Hűsöljön remekművek között: nyári forróságban irány a múzeum!
Ha nyaralás, akkor csakis vízpart – sokunknak ez az első asszociációja a nyári vakációval kapcsolatban. És ez teljesen jogos, hiszen a hőséget leginkább strandon, jobb esetben tó- vagy a tenger hűvösében lehet kibírni. Ám ha valaki megunta a lustálkodást a vízparton, mutatunk egy jó alternatívát a városi hőség elviselésére, mégpedig némi kultúrával megspékelve.
Európa leglátogatottabb múzeumaiban számos érdekes tárlat nyílt, némelyik kifejezetten a nyári turistarohamra időzítve. Szubjektív múzeumi körképünk a metropoliszoktól a művészet városain át a romantikus bájjal bíró apróbb településekig listáz Párizstól Mesagne-ig, Bécstől Firenzéig.
A Cinémathéque française Párizs híres filmes központja egyszerre múzeum, kutató- és vetítőhely, amely a világ egyik legjelentősebb filmtörténeti archívumát őrzi. Épületét a híres amerikai építész, Frank Gehry tervezte. Idén nyáron az egyik legnépszerűbb amerikai filmrendező, Wes Anderson munkásságából rendeztek tárlatot, amely július 27-ig várja a látogatókat. Wes Anderson filmjeit a szimmetrikus képkivágások, a pasztellszínekben úszó látványvilág, a különc karakterek és a különleges történetmesélés jellemzi – elég említeni a Budapest Grand Hotel, a Fantasztikus Róka úr, Holdfény Királyság című filmjeit. A tárlaton azonban nem csak filmrészletek, hanem eredeti kellékek, bábok, jelmezek, sőt, a rendező jegyzetei is láthatóak. Egyébként Wes Anderson legutóbbi mozija, a Főníciai séma még látható a hazai vetítőtermekben.
A londoni Royal Academy of Arts-ban június végén nyílt, és október 26-ig látható Anselm Kiefer és Van Gogh páros tárlata, Kiefer/Van Gogh címmel, amely párhuzamosan mutatja be Van Gogh mára klasszikussá vált alkotásait, és az arra reflektáló Kiefer monumentális műveit. Kiefer német festő és szobrász, aki az 1960-as években végezte a képzőművészeti tanulmányait, művei többek mellett szalma, hamu, sellak felhasználásával készülnek. Tizenhét évesen lépett felvállaltan Van Gogh nyomdokaiba, mert lenyűgözte őt a holland posztimpresszionista festő munkássága.
Firenze városa élő múzeum, persze más kérdés, hogy az olyan nagymúltú intézményeiben, mint amilyen például a Gallerie degli Uffizi, vagyis az Uffizi Képtár, az itáliai reneszánsz legfontosabb alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők: nem csoda, hogy órákig kell sorban állni a bejutásért. Idén júliustól azonban egy izgalmas kulturális örökség különleges nyitva tartásával is várják az érdeklődőket. A Palazzo Vecchiotól a Pitti-palotáig vezető 750 méter hosszú titkos Vasari-folyósó Giorgio Vasari építész tervei alapján épült 1565-ben a Medici család megrendelésére, hogy a befolyásos család tagjai biztonságban tudjanak közlekedni a kormányzati épületek és a lakhelyük között. A Vasari-folyósót július 4-től szeptember végéig – augusztus 15. kivételével – minden pénteken este, 19 óra és 23 óra között is lehet látogatni. Érdemes azonban előre online jegyet váltani, mert a nyári szezonban az olasz kulturális intézmények iránt – negyven fok körüli csúcshőmérséklet ide vagy oda – hatalmas az érdeklődés.
És ha már a napfényes Itália: az olasz csizma sarkán fekvő Puglia régiónak nem csak gyönyörű tengerpartját és bájos, ősi hangulatú városkáit érdemes megcsodálni, hanem gazdag kulturális örökségét is. A pugliai Mesagne-ban ráadásul most izgalmas képzőművészeti tárlat is nyílt, Az impresszionizmus évei, Monet-tól Boldinig – A szabadságot kereső művészek címmel, a városka normann várában: a tárlat az impresszionizmus kiemelkedő művészeit vonultatja fel, különös tekintettel a francia és az olasz alkotókra.
Ha valakit a közelebbi korok is érdekelnek, például a századelő művészetének, a szecessziónak előzményei, akkor a bécsi Albertinában a helye: július 25-én nyílik és október közepéig tart nyitva a Hagen Társaság művészeinek rajzait bemutató tárlat, The Viennese Bohéme (Bécsi bohém) címmel, amely előrevetítik a szecesszió művészetét. A társaság 1905-ben több, mint nyolcszáz művet adományozott a múzeumnak, köztük rajzokat és akvarelleket, így többek között Josef Engelhardt, Adolf Böhm, Rudolf Bacher és még számos más művész alkotásait. A művek közül több megjelent a korabeli Ver Sacrum művészeti folyóirat oldalain is. A tárlat e művekből – groteszk alkotások, karikatúrák, portrék és álomszerű tájak – rendez kiállítást.
Plusz egy hűsítő kulturális kikapcsolódás: ugyancsak a századforduló művészetét, sőt, már a szecesszió stílusjegyében fogant magyar plakátművészet aranykorát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása, Az élet művészete – szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) címmel, amely a szecesszió magyar plakátművészete és reklámgrafikai művei mellett a korszak tárgykultúráját is megidézi, az iparművészeti tárgyaktól a kerámiákig, a bútoroktól a könyvekig. A tárlaton többek mellett Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly plakát tervei is láthatók, miközben a plakátműfaj fejlődését és annak hazai kezdeteit a kiállítás anyaga nemzetközi kontextusban mutatja be, így megcsodálhatóak Alphonse Mucha, Gustav Klimt, vagy Henri de Toulouse-Lautrec művei is. A Magyar Nemzeti Galéria tárlata október 5-ig látogatható.
