Aggasztó kilátások: forróság és szárazság várhat Magyarországra
Brutális hőség, egyre szárazabb Alföld, és eltűnő nyári esők – mindez idén is valósággá válhat. Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szakértője szerint idén sem lesz enyhébb nyarunk, mint a 2024-es aszályos évben. De vajon tehetünk ellene?Az idei nyáron is szélsőséges időjárás lehet: tartós hőhullámokra, és szárazságra számíthatunk. A 2022-es és 2024-es évek különösen aszályosak voltak, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy az idei nyár másmilyen lenne – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Goda Zoltán.
Magyarország és a globális felmelegedés
A globális felmelegedésről szólva a szakértő elmondta: az elmúlt bő 100 évben nagyjából másfél fokkal emelkedett Magyarország átlaghőmérséklete.
Hangsúlyozta, hogy ez a másfél fokos növekedés nem átmeneti, hanem folyamatos és tartós, és minden évszakot érint.
De mi várható idén nyáron?
Az idei évről szólva elmondta: az ország jelentős részén már most is súlyos aszály tapasztalható. Példaként említette, hogy a június elején átvonult hidegfront csupán az ország nyugati felére hozott csapadékot, míg a délkeleti térségek teljesen szárazon maradtak.
Kiemelte, hogy június hagyományosan
„a legcsapadékosabb nyári hónap, ennek ellenére a déli országrészben ebben a hónapban idén eddig még nem esett eső.”
Goda Zoltán tájékoztatott:
„az az időjárás, amit tavaly nyáron Magyarországon is tapasztaltunk, leginkább a mediterrán térségre jellemző.”
A jövőben gyakrabban lehet ilyen nyarunk, ugyanis a Föld északi féltekéje az átlagnál gyorsabban melegszik, így csökken a hőkontraszt a trópusi területek és az északi félteke között, ezáltal legyengülnek az áramlatok – részletezte.
Mi a teendő?
Goda Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évszázadok során a mezőgazdasági területek növelése érdekében rengeteg vizes élőhelyet lecsapoltunk, és gyakorlatilag a Dunától a Tiszáig
„mindent beszántottunk”.
Most azonban szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség: vissza kellene adni ezeket a mezőgazdasági területeket a víznek.
Arra a kérdésre pedig, hogy mit tehet az egyén vagy a lakosság a probléma enyhítésére, a szakértő úgy válaszolt, hogy
az önkormányzatok és a lakosság hozzáállása kulcsfontosságú.
Fontos lenne, hogy az emberek otthonaikban gyűjtsék az esővizet, és azt használják öntözésre a vezetékes víz vagy a kútvíz helyett.
Magyarországon azt tartja fontosnak, hogy
tanuljunk meg adaptálódni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.
-figyelmeztet a szakértő a Magyar Nemzet teljes cikkében.
