Íme a részletek az MLSZ jó szándékú, de sokak által vitatott szabályáról
A Magyar Labdarúgó-szövetség a hivatalos weboldalán ismertette, milyen kritériumok teljesítésével részesülhetnek maximális anyagi támogatásban az élvonalbeli futballklubok a 2025–2026-os idénytől kezdődően – írja a Nemzeti Sport. Az úgynevezett „ötmagyaros ajánlás” célja, hogy ösztönözze a hazai játékosok szerepeltetését, és hogy szélesebb körben terjedjenek el a modern sporttudományos megközelítések.A májusi közgyűlésen elfogadott új rendszer nem csupán az NB I-re, hanem a női első osztályra, az NB II-re, valamint a férfi és női futsalélvonalra is vonatkozik. A frissítés egyik legfontosabb eleme, hogy pontosan meghatározták, milyen feltételek mellett lehet igényelni a legnagyobb összegű támogatást – ezekről a klubokat június 13-án tájékoztatták írásban.
Mint a Nemzeti Sport írásából kiderül: a legnagyobb változás az NB I-et érinti: a teljesen megítélhető támogatás összege 325 millióról 500 millió forintra emelkedik. Ennek eléréséhez a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. január 1-je után született fiatalnak kell lennie.
Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az egyik érintett játékos piros lapot kap vagy sérülés miatt nem tudja folytatni a játékot, és a csapat már elhasználta az összes cserelehetőségét.
Az MLSZ által közzétett részletes dokumentumban egy átmeneti időszakra vonatkozó szabály is szerepel: a 2025–2026-os kiírásban az előző idény – vagyis a 2024–2025-ös év – szabályainak teljesítése is elfogadható részteljesítésként. Ebben az esetben azonban a klubok csupán a korábbi, 325 millió forintos támogatási összegre jogosultak.
A részteljesítéshez a mérkőzéseket átlagosan vizsgálva egy fiatal magyar játékosnak legalább 45 percet kell játszania, míg a teljes hazai kontingensnek összesen legalább 450 percet kell a pályán töltenie. A számítás során egy mérkőzésen legfeljebb 90 perc számítható bele egy fiatal és maximum 540 perc az összes hazai játékos részéről.
Az NB II-ben a szabályozás egyértelműbb: kizárólag azok a csapatok jogosultak külön díjazásra, amelyek csak magyar állampolgárokat neveznek a mérkőzéseikre és magyar vezetőedzővel dolgoznak. Egyetlen kivételt engedélyeznek: egyszerre egy 21 éven aluli külföldi labdarúgó léphet pályára.
Az MLSZ terveiről a Demokratában is írtunk.
Előrelépés az „ötök” rendszerével

A cikkből kiemelnénk egy részt…
KÜLFÖLDI CSÁBÍTÁS
Az MLSZ tervezetében látunk egy furcsa ellentmondást.
A Fradi évtizedek óta az első magyar csapat, amely évről évre érdemi eredményeket ér el a nemzetközi kupaporondon – ez sorozatban hat főtáblás szereplést jelent, ezen belül zsinórban háromszor a kupatavaszt is megélte a zöld-fehér klub –, amiből az egész magyar labdarúgás profitál. A Rossi-féle válogatottba is jó néhány játékost adott a Ferencváros, Dibusz Dénestől Botka Endréig, Sigér Dávidtól Varga Barnáig, vagy épp Nagy Ádámtól a legutóbb bemutatkozó Tóth Alexig.
Ezzel együtt igaz, hogy amikor felbukkan egy nagy tehetség, azonnal jönnek a nyugati kérők, akik megpróbálják vonzó karrierpályát, ráadásul magas fizetést is kínálva elcsábítani a fiatalokat – akiket emiatt többnyire nehéz tartósan itthon tartani.
A két éve az NB I.-be berobbanó ifjabb Lisztes Krisztiánért például sajtóhírek szerint eddig hatmillió eurót fizetett a német Frankfurt, és nem volnánk meglepve, ha az idei tavasz felfedezettje, a sok mutatóban máris az NB I. egyik legjobbjának számító Tóth Alex iránt is egyre élénkebb lenne az érdeklődés. Mit tegyen az FTC? „Erőszakkal” is tartsa itt a tehetségét, mert szüksége lesz rá, pláne a magyarszabály bevezetése után? Vagy találjon egy olyan, mindenki számára megfelelő utat, hogy – például – Tóth még egy ideig szolgálja a Fradit, de ha szakmailag jó ajánlatot kap, egy-másfél év múlva távozhasson egy számára jó életpályát felvázoló nyugati klubhoz?
A magyar futball érdeke nyilván utóbbi, csak így nehéz megfelelni a kötelező magyarszabálynak, emellett pedig európai szinten is jól szerepelni sok magyar játékossal…
És végül egy érdekes, az üllői129.hu által idézett statisztika: Angliában az akadémisták 1,5 százaléka mutatkozik be az első osztályban és 9 százalékuk kap akár csak egy meccset is bármelyik profi osztályban. Vagyis ott sem lesz minden akadémistából profi focista – csak azokból, akiknek ehhez minden adottságuk megvan és meg is harcolnak érte.
(Demokrata, 2025 májusa)
