Nem engedünk Brüsszelnek

Soros György frontális támadást indított Magyarország ellen. Hallhattunk arról, hogy vidéken is irodákat akar nyitni, ez a folyamat el is indult, és bármilyen jelmezbe öltöztetik ezeket, látni kell, hogy bevándorlásszervező irodáknak szánják őket. Elképzelhetőnek tartom, és magam is azt gondolom, hogy erre akár törvényjavaslati szinten is választ kell adnia a kormánynak – mondta a Demokratának Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

– A kormány nem félős. Szerintem félnivalónk nincs, de komolyan kell venni, hiszen egy európai szinten zajló, összehangolt nyomásgyakorlás egyik eleme ez a látogatás, egyik szereplője pedig Judith Sargentini. Látni kell: különböző szinteken, különböző eszközöket összehangoltan mozgat meg a Soros által támogatott migrációpárti európai politikai elit annak érdekében, hogy meggyengítse a magyar kormányt. Ennek az a fő oka, amint azt helyesen látják, hogy az Orbán-kormány a legnagyobb és leghatározottabb ellenfele a tömeges bevándorlási, betelepítési terveknek, és mivel sikeres a politikánk, egyre többen példaként, mintaként tekintenek rá Nyugat-Európában. Ennek számos jelét látjuk, és már nem csak a régióban. Mindez a bevándorláspárti erők szempontjából veszélyes precedenst teremthet. Ez is magyarázza a sorozatos dühödt támadásokat az Orbán-kormány ellen.

– Kikkel találkozott Sargentini asszony? A közvélemény arról értesülhetett, hogy most a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tárgyalt, illetve korábban a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselőivel egyeztetett.

– Tudomásom szerint ez a látogatás ennyiben ki is merült. Fontos volt, hogy a kormányzat magas, államtitkári szinten reagáljon, hiszen mégiscsak egy olyan európai parlamenti képviselővel van dolgunk, aki a Magyarországot elítélő Soros-jelentés felelőse a LIBE bizottságban. A Fideszt, kormánypárti politikusokat és úgy tudom, a kormánnyal egyetértő civil szervezeteket sem kereste meg Judith Sargentini. Mindez újabb bizonyíték arra, hogy ez az írás prekoncepció alapján készül, és ő is egy előre elhatározott véleményt vet majd papírra. Valójában tehát nem az objektív tájékozódás volt a célja a látogatással, ez egy politikai akció a részükről.

– Végleges adat, hogy több mint kétmillió-háromszázötvenezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdő­íveket. Az unióban, ahol rendre kioktatnak bennünket demokráciából, számít ennyi ember véleménye?

– Nagyon is számít, pontosan ez magyarázza az izgatottságot és a támadásokat az ellenfeleink részéről. Hiszen látják, hogy Magyarországon nemcsak maga a kormány nyilatkozik így vagy úgy, hanem az emberek felhatalmazását kéri, a polgárok véleménye nagyban meghatározza, hogy a kabinet mit tesz, hogyan jár el ezekben a kérdésekben. Ilyen tekintetben kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy meghonosítottuk a nemzeti konzultáció intézményét, büszkék lehetünk arra is, és sikerként értékelem, hogy az ezeken való részvétel egyre tömegesebb, a legutóbbi konzultáció is rekord volt a maga idejében, ez a mostani pedig még azt is túlszárnyalta. Egyre több ember él azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül véleményt mondjon az adott kérdésekben. Mindez pedig a mi pozíciónkat is erősíti, és a magyar demokráciának is jót tesz.

– Miközben Judith Sargentini Budapesten járt, Brüsszelben meghallgatást szerveztek, ahol egyebek mellett „beteg” demokráciáról beszéltek Magyarország kapcsán. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta részéről többek között ez hangzott el a beszámolók szerint: „Magyarországon nincs sajtószabadság, mert kormányzati kézben van a média, amit a demokrácia képviselői és a civilek elleni hadjáratra használnak, tombol a rasszizmus, a kirekesztés, a civilek elnyomása, a társadalmat gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltés mérgezi, amit a magyar kormány törvényekbe iktat.”

– Ne felejtsük el, a végén még hozzátette konklúzióként, és több pénzt kérnek… Olyan meghallgatásról beszélünk, ahová annak a Helsinki Bizottságnak a vezetőjét hívták meg, amely beperelte Magyarországot a bangladesi illegális bevándorlók ügyében az Európai Bíróságon, és amely szakmányban támadja a magyar kormányt azért, mert meg akarjuk védeni a hazánkat. Önmagában ez a tény már mindent elmond arról, hogy mennyire komolytalan, kabarétréfának is gyenge meghallgatásról volt szó. Amiket Pardavi Márta összehordott, azok a gondolkodás nélkül, állandóan ismételgetett paneljeik, amelyekkel azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha Magyarországon nem lenne szabadság, demokrácia. Teszik ezt úgy, hogy minden lehetőségük megvan elmondani a véleményüket nemcsak Brüsszelben, hanem itt, Magyarországon is. Eközben a Helsinki Bizottság nem tartja be a hatályos magyar jogszabályokat: a civil törvénynek azt a rendelkezését, hogy a külföldről kapott támogatásokat egy bizonyos határ felett be kell jelenteni, tudtommal ők is bojkottálják. Szemforgató, álságos hozzáállás, amit tanúsítanak. Magyarországon szerencsések vagyunk abban, hogy ezekről a kérdésekről tudunk beszélni: rámutatunk arra, hogy amikor civil szervezetek különböző jogvédő álruhába bújva támadják a magyar kormányt, támadják hazánkat, annak mi a valódi oka. A valódi ok, hogy a bevándorlást szeretnék elősegíteni, azt a politikai programot támogatják, amit Soros György és a migrációpártiak az egész Európai Unióban át akarnak erőltetni. Ne becsüljük alá ennek a politikai nyomásgyakorlásnak az erejét, ezért van szükség arra, hogy megerősödve álljunk ellen.

– És hogy április után se változzon a magyar irány…

– Valóban, erről szól a kevesebb mint három hónap múlva sorra kerülő választás is. A legfőbb tét, hogy olyan kormány marad-e, amely megvédi a hazánkat és a külföldi elvárások, nyomásgyakorlás ellenében is kiáll az érdekeinkért, vagy egy olyan bevándorláspárti kabinet áll munkába, amelyik meghajol a külföldről jövő diktátumok előtt, és azokat kritika nélkül végrehajtja.

– Hollik István a múlt héten arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP a Soros-terv végrehajtása elleni akcióterv kidolgozására kérte a kormányt. Ez ügyben mi várható?

– Soros György frontális támadást indított Magyarország ellen, nem függetlenül attól, hogy a nemzeti konzultáció ilyen sikeresen alakult. Amikor látható volt, hogy ezt nem lehet elbagatellizálni, több százezres, aztán már milliós a részvétel, akkor következett be ez az ellentámadás. Ez részben az ő személyes megjelenéseiben nyilvánult meg, de azt se felejtsük el, hogy tizennyolcmilliárd dollárnyi összeget mozgatott át alapítványi hálózatába. Ez a hálózat hazánkra is kiterjed, Magyarország harctér az ő számára, meg akarja törni azt az ellenállást, amit a magyar kormány kifejt az elképzeléseivel szemben. Hallhattunk arról, hogy vidéken is irodákat akar nyitni, ez a folyamat el is indult, és bármilyen jelmezbe öltöztetik ezeket, látni kell, hogy bevándorlásszervező irodáknak szánják őket. Elképzelhetőnek tartom, és magam is azt gondolom, hogy erre akár törvényjavaslati szinten is választ kell adnia a kormánynak, ezzel kapcsolatban számos felhívás született, egyre több városvezető szólal meg ez ügyben. Fontos, hogy résen legyünk, hiszen Nyugat-Európában a bevándorlás nem egy elvont probléma, és semmiképpen sem csak egy-egy fővárosi elit problémája, hanem a mindennapi valóság részévé teszi a migránsok tömeges jelenlétét a kisebb településeken is, ha az áttelepítés megkezdődik. Ott is választ kell találni olyan problémákra, hogy a bevándorlók hol lakjanak, milyen pénzből lássák el őket, mivel töltsék az idejüket és így tovább.

– Támad Soros, támadnak az általa támogatott NGO-k, nagy a nyomás Brüsszelből is a pénzelvonás lebegtetésétől kezdve a 7. cikkellyel való fenyegetésig… Elképzelhető-e akkora nyomás, hogy engedjünk?

– Nem! Ez nem képzelhető el, ezt számos alkalommal kijelentette a miniszterelnök, és elmondtuk mi is. Nem lehet engedni, mert a kvóták állítólagos limitált száma, hogy itt, nálunk mondjuk csupán ezerkétszáz embert akarnak elhelyezni, csak félrevezetés. Arra megy ki a játék, hogy egy állandó, felső korlát nélküli, kötelező mechanizmust fogadtassanak el. Azok az országok, amelyek rossz döntést hoztak, és emberek millióit engedték be, most ennek a következményeit akarják szétteríteni olyan országokba is, amelyek kezdettől nemet mondtak az ellenőrizetlen bevándorlásra. Hamis dolog azzal érvelni, hogy ez lenne az európai szolidaritás. Az európai szolidaritás az, hogy megvédjük a közös európai vívmányokat és az európai határokat.

– Az ellenzéki pártok, ha éppen nem magukkal és egymással vannak elfoglalva, gyakran egészen elképesztő nyilatkozatokat tesznek. A Gyurcsány-féle DK például újra és újra előáll azzal, hogy elvonná a külhoni magyarok szavazati jogát. Mit gondol erről?

– A teljes baloldali ellenzék tragédiája, hogy 2018-ban még mindig Gyurcsány Ferenc fújja a passzátszelet, látható az ellenzéki mozgásokból, hogy úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ő szeretné. Gyurcsány pedig, nem tanulva a 2004-es gyűlöletkampány következményeiből, újra előhozta ezt a témát, hergeli az embereket, a saját szavazóit. Múlt heti hír, hogy a DK-s Ara-Kovács Attila már a politikai alvilág szintjére süllyedt, amikor politikai prostituáltként írta le a határon túli magyarokat, a szóhasználat és a mondandója is egészen elképesztő. Hiába telt el ennyi év a rendszerváltoztatás és majdnem egy évszázad Trianon óta, a magyar baloldal még mindig képtelen nemzetben gondolkodni, valós és érvényes választ adni arra a helyzetre, hogy a magyar nemzet jelenleg nem egy, hanem több országban él a Kárpát-medencében. Mi azt mondjuk, a magyar nemzet összetartozik, minden közösségünkre büszkék vagyunk, minden egyes magyart meg akarunk tartani és mindent meg kell tennünk azért, hogy aki magyarként született, az magyarként is halhasson meg. Ennek része az oktatás, a kultúra, az odafigyelés, az összetartozás szimbolikus és gyakorlati kifejeződéseinek elősegítése, erősítése. Mi ezért dolgozunk, ez az egyik vezércsillaga a működésünknek.

– Az Állami Számvevőszék az utóbbi időben számos ellenzéki pártot megbüntetett, a Jobbiktól az LMP-ig, és mindannyian a rendszer áldozataiként próbálják beállítani magukat, mintha ezek a vizsgálatok az ellehetetlenítésüket céloznák…

– Ez nem más, mint az ellenzék ötlettelenségének egy újabb bizonyítéka. Úgy látom, és talán ők is úgy látják, hogy egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek azért, mert nincs érvényes mondanivalójuk. Nem azokról a kérdésekről beszélnek, amik fontosak, például az ország megvédéséről, hanem áltémákat találnak. Most éppen egészen szürreális módon, igazságtalan büntetésről, visszafizetésekről beszélnek, ami a demokráciát, az ő indulásukat veszélyeztetné. Erről nincs szó, egyszerűen az a helyzet, hogy a vonatkozó jogszabályokat, például a párttörvényt, a pártfinanszírozási előírásokat mindenkinek egyformán be kell tartani. Amennyiben valaki betartja ezeket, akkor nincs félnivalója, ha vét ellenük, akkor az illetékes hivatal eljár. Ez a normális.

– Eldőlt, hogy április nyolcadikán lesz a választás. Milyen kampányra készül a Fidesz?

– Azokról a témákról fogunk beszélni, amelyeket hazánk és a magyar emberek szempontjából a legfontosabbnak tartunk. Ilyen Magyarország szuverenitásának megőrzése, az emberek biztonságának és közös eredményeinknek a megvédése. Az elmúlt közel nyolc évben lépésről lépésre haladva, gyakorlatilag minden lényeges területen előre tudtunk lépni. Növekednek a bérek, csökkennek az adók, komoly összegekkel és kedvezményekkel tudunk segíteni a családoknak. Saját erőből jutottunk idáig, nem IMF- és egyéb kölcsönökből, hanem a magyarok közös munkájából. A 2010-re eladósított, romokban lévő országot tudtuk két ciklus alatt sikerre vinni. Ezt a munkát szeretnénk folytatni. Ehhez kérünk felhatalmazást.

Bándy Péter