Tuzson Bence: az Európai Uniónak érdeke az országok szuverenitásának védelme

A miniszter a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet rendezvényén hangsúlyozta: „egy veszélyes időszakban, amilyenben most vagyunk, ahol számos nemzetközi kihívás éri az európai gazdaságot, a versenyképességet, az energiaellátást és a biztonságot, különösen ügyelni kéne arra, hogy az alapvető európai szabályokat, az országok szuverenitásának tiszteletben tartását a legfontosabb kérdésként kezeljük.”

Szavai szerint, ha kikerülik ezeket a szabályokat, annak a vége nem az lesz, hogy megerősödik az EU, hanem gyengülni, lazulni fog, az országok pedig tehernek fogják érezni, és érdekeltté válnak az EU szövetének lazításában. Tuzson Bence hangsúlyozta: a szuverenitás védelme iránti küzdelem nem újkeletű, az erősebb, nagyobb országok nyomása mindig érződött a kisebbeken.

Az EU létrejöttével „a kicsik egyfajta védelem alá kerültek”, a szuverenitásukat a szomszédos országok nem veszélyeztették – folytatta. Kiemelte: az utóbbi időben azonban kezd megborulni az unióban kialakult egyensúly, és azok az eszközök, amelyek eddig a kisebb államok megvédésére szolgáltak, „elkezdenek nem működni.”

Tuzson Bence azt mondta, az Európai Bizottság igyekszik szélesíteni a hatáskörét, nyomás alá helyezik az országokat, döntéseket kényszerítenek rájuk, beavatkoznak a nemzetállamok belügyeibe.

Az alapvető értékeket nem lenne szabad fegyverként alkalmazni – hangsúlyozta a miniszter. Mint mondta, a védelmi rendszer első vonala az alaptörvény, mivel ez adja meg a felhatalmazást az EU-nak az „együttdöntésre” bizonyos kérdésekben.

Rögzítette: óvatosan kell szélesíteni az uniós döntési hatásköröket, mert az végső soron az EU szétverését eredményezheti. „Az abszolút korlátot a nemzeti alkotmányok jelentik” – jelentette ki a miniszter.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll, ez pedig sürgető feladatokat állít elénk. A világban egyszerre zajlik kereskedelmi, információs, kulturális és katonai hadviselés – hívta fel a figyelmet.

Rögzítette: el kell kerülni, hogy Magyarország alárendelődjön valamely nagyhatalom vagy birodalom érdekeinek, és kiszolgálója vagy kárvallottja legyen valamelyik erőközpont törekvéseinek. „Hiába szeretnének minket eltüntetni, nem fog menni” – szögezte le, megjegyezve: aki nem veszi fel a harcot, arra „minden rá fog égni.”

Lánczi Tamás hangsúlyozta: ahol a társadalom alapjait feltörik, elvész az erő a nemzetből. „Vannak ilyen országok, ezekben már kármenteni sem lehet” – fűzte hozzá.

Az elnök szavai szerint Magyarországot megpróbálják megfélemlíteni, megalázni, provokálni, és olyan politikai erőnek készítik elő a terepet, amelyik feltétel nélkül végrehajtaná a birodalmi törekvéseket.

„A magyar szuverenitást képviselni nem elvont, öncélú ideológiai mutatvány vagy éretlen idealizmus, hanem több ezeknél: kötelesség és történelmi reflex”

– jelentette ki, hozzátéve: ha nem igazodunk az igazsághoz, a kötelességünkhöz, akkor átgázolnak rajtunk, letaposnak, bűnbe kényszerítenek minket.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a politikai hadszíntéren az „önfeladó globalisták” és az „önrendelkező szuverenisták” között húzódik a fő határvonal.

Úgy folytatta: a politikai döntések képesek ajtókat nyitni, a kérdés, hogy hova vezet az ajtó, kiszolgáltatottsághoz vagy önrendelkezéshez.

Illés Boglárka rámutatott, minél több magyar tulajdonú vállalatra van szükség, amelyek a „szuverenitásunk motorjait” jelentik, exportképességük fejlesztésében pedig erősíteni, segíteni kell ezeket a cégeket azzal, hogy vállalatbarát környezetet teremtenek számukra.

Az államtitkár értékelése szerint az elmúlt évtized messze a legsikeresebb időszak volt a rendszerváltás óta Magyarországon, ezt alátámasztják többek között azok a rangsorok is, amelyek szerint a régió legvonzóbb beruházási helyszíne lett Magyarország. „Akik minket bírálnak, valójában velünk akarnak versenyezni” – mondta, majd megjegyezte: Magyarország nem akar kivonulni a szövetségesi rendszerből, csak a saját feltételeink érvényesítésére törekszik.

„Ha feladnánk a szuverenitásunk, beláthatatlan mértékű erőforrást adnánk fel” – állapította meg, hozzátéve: ez nemcsak politikai, ideológiai vagy kommunikációs kérdés, hanem „a túlélés kérdése.”

Illés Boglárka azt mondta, a magyar külpolitikának három célja van: a béke, a szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség kiterjesztése.