Donald Tusk most Grúziának megy neki
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kezdeményezésére az Európai Unióban egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek megszüntetnék Grúzia schengeni vízummentességét. Tusk szerint nem csupán technikai jellegű döntésről van szó, hanem ez egy „politikai gesztus” is a grúz választók felé, akik szerinte „rossz helyre” szavaztak. A lengyel kormányfő célja, hogy megszigorítsák, vagy akár fel is függesszék a vízummentességet azokkal az államokkal szemben, amelyek – szerinte – nem tartják tiszteletben a demokratikus normákat, és amelyek felől migrációs nyomás fenyegeti az EU-tagállamokat.
A lengyel vezető egyértelművé tette: „Létrehozzuk a szükséges többséget a vízummentesség korlátozásához vagy felfüggesztéséhez Grúziával kapcsolatban” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a grúz népnek csak egy része osztja az európai értékeket. Tusk szerint Lengyelországban is problémát jelent a grúz állampolgárok által elkövetett bűncselekmények száma, és naponta van szükség kiutasításokra is.
Orbán és Kobakhidze – stratégiai partnerség
Míg Brüsszelben büntetnék Tbiliszit, addig Budapest más utat jár. Orbán Viktor miniszterelnök június 11-én Budapesten fogadta Irakli Kobakhidze grúz kormányfőt. Orbán Viktor közösségi oldalán azt írta:
„Hozzánk, magyarokhoz hasonlóan ezért a georgiaiak sem hajlandóak behódolni a brüsszeli bürokrácia zsarolásának. Mihez kezdhet két ország ebben a helyzetben? Nyitunk a világra, és nyitunk egymásra. Nyitunk, hogy ellensúlyozzuk a háborús és szankciós károkat. Nyitunk, mert Georgia fontos partnerünk Magyarország energiabiztonságának erősítésében. Nyitunk, mert Georgia gazdasága az unióval ellentétben dinamikusan, évi 8-9 százalékkal nő. Brüsszeli zsarolás ide, ukrán fenyegetés oda, mi fejlődni, növekedni és erősödni fogunk, mert a magyar és a georgiai emberek ezért szavaztak nekünk bizalmat. Induljon a meló!”
A találkozó üzenete egyértelmű volt: Magyarország kiáll azon országok mellett, amelyek saját nemzeti érdekeiket követve nem hajlandók engedni a brüsszeli politikai nyomásgyakorlásnak.
A grúziai „külföldi ügynök” törvény
Grúzia az elmúlt időszakban az európai baloldal egyik célpontjává vált. Az ország parlamentje májusban elfogadott egy, a külföldi befolyást korlátozó törvényt, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek kötelesek „külföldi befolyás alatt álló szervezetként” regisztrálni magukat. A szabályozás célja az átláthatóság növelése és a külföldi – főként nyugati – ngo-k politikai beavatkozásának visszaszorítása volt.
A törvény heves ellenállást váltott ki Brüsszelben és Washingtonban, ahol azt „orosz mintára készült jogszabálynak” bélyegezték, noha a grúz kormány többször hangsúlyozta: a grúz szabályozás sokkal enyhébb, mint az amerikai FARA-törvény, amely hasonló mechanizmusokat alkalmaz.
Donald Tusk és más nyugati vezetők szerint a törvény a civil társadalom elfojtását célozza. A grúz kormány viszont úgy látja, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része politikai célokat valósít meg, és befolyásolni próbálja az ország belpolitikáját.
Felfüggesztett uniós remények
2023 végén az Európai Tanács hivatalosan tagjelölti státuszt adott Grúziának, de ezzel párhuzamosan 12 politikai feltételt is megszabott, amelyek teljesítéséhez kötötték a további lépések megtételét. A grúz kormány 2024 tavaszán úgy döntött, hogy a következő választásokig felfüggeszti az uniós csatlakozási törekvéseket, mivel szerintük Brüsszel a nyomásgyakorlást politikai eszközként használja, és nem partnerként viselkedik.
A döntést követően újabb tüntetések robbantak ki Tbilisziben, amelyeket a kormány szerint külföldi szervezetek és ellenzéki pártok szítottak. Brüsszel több intézkedéssel is próbálta megbüntetni a grúz vezetést: decemberben például felfüggesztették a diplomata útlevelekre vonatkozó vízummentességet.
Az unió belső megosztottsága
A vízummentesség visszavonása nem egyszerű jogi aktus: legalább 15 uniós tagállam (az unió lakosságának 65 százalékát képviselő többség) támogatása szükséges hozzá. A kérdés élesen megosztja az európai államokat. Míg a baloldali vezetésű országok – élükön Hollandiával és Lengyelországgal – megszorításokat szorgalmaznak, addig mások – így Magyarország – a partnerség és a tiszteleten alapuló párbeszéd hívei.
A holland külügyminiszter már 2023 decemberében jelezte: kezdeményezni fogja a vízummentesség felfüggesztését Grúziával szemben. Indoklásában a demonstrációk során történt sérüléseket, haláleseteket és a demokratikus intézmények állapotát emlegette.
Európa válaszút előtt
Grúzia esete jól példázza, hogyan próbálják a brüsszeli intézmények politikai fegyverként használni a vízum- és csatlakozási folyamatokat olyan kormányokkal szemben, amelyek nem hajlandók alárendelni magukat az ideológiai elvárásoknak. A szembenállás nemcsak Grúziáról szól: ez a vita az uniós szuverenista és globalista táborok összecsapásának újabb állomása.
Magyarország egyértelműen kiáll a nemzeti szuverenitás és a tiszteleten alapuló partnerség elve mellett – és ebben Grúzia is stratégiai szövetséges lehet a következő évek geopolitikai átrendeződései során.
