Térdre kényszerülhet Európa, ha most nem lép vissza Brüsszel
Pillanatok alatt hatalmas áremelkedést regisztráltak a globális olajpiacon, miután Izrael és Irán pénteken súlyos csapásokat mért egymásra. A befektetők azért reagáltak pánikszerűen, mert a harcok nem csupán az iráni olajkitermelést és -exportot fenyegetik, de a létfontosságú Hormuzi-szoros biztonságát is veszélyeztetik.
Az Izrael és Irán közötti pénteken kirobbant háborúra azonnal reagált a globális olajpiac, mégpedig hatalmas áremelkedéssel: a Brent és a WTI nyersolaj ára 8–13 százalékkal ugrott meg, így pénteken már átlépték a 73–78 dolláros hordónkénti árat. Az árutőzsdék hétfői nyitásakor kissé alacsonyabban, 73 dollár körül voltak a jegyzések, de folyamatos emelkedést mutattak a grafikonok. Drágulásra lehet számítani, amennyiben a konfliktus tovább erősödik – írja a Magyar Nemzet.
A geopolitikai feszültség azonnal beépül az árakba
Az összetűzések hírére a piacok azért reagáltak pánikszerűen, mert az újonnan kitört fegyveres konfliktus rövid időn belül érintheti Irán olajkitermelését és -exportját, valamint a nyersanyag szállítása kapcsán kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Egy a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint „klasszikus kockázatiprémium-helyzet” állt be, vagyis a geopolitikai feszültség azonnal beépül az árakba. A pénteki áremelkedés a legnagyobb napon belüli árváltozás mindkét olajfajta esetében az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta.
Ugyan a pénteki hírek még nem szóltak az iráni olajinfrastruktúrát ért támadásokról, a vasárnapiak szerint már értek izraeli csapások kritikus létesítményeket: Teherán északi részén két olajtároló is megsérült, egyes beszámolók szerint Izrael olajfinomítókat és a gázinfrastruktúrát is támadta.
Sosem jön jól egy ilyen fejlemény, de most kifejezetten érzékeny egyensúlyt borított fel – és taszíthatja tovább komoly mélységekbe. Az olajpiacon eleve feszült volt a helyzet, mivel a globális kereslet jó ideje stagnál, és erre reagálva a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, és annak szövetségesei (OPEC+) csökkentették a termelést – emlékeztetett a Bloomberg. Mivel Irán jelentős olajexportőr, a kínálatból való kiesése érezhető hiányt okozna globálisan.
A koronavírus-világjárvány nyomán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt ugyanis számos tagország kénytelen volt jócskán visszavenni a kitermelésből, ami nem is igen állt vissza a világgazdaság tulajdonképpeni stagnálása miatt. Papíron ugyan létezik jelentős mértékű kitermelésnövelési lehetőség, de a gyakorlatban nehéz, ha nem lehetetlen volna annyira felpörgetni az OPEC-országok olajexportját, amely ellensúlyozná az iráni mennyiség kiesését, különösen rövid távon. Oroszország pedig kereskedelmi szankciók miatt nem egészítheti ki a kínálatot.
További aggodalomra ad okot a Hormuzi-szoros biztonsága
A kitermelés mellett további aggodalomra ad okot a Hormuzi-szoros biztonsága, amelyen keresztül a világ olajexportjának körülbelül ötöde halad át. Vagyis bármilyen katonai akció vagy a hajózás biztonságának megrendülése azonnali és negatív hatással jár a globális olajszállításokra, így az árazásra is.
A JPMorgan elemzői előrejelzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, amelyben a szoros átjárhatósága teljesen megszűnik, akár a hordónkénti 130 dollárig is drágulhat az olaj.
Nem kérdés, hogy ha a helyzet fokozódik, súlyos gazdasági következményekkel nézhet szembe a világgazdaság. Az emelkedő olajárak minden téren magukkal húzzák az inflációt, és összességében egyértelműen tovább ronthatják a gazdasági mutatókat, köztük Európa versenyképességét. Aligha válhatna kritikusabbá térségünk energiapolitikai helyzete, hiszen a Brüsszel által az orosz energiahordozókra bevezetendő teljes tiltás úgy drágítana az energiahordozókon, hogy azokért az európai ipar már most is többszörösét fizeti, mint globális versenytársai.
A magyar álláspont szerint Brüsszelnek le kell vennie a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
