Csak ez hiányzott: már hozzáférhető az orvosi marihuána Ukrajnában
Az Ukrán Gyógyszerellenőrzési Szolgálat június 2-án kiadta az első engedélyt orvosi kannabisz behozatalára Ukrajnában, miután 2024 augusztusában hatályba lépett az annak legalizálásáról szóló törvény – számolt be az RBC ukrán hírportál. A lépés mögött több, részben George Soros által támogatott szervezet évek óta tartó lobbitevékenysége áll – olvasható a Remix News riportjában. A döntés azonban nem mentes az ellentmondásoktól, hiszen a kannabisz legalizálása más országokban már tapasztalt társadalmi és egészségügyi problémákat is felvet.
Ukrajnában 2024. augusztus 16-án lépett hatályba az orvosi kannabisz legalizálásáról szóló törvény, amely lehetővé teszi a kender alapú készítmények orvosi, tudományos és ipari célú forgalmazását. A jogszabály célja, hogy a rákos megbetegedésekben szenvedők és a háború okozta poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) küzdő veteránok számára hozzáférhetővé tegye a kannabisz alapú kezeléseket. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter már 2022 nyarán bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta az orvosi kannabisz forgalmazását szabályozó törvényjavaslatot, hangsúlyozva a háború mentális egészségre gyakorolt negatív hatásait és a sürgős intézkedések szükségességét.
„Tisztában vagyunk a háború mentális egészségre gyakorolt következményeivel. Látjuk, hány embernek lesz szüksége orvosi kezelésre, és tudjuk, hogy nincs idő várni” – írta Ljasko a közösségi médiában.
A Soros-alapítványok lobbitevékenysége
Az orvosi kannabisz legalizálása mögött komoly lobbitevékenység áll, amelyet részben Soros György által támogatott szervezetek finanszíroztak. A Ukrainian International Renaissance Foundation of American, Soros egyik szervezete kulcsfontosságú szerepet játszott a kannabisz legalizálását célzó kampányokban. A Soros Alapítvány 2019-es jelentése szerint az ukrajnai programokra fordított 335 millió hrivnya 23,85 százalékát, azaz közel 80 millió hrivnyát (több mint 2 millió eurót) az egészségügyi programokra, köztük a kannabisz legalizálását támogató kezdeményezésekre költötték.
A lobbizás kulcsfigurái közé tartozik Olga Sztefanisinya ukrán miniszterelnök-helyettes, aki korábban a Patients of Ukraine nevű jótékonysági alapítvány vezetőjeként tevékenykedett, valamint Dmitro Serembej, a 100% Life elnevezésű szervezet vezetője.
Mindketten szoros kapcsolatban álltak Ulana Suprun volt egészségügyi miniszterrel, aki éveken át „a civilizált országokban bevett gyakorlatként” népszerűsítette a kannabisz legalizálását.
A Soros-hálózat globális szerepe
Soros György évtizedek óta az orvosi és rekreációs marihuána legalizálásának egyik legnagyobb támogatója világszerte. Az Egyesült Államokban több mint 80 millió dollárt fordított a kannabisz legalizálását célzó kezdeményezésekre. Az általa finanszírozott Drug Policy Alliance kulcsszerepet játszott az uruguayi marihuána-legalizálásban, ahol Soros személyes találkozója José Mujica elnökkel is hozzájárult a törvény elfogadásához, annak ellenére, hogy a közvélemény 58–66 százaléka ellenezte a lépést.
Ukrajnában a Soros Alapítvány már a kétezres évek elején támogatta a drogfogyasztás következményeit enyhítő programokat.
Gazdasági érdekek és a kannabiszpiac
Az orvosi kannabisz legalizálása nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági kérdés is.
A globális kannabiszpiac értéke 2017-ben 6,9 milliárd dollár volt, 2022-re elérte a 31 milliárd dollárt, és elemzők szerint 2026-ra meghaladhatja az 50 milliárd dollárt.
Ukrajna termékeny talaja (csernozjom) ideális a kendertermesztéshez, és kanadai és amerikai cégek már régóta érdeklődnek az ukrán piac iránt.
Soros üzleti érdekeltségei is összefüggésbe hozhatók a kannabiszpiaccal.
A milliárdos jelentős részvényes volt a Monsanto vállalatban,
amely a THC (a kannabisz hatóanyaga) kutatásával is foglalkozott. Uruguayban a Monsanto kendertermesztéssel és génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységei is megjelentek.
Társadalmi és egészségügyi aggodalmak
Bár az orvosi kannabisz legalizálását a PTSD és a krónikus betegségek kezelésével indokolják, a Remix News korábbi cikkei szerint a kannabisz legalizálása más országokban – például az Egyesült Államokban – hozzájárult a kábítószer-fogyasztás és a mentális egészségügyi problémák növekedéséhez. Ukrajnában a háború miatt különösen súlyos a helyzet: a fronton elterjedt a droghasználat, mivel a katonák a stressz, az álmatlanság és a folyamatos veszélyérzet leküzdésére használják ezeket az anyagokat, így
a frontvonal valóságos „szabadpiaccá” vált a drogkereskedők számára,
amihez hozzájárul az is, hogy toborzáskor igen felületesek az egészségügyi ellenőrzések.
A droghasználat nemcsak a fronton, hanem a hátországban is terjed. A katonák egy része a harcok okozta traumák enyhítésére, mások az éberség fenntartására vagy unalmukban nyúlnak kábítószerekért. Ez a tendencia az ukrán társadalom egészére nézve is aggasztó, különösen egy olyan időszakban, amikor a háborús körülmények már eleve súlyosbítják a mentális egészségügyi problémákat.
Soros és a kelet-európai „emberanyag”
Ukrajna jelenlegi helyzete – az ellenzéki pártok és média betiltása, valamint a választások elhalasztása – hozzájárulhat az egyértelmű társadalmi tiltakozások elmaradásához, még a magas háborús veszteségek ellenére is. Soros György 1993-as, Toward a New World Order: The Future of NATO című írásában már előre jelezte, hogy
Kelet-Európa „emberanyagot” biztosíthat a katonai konfliktusokhoz, csökkentve a nyugati országok veszteségeit.
A cikk szerint ez a stratégia Ukrajnában valósul meg, ahol a NATO fejlett fegyvereivel felszerelt ukrán katonák viselik a háború terheit.
Soros szerint a nyugati országok nem vennék tudomásul a magas emberveszteségeket, míg a kelet-európai társadalmak, például Ukrajna, jobban eltűrik azt, ha háborús áldozatokkal kell számolniuk. Ez részben a katonai konfliktus hazafias jellegének, részben pedig a szigorú társadalmi kontrollnak köszönhető, amely elnyomja az ellenzéki hangokat és korlátozza a tiltakozásokat.
(forrás)
