Hollandia „diszkriminációtesztet” vezet be az etnikai megkülönböztetés ellen
„Diszkriminációteszt” bevezetését jelentette be a holland ügyvezető kormány, az átfogó mechanizmus célja, hogy megelőzze és kiszűrje az állami döntéshozatalban, szabályzatokban és algoritmusokban az etnikai profilalkotást – közölte Judith Uitermark ügyvezető belügyminiszter a hágai diszkrimináció- és rasszizmusellenes kongresszuson csütörtökön.
Judith Uitermark elmondta, hogy a holland statisztikai hivatal (CBS) 2023-as adatai szerint az országban minden tizedik ember tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést.
Emlékeztetett a pár évvel ezelőtti gyermekgondozási támogatási botrányra is, amelynek során mintegy 40 ezer, jellemzően kettős állampolgárságú szülőt tévesen csalással vádoltak meg az adóhatóság részéről.
„A kormány maga is felelős volt a diszkriminációért” – tette hozzá
Az új teszt célja, hogy a jövőben az ilyen típusú visszaélések megelőzhetők legyenek.
„Az állami szervekben nincs helye rasszizmusnak – sem az állampolgárokkal, sem egymással szemben” – hangsúlyozta a miniszter.
A hágai eseményen, amelyen mintegy 800 szakértő és érintett vett részt, Rabin Baldewsingh, a nemzeti diszkriminációellenes koordinátor bemutatta a közelgő választásokra szánt, 10 pontból álló kiáltványát is, amely politikai pártoknak kínál iránymutatást a kirekesztés csökkentésére egyebek között az államigazgatásban, a lakhatásban, a karibi térségekben és a fiatalok védelmében.
Hollandiában egy felmérés szerint több mint 300 ezer migráns nem talál munkát
Mintegy 331 ezer Hollandiában élő bevándorló dolgozni szeretne, de nem talál munkát – derül ki a holland migrációs tanácsadó testület csütörtökön közzétett jelentéséből.
A független tanácsadó szerv szerint ez „a munkanélküli, de munkára kész csoport kihasználatlan munkaerő-potenciált” jelent.
A legnagyobb arányban török és marokkói származású migránsok szerepelnek a kihasználatlan munkaerőcsoportban, mintegy 50 ezer fővel, míg a szíriai migránsok körében a probléma arányait tekintve a legsúlyosabb: több mint a felük munkanélküli, annak ellenére, hogy dolgozni szeretne.
Elemzésében a tanács a migránsokat a hasonló korú és nemű, bevándorlói háttérrel nem rendelkező, holland születésű lakossággal hasonlította össze.
Megállapította, hogy a 25-65 év közötti 1,7 millió migráns közül csak 68 százalék dolgozott 2022-ben, míg a hollandok esetében ez az arány 86 százalék volt.
A jelentés szerint a nőket különösen súlyosan érinti a probléma: körükben 23 százalék a munkanélküliség, míg a férfiaknál 15 százalék.
A menedékkérők és családegyesítéssel érkezők körében különösen magas a munkanélküliség: háromnegyedük nem dolgozik. E csoportok – köztük az Ukrajnából érkezett menekültek – a kihasználatlan munkaerő-potenciál csaknem felét adják.
A tanács a holland nyelvoktatás széles körű hozzáférhetőségét javasolja:
„Különösen a menekültek és családi migránsok körében drámaian csökkenne a tehetségpazarlás, ha tökéletesen beszélnék a hollandot” – áll a jelentésben.
A jelentés szerint a migránsokat gyakran éri elutasítás a külföldön szerzett végzettségük miatt is. A holland munkáltatók előnyben részesítik a hazai diplomákat, még akkor is, ha a migránsok komoly tanulmányi háttérrel rendelkeznek.
A migrációs tanácsadó testület további felméréseket tervez a probléma gyökereinek feltárására.
