány analógiát.

A kolozsvári magyar részegen elhányja magát a múzeumban. Csakhogy abban a teremben, ahol a szörnyűség történt, a nagy román költő, Mihai Eminescu egyik eredeti verskéziratát őrzik. A rendőrség így a román nemzet méltóságának megsértése miatt indít nyomozást, és aláírást gyűjtenek azért, hogy a kolozsvári magyarok ne ott hányjanak, ahol rájuk jön a szükség, hiszen ha így tesznek, románellenesek.

Vagy ott a másik eset: Belfastban első áldozó katolikus gyereket gázol a taxis. A feljelentés tárgya azonban nem a baleset körül forog. A helyi katolikus sajtó kideríti, hogy a taxis anyja protestáns malomtulajdonos lánya, vagyis ebben a minőségében gázolt, pontosabban gyilkolt, hiszen minden protestáns született gyilkos, ugyebár.

Végül lássunk egy hazai példát is. A mostani aláírók egyike, Spiró György vagy Heller Ágnes, teljesen mindegy, kicsoda, azt írja, hogy így a magyarok, meg úgy a magyarok. Erre sajtóhadjárat indul ellenük, hogy miután ők többes szám harmadik személyben írogatnak erről a népről, gyűlöletet keltenek, sőt magyarellenes pogromokra buzdítanak.

Ilyen meccseket kéne játszanunk? Hasonló agyszüleményekről kéne vitatkoznunk?

Nektek amúgy teljesen elment az eszetek, odaát, a túloldalon?

Pedig ez csak egy disznótor a sok közül. És képzeljétek, a magyar ember nem zsidókra gondol, de még örményekre, kopaszokra és balassagyarmatiakra sem, amikor decemberben disznót vág.

Tudom, hogy megértitek a fentieket, hiszen ti is szeretitek a malacpecsenyét. Hiszen ti nem is zsidók vagytok, hanem kommunisták és liberálisok. Erről az eszmei alapról találtátok meg most Pócs Jánost, mert kampány van, ütni kell mindent és mindenkit, sőt, hazudni is szükséges, ha úgy alakul.

A zsidóságotok csak álca. Ilyenkor rántjátok csak elő a farzsebből, mint valami ócska, az állandó gyűrögetéstől megsárgult makk alsót.

Ilyenek vagytok, és azt hiszem, ilyenek is maradtok. Visszaadjátok a kitüntetéseiteket, hisztériáztok, aláírásokat gyűjtötök, ráböktök valakire, gyűlölködtök vég nélkül.

A Fidesz pedig újra kétharmadot szerezne, ha ma lennének a választások.

Ennyit feltétlenül elértek a disznóságaitokkal.