Chips nincs

Augusztusban a kormány 81 milliárd forintból országos iskolafejlesztési program indítását hirdette meg. Ennek keretében közel négyszáz település 527 intézménye újul meg. A Bács-Kiskun megyei Izsákon már látható, hogy a program eredményeként milyen lesz a jövő iskolája.

Izsák új iskolája tömbszerű, masszív épület, már-már majdnem a Bauhaus funkcionalista stílusában, amelynek mégis izgalmas ritmust adnak a külső ablakokat szegélyező narancssárga betonkeretek. Lejjebb, a bejárat szintjét hatalmas üvegfelület határozza meg, azt a hatást keltve, mintha törékeny, füstszínű táblákon lebegne az egész konstrukció. Ízlés, harmónia, egyszerűség…

Odabent körfolyosós rendszert alakítottak ki a tervezők. Középen a hatalmas, ünnepségekre, megemlékezésekre is alkalmas aula, amely gigantikus üvegfallal néz az udvar felé, ahol hintákat, mászókákat, illetve szabadtéri kondiparkot is látni. A palánkkal körbevett, világítással is felszerelt kézilabdapályát a focisták is szívesen használják, ám most, télvíz idején elsősorban a nemzetközi versenyekre és mérkőzésekre is alkalmas tornacsarnokban folyik a sportélet.

Két lift is működik az új iskolában, amelynek gépészeti megoldásai a lehető legmodernebbek. Csak kevés helyen lehet ablakot nyitni, a levegőt klímaberendezés cseréli. A 450 diákot 48 pedagógus tanítja, a tágas tanári szobához számítógépekkel felszerelt külön helyiség is tartozik, itt vezetik az e-naplókat, de konyhája, sőt, fotelekkel berendezett társalgója is van a tanárinak. Különben egyetlen aprósággal is jól jellemezhető az épület szinte futurisztikus technikai-technológiai színvonala. A digitális táblákat is rejtő osztálytermekben a plafonba épített világítótesteket egy, a külső fényre reagáló automatika irányítja. Az ablakokhoz közelebb eső fénycsövek csak halványabban, míg a fal felé esők erősebben világítanak. Kapcsoló nincs, mindent komputer vezérel és szabályoz.

Az oktatás mágnese

Felvetődik a kérdés, miért pont Izsák kapta ezt az új és modern iskolát? A település és a környező falvak, tanyák lakói mindig is a földből éltek. A rendszerváltás előtt az állami gazdaság és a Sárfehér Tsz adott munkát az embereknek, emellett mindenkinek, még a pedagógusoknak is volt egy kis háztáji birtoka, szőlője. Ma a helyi pezsgőüzembe, a kecskeméti Mercedes-gyárba, valamint a környék nagygazdáihoz járnak dolgozni az emberek.

Mondok József polgármester szavai szerint Izsák földrajzi fekvése miatt kívül esik a nagy iparfejlesztések hatósugarán, és a távolság miatt egyelőre nem lett a jelentős fejlődést mutató Kecskemét alvóvárosa sem. Nem jellemző Izsákra a nagy elvándorlás, öt-hat éve állandó az iskolai tanulók létszáma is, de különösebb vonz­erővel sem rendelkezett eddig a város. Mondok József viszont abban bízik, hogy az új iskola és az általa nyújtott szolgáltatások, a sok szakkör és a művészeti oktatás mágnesként működik majd, és több család is ide költözik, miáltal növekszik Izsák megtartóereje.

Az önkormányzat három ingatlant is felvásárolt, hogy felépülhessen az összesen 8500 négyzetméteres intézmény. Az 5900 lakosú Izsákon háromezer ember vett részt az iskola szeptemberi megnyitóján. A látvány mindenki számára meglepetés volt, a felállványozott függönyök mögé ugyanis az építkezés időszakában csak Gera Árpád Zoltánné igazgatónő mehetett. Ahogy a polgármester mondja: a pedagógusok majdnem elájultak…

Gera Árpád Zoltánné elmeséli az izsáki iskolák hosszú történetét. Lényege a mindenkori szétaprózottság, vagyis hogy az izsáki iskola a legutóbbi időkig is több helyen működött. Törzsépületét 1959-ben emelték, ám a felső és az alsó tagozatosok külön tanultak. Ha a tanítók valamilyen szakmai vagy hivatali ügyben beszélni akartak a vezetéssel, akkor tél idején kabátot, sapkát kellett magukra kapniuk, hogy az utcán át a törzsépületbe mehessenek.

Molnárné Tóth Ibolya tanítónő szerint most együtt van a pedagóguskollektíva, ami merőben szokatlan, de igen jó érzés. Végre emberi és szakmai értelemben is egymás felé fordulhatnak az alsós és felsős kollégák, akik eddig két külön világban éltek. Ráadásul az oktatói munka is hatékonyabb lett, már csak a fejlett internethálózat és a digitális, interaktív táblák miatt is.

Amikor ott járunk, épp első próba­adását tartja az iskolarádió. Ez minden tanítási napon sugározni fog, a nyugdíjas Némedi János által irányított Kölyök tévének viszont csak heti egy adásnapja van, ennyi fér bele a városi tévé műsorszerkezetébe. Itt egyébként önálló stúdióban, megfelelő kamerákkal és gépekkel dolgoznak Némedi Jánosék. A Kölyök tévé nem újdonság, 1994-ben debütált, de az új helyen az adás számára is új időszámítás kezdődik.

Hazafelé Angliából

Amíg tartott az építkezés, addig konténerekben folyt az iskolai munka. Ez így ijesztőnek tűnhet, de a tanulóknak élményt jelentett, és a pedagógusok szerint is kulturált körülmények között zajlott az oktatás. Az új épületet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígérte meg Izsáknak, akit Le­zsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a térség parlamenti képviselője hozott el a városba. Csak úgy beugrottak, állította akkor a két politikus, és egy 4,5 milliárdos beruházás lett a vizitből. Gera Árpád Zoltánné elmondja, hogy az itt végzett diákok fele szakközépiskolában, negyede gimnáziumban, másik negyede pedig szakmunkásképzőben tanul tovább (az érthetőség kedvéért az iskolatípusok régi neveit használjuk). Java részük Kecskemétre vagy Kiskőrösre kerül, mások az ország különböző pontjaira… Egy itteni fiú kétéves korában került ki szüleivel Angliába. Később ott is kezdett iskolába járni, de a szülők szerint ijesztően csekély tudást kapott. Ezután íratták be az izsáki iskolába, magántanulóként. A fiú évente kétszer jön haza, hogy vizsgaszerűen beszámoljon az izsáki tanári kar előtt.

A Táncsics Mihályról elnevezett, egyébként alapfokú művészeti ranggal is rendelkező iskolát a komplexitás jellemzi. Az intézményben aktív sportélet folyik: van kézilabda-, foci- és kosárlabdacsapata, tornászai pedig országos versenyeken is kiemelkedő eredményeket érnek el. Nem mellesleg két gyógypedagógiai osztály is működik az iskolában, és integrált oktatás is folyik az intézményben. Fontosnak tekintik a néptáncot és a lovas­oktatást, utóbbi talpra állításában igen sokat segített a polgármester, aki civilben a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke.

Az új iskola hangszigetelt énekszobát kapott, ezt a pedagógus Földvári Józsefné mutatja meg nekünk, hozzátéve, hogy a szavalóverseny résztvevői is itt gyakorolnak, mert ebben az akusztikai környezetben valahogy másként hangzik minden, jobban kijönnek az effektusok.

A Táncsicsban hat zenetanár dolgozik. Nagy Kanász Szabolcs büszkén mondja, hogy egyik hegedűtanítványukat néhány éven belül az egész ország megismerheti. Egy másik, régebbi diákjuk jelenleg a kecskeméti Kodály-iskola zenetanára, egy másik pedig Svájcban tanul, zongora szakon. A zeneszobában érkezésünkkor Sőreghy Lili furulyán gyakorol egy Bach-darabot. Van benne néhány cirkalmasabb futam, ezeket csiszolgatják a tanár úrral. Aki nem mellesleg kürtművész, de mint mondja, az itt folyó oktatás célja nem feltétlenül az, hogy híres muzsikusokat neveljenek. Hetvennégy diák tanul zenét, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a muzsika sokat segített készségeik, képességeik fejlődésében. Érzékelhetően jobb lett a memóriájuk, a koncentrációjuk, a matematikai érzékük. Ha csak ennyit kapnak itt a zene szeretetén kívül, már megérte.

Látni a jövőt

Eddig évente három-négy diákjuk választotta a közeli városok hatosztályos gimnáziumait, kérdés, ezután hányan teszik ugyanezt. Szeg Andrea iskolatitkár két fia is ide jár, az egyik alsós, a másik felsős. Nekik már az is szokatlan, hogy találkozhatnak egymással az iskolában.

Prikkel László, az egyik izsáki étterem tulajdonosa kilencéves kislánya is itt tanul. A férfi szerint minőségi ugrást jelent az új iskola. Kislánya sokféle szakkörre jár, de mindent megtalál ezentúl egyetlen helyen. Prikkel László működteti egyébként az iskola ízlésesen berendezett büféjét is, amely a nagy aula sarkában kapott helyet. A büfé igyekszik alkalmazkodni az egészséges életmód követelményeihez, salátát, müzlit, teljes kiőrlésű péksüteményt árul. Chips nincs.

Az igazgatónő szerint gondot már csak néhány diák változatlan agresszivitása, a hiányzások magas száma jelent. De valamennyire ezen a téren is hatott a változás, az új épületben ugyanis még nem történt rongálás. Bár talán az épületbe telepített kamerarendszer is segített ebben…

Az izsáki Táncsics nem kísérleti darab, a magyarországi iskolafejlesztések részben-egészben ebbe az irányba tartanak. Gera Árpád Zoltánnénak szeptember óta nem sok szabad szombatja akad. Kollégák és egyszerű érdeklődők csoportjait vezeti körbe hétről hétre. Jönnek volt tanítványok, kíváncsi izsákiak, akik látni akarják a jövőt.

Sinkovics Ferenc

Fotók: T. Szántó György/Demokrata