Orbán Viktor kemény üzenetet küldött Brüsszelnek: Nem fogjuk hagyni!

„Brüsszel minden évben közzéteszi, melyik országnak mit javasol, hogy jobban menjenek a dolgok. Bikkfanyelven ezt úgy mondják: »országspecifikus ajánlásokat« adnak, hogy fejlődjön az unión belüli »gazdaságpolitikai koordináció«. Nézzük hát, mit javasolnak a brüsszeli boszorkánykonyhából Magyarországnak!” – kezdte Segítsenek rajtad a brüsszeli bürokraták… című Facebook-bejegyzését Orbán Viktor.

Azt írta, a brüsszeliek mindjárt egy régi slágerükkel indítanak: a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat.

„Logikus, Brüsszelből jobban néz ki, ha Ukrajna támogatásának árát a magyar embereken vasalhatják be” – fogalmazott a miniszterelnök.

„Aztán az sem tetszik nekik, hogy kamatsapkával, ársapkával és árrés-korlátozással védjük a családokat a nyerészkedőkkel szemben. A brüsszeliek szerint jobb helye lenne annak a pénznek a bankoknál és a multiknál. Ha már erre járunk, akkor a célzott különadók és extraprofitadók sem tetszenek nekik. Ezektől is jobb lenne megszabadulnunk – mondják ők” – folytatta Orbán Viktor, aki megjegyezte, a bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások „nagyvonalúak”, és „nem célzottak”, ezért „torzítják a lakáspiacot”. Ezeket is eltörölnék.

„Továbbra sem tetszik nekik, ahogy átalakítottuk a szakképzést és a munkanélküliségi ellátások rendszerét. Afelett elegánsan szemet hunynak, hogy mióta ezeket bevezettük, egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon” – közölte Orbán Viktor, majd határozottan leszögezte:

„Tudjuk miért csinálják: a multik keressenek jól, az ukránoknak pedig legyen miből háborúzni, mindennek az árát pedig fizessék csak ki a magyar családok. Nem fogjuk hagyni, hogy Ukrajna miatt tönkretegyék Magyarországot!” – zárul a bejegyzés.

Rezsiemelés, a családtámogatások megvágása, a multik profitjának növelése

Csütörtökön a Magyar Nemzet írta meg: Brüsszel megszüntetné hazánkban az árréscsökkentést és felszámolná a rezsicsökkentést, továbbá megvágná az otthonteremtési támogatásokat. A lap szerint a javaslatok több pontja már felbukkant a Tisza Párt politikusainak, illetve tanácsadójának az érvelésében.

A cikk annak kapcsán született, hogy mint Orbán Viktor is utalt rá, megjelent az Európai Bizottság Magyarországról szóló, 2025. évi országspecifikus ajánlásainak tervezete. A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN.

„Feltűnő, hogy bár az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció, a bürokraták által írtak azon messze túlmutatnak mind megfogalmazásukban, mind tartalmukban. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot” – fogalmaz a Magyar Nemzet.

„A 15 oldalas dokumentum hat pontja mélyütést jelentene a magyar emberek számára. Brüsszel javaslatai az Orbán Viktor vezette kormányok számos vívmányát törölnék el a munka világában elért eredményektől a rezsicsökkentésen és az otthonteremtés segítésén át a multik megadóztatásáig” – olvasható a cikkben.

Először is, az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy „Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”

Mindezt úgy összegezhetjük, írja a napilap, hogy a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat, utóbbi célkitűzés végrehajtásával pedig Ukrajna támogatásának árát ismét a magyar emberekkel fizettetné meg.

Másodikként érdemes kiemelni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat kritizálja. Ez azt jelenti, hogy az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók pénztárcájára nézve kedvező intézkedéseket is kivezetnék.

Szintén a multikat védené Brüsszel azzal a megállapításával, hogy szerintük az adórendszer további torzulását okozza a szektorokra célzott különadók, extraprofitadók széles körű alkalmazása. Ezek ugyanis – a bürokraták meglátása szerint – aránytalanul sújtják a nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatokat.

A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné, a többi adófizető terheit viszont fokozná.

Mindemellett Brüsszel az otthonteremtési támogatások jelentős szűkítésére, vagyis a magyar családokat segítő intézkedések kivezetésére szólította fel a kormányt. A bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások „nagyvonalúak”, és „nem célzottak”, „torzítják a lakáspiacot”, ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson „célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak” – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.

Jóllehet 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval magasabb, de ez még mindig nem győzte meg az Európai Bizottságot. Brüsszel tehát tovább támadja a teljes foglalkoztatottságot eredményező magyar intézkedéseket, és többféleképpen kritizálja a szakképzés fejlesztését, illetve direkt módon támadja a munkanélküliségi ellátások korábbi, aktivitásra sarkaló átalakítását.

Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy Brüsszel olyan intézkedéseket vár a magyar kormánytól, amelyekhez a nekünk járó forrásokat politikai okokból visszatartja. Ennek jegyében azt írják, hogy hazánk „(…) sürgősen gyorsítsa fel a REPowerEU fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, aminek érdekében mielőbb hajtsa végre az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok (ERFA, IÁA, ESZA+, KA) végrehajtását”. Mindez azért is cinikus – fogalmaz a cikk –, mert a fenti programok végrehajtását, Ursula Von der Leyen bevallása szerint is, valójában politikai okokból akadályozza az Európai Bizottság évek óta.