Bátor volt, amikor csak kevesen

Nagy idők tanúja volt, bátran kiállt az igazságért, amikor csak kevesen merték megtenni. Ő képviselte Tőkés Lászlót 1989-ben, amikor a román kommunista diktatúra erőszakkal akarta eltávolítani Temesvárról a hallgatás falát áttörő református lelkészt, későbbi püspököt.

1999-ben az úgynevezett Nemzeti Megmentési Front Maros megyei alelnöke lett, szülővárosában, Marosvásárhelyen aktívan részt vett a magyar jogok visszaszerzésére irányuló törekvésekben. Az ezek véres leverését célzó 1990. március 19-20-i fekete március során higgadt fellépésével megakadályozta a Bukarestből szervezett, halálos áldozatokat is követelő magyarellenes pogrom eszkalálódását, ezután menekülnie kellett, mert koncepciós perben akarták meghurcolni, azzal rágalmazva, hogy magát pópának álcázva ő hívta be Marosvásárhelyre a várost feldúló felhergelt, leitatott román csőcseléket. Minderről 2005-ben részletesen mesélt a Demokratának a véres események 15. évfordulójára készített riportunkban, melyben a csonkaországi sajtóban elsőként sikerült szóra bírnunk a pogrom megszervezésében bűnös szekus román katonatiszteket.

Kincses Előd később hazatért, de a politikától visszavonult, bár közéleti kérdésekben időről időre megnyilvánult. Félreállításában a román soviniszták mellett az amkori RMDSZ Markó Béla-féle nemzetáruló vezetésének is nagy szerepe volt.

Kincses Előd a kitartó elvhűség egyik nagy és bátor magyar harcosa volt. Októberben lett volna 84 éves. Isten adjon neki örök békességet!