Különleges iskola Budán
Egy, az elmúlt 27 évben komoly sikereket elérő intézmény költözhet új épületbe a kormány döntésének köszönhetően.Egy, az elmúlt 27 évben komoly sikereket elérő intézmény költözhet új épületbe a kormány döntésének – és több mint három és fél milliárd forintos támogatásának – köszönhetően. A nemzetközi szinten is elismert pesthidegkúti Gyermekek Háza ráadásul nem csupán méltóbb környezetben folytathatja működését, de az általános iskola mellett gimnáziumi képzést is indíthat.
Az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet egykori épülete jelenleg
Szerencsésnek mondhatja magát a II. kerület: a budai városrészben a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő a gyermeklétszám, különösen a kertvárosias Pesthidegkúton. A pozitív trend azonban nehézségeket is okoz, hiszen a hidegkúti általános iskolák túlzsúfolttá váltak, nem ritka, hogy évfolyamonként akár négy osztályt kell indítani. Amellett, hogy az önkormányzat a rendszerváltoztatás óta – így az elmúlt bő egy évtizedben is – jelentős összegeket fordított az intézmények folyamatos fejlesztésére, megújítására, elkerülhetetlenné vált egy új iskola építése is.
Erre most, 1995 után, ismét lehetőség nyílik a kerületben: múlt pénteken bejelentették – amit a Demokratának adott interjújában Varga Mihály, a körzet országgyűlési képviselője már beharangozott –, hogy 3,6 milliárd forintos kormányzati forrásból új épületet kaphat a Gyermekek Háza.
A Gyermekek Háza mint pedagógiai program 1991-ben indult, az országban első önkormányzati fenntartású alternatív nevelési programként. Az azóta eltelt több mint két évtizedben a hidegkúti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium épületében működött, ám időközben mind a „Klébi”, mind a Gyermekek Háza kinőtte a rendelkezésre álló teret.
A Gyermekek Háza befogadó iskola, ahol együtt tanulnak ép és sérült, különböző adottságú, eltérő ismeretekkel és lehetőségekkel bíró diákok.
„A differenciált tanulási környezet lehetőséget teremt arra, hogy a tanulás során igazodni tudjunk tanítványaink sokszínűségéhez. Ez a szemlélet és módszertani kultúra teszi lehetővé, hogy a Gyermekek Háza minden osztályában tanuljon két-három sajátos nevelési igényű gyermek, és hogy kiemelt figyelmet fordíthassunk az egyéni fejlesztésre és a tehetséggondozás megvalósítására” – fogalmaznak az intézmény bemutatkozásában.
Az alternatív nevelési program alapján működő iskola az elmúlt két és fél évtizedben komoly nemzetközi hírnévre tett szert. Rendszeresen tartanak bemutató foglalkozásokat, előadásokat hazai és külföldi érdeklődők számára, több egyetem, pedagógusképző intézmény hallgatóinak pedig gyakorlati képzést biztosítanak.
A hamarosan induló beruházás a Völgy utca és az Ötvös János utca sarkán található irodaépületben valósul meg. Itt 1974-től a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete – a rendszerváltozás után az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet – működött, amely 2007-ben megszűnt, így a ház 2008 óta teljesen üresen áll. Az ingatlant most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosítja az iskolaberuházás számára. A tavaly elkészült koncepcióterv szerint négyezer-ötszáz négyzetméteren 18 tantermet, illetve szaktantermet, négy fejlesztőszobát, csoportszobákat, étkezőteret, tanári-igazgatási és kiszolgálóhelyiségeket alakítanak ki. A telek adottságai a térszín alatti bővítést is lehetővé teszik, ide tornaterem, illetve multifunkciós rendezvénytér kerülhet.
A múlt pénteki sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a II. és a III. kerület országgyűlési képviselője örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy az egy évtizede üresen álló épület újra benépesült – ezúttal még csak egy sajtótájékoztató okán, ám a felújítási munkák után már a gyermekek és a pedagógusok vehetik birtokba.
– Amikor múlt héten a programvezető asszony meghívására látogatást tettem az iskolában, akkor az a jó érzés fogott el, hogy egy otthonos intézménybe érkeztem – fogalmazott Varga Mihály, hozzátéve: úgy gondolta, a Gyermekek Házában nemcsak tanítani, hanem gyereknek lenni is jó. – Örülök, hogy a tavaly év végén megszületett kormánydöntés megteremti a lehetőségét a program folytatásának és kiteljesedésének. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy egy szűkös körülmények közé beszorított alapozó programot áthelyezünk egy másik helyre, ahol nagyobb tér lesz, hanem arról is, hogy a jövőben az alapfokú oktatás középiskolai képzéssel egészül ki.
Varga Mihály hangsúlyozta: egyetlen kormányzati ciklusban sem kapott még annyi támogatást a II. kerület, mint ebben a négy évben. A Gyermekek Háza kapcsán a nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy ennek az alternatív nevelési programnak a kerettantervét 2013-ban hagyták jóvá, vagyis a kormány úgy gondolja, hogy „ha valami jó, bevált, működik, akkor azt folytatni és támogatni kell”. A kerületben egyébként tizenhat iskolát és két kollégiumot tart fenn a kormányzat, ami 5,5 milliárd forintba kerül évente, és ezzel közel tízezer diák oktatásáról gondoskodnak.
Varga Mihály elmondta, a Gyermekek Háza új épületét a tervek szerint a 2019/2020-as tanévben vehetik birtokba a diákok és a pedagógusok. A beruházással ráadásul az intézménynek jelenleg otthont adó Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium is nyer, hiszen az ugyancsak népszerű iskola hosszú ideje férőhelyproblémákkal küzd, a Gyermekek Háza elköltözésével ezek a gondok is megoldódhatnak.
– Kerületünkben mindig meghatározó volt a magas színvonalú oktatás, nevelés. Iskoláink, óvodáink fejlesztése mindenkor kiemelt feladat volt, s ennek köszönhetően intézményrendszerünk az egyik legfontosabb kincsünk és büszkeségünk lett – fogalmazott Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. – Folytatván a korábbi hagyományokat, első polgármesteri ciklusom, vagyis 2006 óta a fenntartáson kívül közel ötmilliárd forint értékben hajtottunk végre a II. kerület bölcsődéiben, óvodáiban és iskoláiban fejlesztéseket, bővítéseket, korszerűsítéseket és felújításokat. Az infrastrukturális fejlesztés azonban önmagában kevés lett volna. Azokat valódi értékké azok a közös erőfeszítések kovácsolták, amelyekből a maguk nemében egyedülálló intézmények születtek.
Ezek egyike a Gyermekek Háza, ami „néhány lelkes pedagógus azon álmából született, hogy létezhet egy hely, amelyben minden gyermek a maga egyediségében fejlődik és teljesedik; ahol olyan kicsinyek növekedhetnek, akiknek fontos egymás tisztelete és megértése, mert tudják, hogy igazán nagy dolgokat csak közös munkával lehet elérni”.
– Kókayné Lányi Marietta és kollégái hittek ebben az álomban. Annyira, hogy képesek voltak azt másokkal is elhitetni. Így született meg az ország első önkormányzati fenntartású alternatív iskolája, a Gyermekek Háza. Az azóta eltelt 27 év bizonyítja, hogy kitartással, munkával és meg nem szűnő hittel a legnagyobb álmok is valóra válthatók – fogalmazott a polgármester.
Láng Zsolt hozzátette: bár öt éve nem az önkormányzatok az iskolák fenntartói, a kerület továbbra is felelősséget érez az intézmények iránt. A Gyermekek Háza új épületének beruházása is az együttgondolkodás és az együttműködés jó példája, hiszen a szülői közösség és a II. kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a magyar kormány anyagi áldozatvállalásával és a Közép-Budai Tankerületi Központ szakmai támogatásával kaphat új otthont az intézmény, és indíthatja majd el az általános iskolai mellett a gimnáziumi képzést. Szavai szerint az önkormányzat továbbra is szeretne részt venni az iskola életében, ennek szellemében vállalták az épületegyüttes megújítására vonatkozó koncepcióterv elkészítését és finanszírozását, illetve a tankerületi központtal együttműködve, a kerületi költségvetés terhére biztosítják az engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció elkészítését is.
Az ellenzék – az egészségügy mellett – szívesen támadja a kormányt az oktatás miatt, mondván, a kabinet nem költ eléget az iskolákra, az oktatási reformmal, „államosítással” pedig uniformizálni akarja az iskolarendszert. A most bejelentett fejlesztés csattanós válasz az alaptalan rágalmakra: egy alternatív nevelési programot megvalósító sikeres intézmény, amely az elmúlt években is minden támogatást megkapott a működéséhez, az állam és az önkormányzat jóvoltából új épületbe költözhet, ezzel pedig a program bővítésére is lehetőség nyílik. Mindez ráadásul egy tíz éve „szellemházként” álló irodaépület helyén valósul meg. Közös munkával valóban nagy dolgokat lehet elérni.
Bándy Péter