Átmeneti oltalom

2017-ben 1291-en, többségében felügyelet nélküli gyermekek és asszonyok kaptak védelmet Magyarországon. Ők azok, akik legális úton jelentkeztek az ország határainál felállított tranzitzónák egyikében, a hatósági eljárás során pedig bebizonyosodott, csakugyan nemzetközi védelemre szorulnak.

A Bevándorlási és Menekült­ügyi Hivatal nyilvántartása azt mutatja, 2015-ben 508, majd 2016-ban 432 személy kapott védelmet Magyarországon, 2017-ben pedig 1291 kérelmezőről állapították meg, hogy jogosult a nemzetközi védelemre. Befogadásukkal hazánk eleget tesz a genfi konvenciók előírásainak, és teljesíti egyéb nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette, Magyarország politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít le Magyarországra. A tavaly befogadott közel 1300 menedékkérőről azt mondta, a magyar jogrendszer által elfogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek tesznek eleget azzal, hogy ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország. A miniszterelnök szavai szerint ezek az emberek abban különböznek az „országhatárt letaroló” illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón” és közölték, védelemre szorulnak – többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Az is elhangzott, hogy az oltalom alá vettek közül pillanatnyilag mindössze 491 fő tartózkodik Magyarország területén, őrzött és nem őrzött szálláshelyeken. Státuszuk mindössze addig tart, amíg védelemre szorulnak, nem kaphatnak például magyar állampolgárságot, és ha megváltozik a helyzetük, azaz megszűnik az ok, ami miatt oltalomban részesültek, vissza kell térniük oda, ahonnan érkeztek.

Az oltalmazottak azután kerültek a média kereszttüzébe, hogy Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára nyilatkozott róluk egy máltai újságnak. Az ellenzéki média azóta ismételten azzal támadja a kormányt, hogy hatástalan a kerítés, illetve felesleges a határvédelem, mivel tavaly arányaiban többen érkeztek Magyarországra, mint a két megelőző évben. A kormány szerint ugyanakkor ez a rendszer lehetőséget ad arra, hogy különbséget lehessen tenni illegális bevándorlók és menekültek között. A tranzitzónákban ma már többnyire csak azok várják ki a sort, akik jó eséllyel reménykedhetnek kérelmük pozitív elbírálásában, míg azok, akik eleve sejtik, hogy erre nincs esélyük, nem terhelik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hanem mennek tovább a horvát–szlovén útvonalon, vagy megpróbálkoznak az illegális határátlépéssel.