Ukrajna Taurus rakéták nélkül marad?
Ukrajna hosszú ideje próbálja megszerezni a nagy hatótávolságú, precíziós csapásokra alkalmas Taurus rakétarendszert, amellyel képesek lennének eltalálni fontos stratégiai célpontokat az orosz hátországban. A fegyver hatótávolsága meghaladja a 480 kilométert, így alkalmas lenne az orosz logisztikai központok, raktárak és infrastruktúrák megsemmisítésére.
Azonban Németország – Ukrajna egyik fő katonai támogatója – továbbra sem hajlandó átadni ezeket a rakétákat. Boris Pistorius német védelmi miniszter 2025. június 12-ei, ukrajnai látogatása során egyértelműen kijelentette: „nem tervezik” Taurus rakéták Ukrajnába szállítását, és ilyen tekintetben nem várható változás a jövőben sem.
Támogatás van – de nem mindenből
Bár a Taurus rakéták továbbra sem képezik a támogatási csomag részét, a Németország által nyújtott katonai segítség más területeken továbbra is jelentős. Berlin 2025-ben már több mint 7 milliárd eurónyi támogatást nyújtott Kijevnek, és további 1,9 milliárd euró vár jóváhagyásra a német parlamentben.
Ez azt jelzi, hogy Németország alapvetően elkötelezett Ukrajna védelme mellett, azonban a Taurus-ügyben láthatóan a politikai és stratégiai óvatosság érvényesül.
Mi áll az elutasítás mögött?
A döntés hátterében több tényező is meghúzódik. A Taurus rakéták olyan fegyverek, amelyek bevetése súlyos politikai és katonai következményekkel járhat.
- A fegyver alkalmazása mélyen az ellenséges területen belül komoly eszkalációs veszélyt jelent, amit Berlin igyekszik elkerülni.
- Olaf Scholz ex-kancellár kormánya már korábban is elutasította a rakéták átadását, és ez a politikai döntés a kormányváltás után sem változott.
- A jelenlegi német vezetés – Friedrich Merz kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter – úgy véli, hogy a Taurus rakéták átadása túl nagy kockázatot jelentene Németországra nézve.
Más NATO-országok nyitottabbak
Bár Németország kitart, több nyugati ország már feloldotta az Ukrajnának szállított fegyverek hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat. Franciaország és az Egyesült Királyság már Kijev rendelkezésére bocsátott hasonló eszközöket, és az Egyesült Államok is engedélyezte bizonyos típusú fegyverek orosz területen történő bevetését.
Friedrich Merz német kancellár ugyanakkor úgy tűnik, nem kívánja hazáját egy olyan folyamatba sodorni, amely közvetlen konfrontációhoz vezethet Oroszországgal. Ez az alapgondolat pedig továbbra is meghatározza Berlin politikáját.
Egyre erősebb a nyomás
Ugyanakkor nő a nemzetközi nyomás a német kormányon. Ukrajnai és európai vezetők – köztük volt és jelenlegi külügyminiszterek – követelik a Taurus átadását. Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter például az X-en nemrég ezt írta: „Hallott valaki a Taurusokról és a szankciókról, amiket ígértek?”, utalva a nyugati támogatások hiányosságaira.
Felmerült az is, hogy az Egyesült Királyság esetleg megvásárolná a Taurusokat Németországtól, hogy aztán továbbadja őket Ukrajnának, de ez a megoldás egyelőre csak elméleti lehetőség.
Ukrajna taktikai hátrányban
A Taurus rakéták hiánya komoly gyakorlati hátrányt jelent Ukrajna számára, különösen az orosz logisztikai és parancsnoki pontok elleni hadműveletek során. Bár a nyugati fegyverszállítások révén javult az ukrán haderő képessége, a mélyen fekvő célpontok elleni támadások lehetősége korlátozott marad.
Németország továbbra is eltökélt támogatója Ukrajnának, de a Taurus-ügy világosan megmutatja: Berlin a háború eszkalációjának elkerülését fontosabbnak tartja, mint a teljes körű katonai támogatást.
A helyzet viszont egyre bonyolultabb: miközben egyes NATO-országok bővítik a támogatások körét, Németország továbbra is megosztott és óvatos. A következő hónapokban dőlhet el, hogy a politikai nyomás hoz-e fordulatot a berlini politikában.
