Három év alatt mintegy 15 milliárd forintot fordíthat új onkodiagnosztikai központ felépítésére, orvosi eszközök beszerzésére, az informatikai rendszer fejlesztésére és energetikai korszerűsítésre az Országos Onkológiai Intézet. A beruházások már tavaly elkezdődtek. Van is miért. Az intézet főigazgatója szerint a magyarországi rákmegbetegedések egyharmadát meg lehetne előzni, fele pedig gyógyítható.

Fotó: MTI, archív

A mintegy fél évszázada működő központban évente több mint 650 ezer, naponta 2000 beteget látnak el. Közülük az egyik, a Miskolcon élő Sógor Lajos különleges betegnek számít. Ő az első olyan páciens, aki a Rákellenes Világnapon nemrég bemutatott új sugárterápiás eszköz segítségével gyógyul. Az 1,7 milliárd forintból megvásárolt berendezés mind Magyarországon, mind a határon túli régióban egyedülállónak számít az állami intézményekben. Működése kiemelkedően pontos és eredményes.

– Prosztatadaganattal operáltak Miskolcon, utókezelésként kapom a sugárterápiát – kezdi beszámolóját a hatvanéves géplakatos. – Az eljárás minden második napon fél óráig tart, összesen öt alkalommal veszek részt a terápián. Mindennel meg vagyok elégedve, az orvosok és a nővérek is nagyon segítőkészek. A panaszaim megszűntek, tudok dolgozni, jól érzem magam. A műtét előtti életemhez képest ma már sokkal jobban figyelek az egészségemre. Mindenkinek azt ajánlom, hogy menjen el a szűrővizsgálatokra!


Javuló statisztikák

Prof. dr. Kásler Miklós, az intézet 26 éve megválasztott főigazgatója arról tájékoztat, hogy irányítása alatt ez a legnagyobb léptékű fejlesztés az intézetben. A folyamatosan megvalósuló korszerűsítés része három föld alatti sugárterápiás részleg átalakítása és egy új felépítése. Az eszközpark négy korszerű besugárzókészülékkel bővül, amelyek közül az egyik, a speciális CyberKnife olyan csúcstechnológiát képvisel, amely még a fejlett nyugati világban sem gyakori. Mindezek mellett a tervek szerint 2019-re felépül egy négyszintes modern központ, amelyben helyet kap majd a teljes onkológiai diagnosztika a kép­alkotástól a szövettanon át a molekuláris patológiáig. Ilyen módon akár egyetlen nap alatt kivizsgálhatóak lesznek a betegek.

– Ugyanebben az épületben szeretnénk elhelyezni azt az informatikai rendszert, amely összeköti a magyar onkológia regionális egységeit a központtal, vagyis az intézettel – avatja be a Demokrata olvasóit a tervekbe a főigazgató.

Az Európai Rákintézetek Szervezete által akkreditált egyetlen közép-európai rákcentrum szakemberei az új információs rendszernek köszönhetően könnyebben folytathatnak majd konzultációt elektronikus úton, például a betegek leleteiről. Ez az egész ország számára jelentős előrelépés.

– Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a fővárosi intézet, hanem a vidéki centrumok lehetőségei is javultak. Bár korábban is a szakmai protokoll szerint kaptak ellátást a betegek, de az utóbbi két-három év fejlesztéseinek köszönhetően a gyógyítás az egész országban egységesebbé vált. Magyarországon 1994 óta 12 százalékkal javultak a daganatos betegek gyógyulási esélyei. Hazánkban rövidebbek a várakozási listák, mint Európa más országaiban, és bármilyen panasszal szabadon fel lehet keresni az onkológust, szemben például Svédországgal, ahol 45 év alatt melanomaszűrésre nem lehet jelentkezni.

Kásler Miklós kitér arra is, hogy az Európára vonatkozó adatok meglehetősen megbízhatatlanok, hiszen a kontinensen élők 72 százalékára vonatkozóan nem áll rendelkezésre nemzeti rákregiszter. A becsült adatokon alapuló nemzetközi statisztikákkal ellentétben a magyar Nemzeti Rákregiszter pontos adatokat tartalmaz. Az Eurostat összesítése szerint Magyarországon 100 betegből 26 hal meg valamilyen daganat miatt. A legrosszabb a helyzet Szlovéniában, Hollandiában, Írországban és Dániában. Mi a középmezőnybe tartozunk. Magyarországon 1992 után kezdett mérséklődni a korábban meredeken emelkedő halálozási mutató. 1999 óta a halálozás lassú csökkenést mutat, növekvő betegszám mellett.


Félelem és újjászületés

Péntekné Szilágyi Arankánál tavaly augusztusban állapítottak meg mellrákot. Az Országos Onkológiai Intézetben szinte azonnal kapott műtéti időpontot. Annak, hogy végül csak decemberben operálták meg, nem a várakozási lista, hanem egy hosszan elnyúló, szövődményekkel járó influenza volt az oka. A nyugdíjas középiskolai tanár nagyon hálás az intézet dolgozóinak, azoknak az „angyaloknak”, akik az életét mentették meg. Aranka ma is pontosan emlékszik betegsége minden részletére. A történéseket szinte filmszerűen, könnyek között meséli el.

– Nyáron kaptam behívót a mammog­ráfiai vizsgálatra, és mivel két hét múlva visszahívtak, már rosszat sejtettem. A megismételt vizsgálat után szembesültem azzal a hírrel, hogy rosszindulatú daganat van a mellemben. Nagyon stresszes időszak következett. Időbe telt, amíg felfogtam, hogy mi történik. Szinte sokkot kaptam. Ehhez a betegséghez nagyon sok félelem kötődik. Az ember úgy érzi, hogy a halálos ítéletét közlik vele… Orvos barátok, barátnők igyekeztek meggyőzni, örüljek annak, hogy időben felismerték a bajt, és segítséget kapok. Az országos onkológián azonnal éreztem, hogy jó kezekben vagyok. Emberségesen bántak velem. Folyamatosan éreztem a törekvést, hogy minél hamarabb a megfelelő ellátáshoz jussak. Azóta eltelt két hónap, a sebem szépen gyógyul, fizikailag is felerősödtem. Most sugárkezelést kapok, és hormontablettákat szedek – közli a tanárnő.

Péntekné Szilágyi Aranka arról is mesél, hogy az elmúlt hetekben lelkileg is felépült. Sokat gondolkodott azon, hogy mindez miért történt vele. Úgy véli, a korábbi évtizedekben mind tanárként, mind édesanyaként túl sokat vállalt. Mostanában jobban figyel önmagára, szerencsére ebben a hite is segíti, és a férje is maximálisan támogatja. A betegség, amelyet egykor tragédiaként élt meg, egészen új megvilágításba helyezte az életét. Hamarosan érkezik a második unokája. Örömmel tölti el, hogy szükség van rá.


A szűrés fontos

Kásler Miklós szerint az összes megbetegedés egyharmadát meg lehet előzni, a kialakult betegségeknek pedig több mint a felét meg lehet gyógyítani. A betegségmegelőzés részben jogalkotási kérdés, részben a tudomány feladata, de mi magunk is sokat tehetünk az egészségünkért.

– A kockázati tényezők közül kiemelt szerepe van a dohányzásnak, az alkoholizmusnak, a helytelen táplálkozásnak és a mozgásszegény életmódnak – sorolja a professzor.

Szokták mondani, hogy a rák az ipari országok betegsége, hiszen több száz olyan kémiai anyagot ismerünk, amelyek koncentráltan a szervezetbe jutva, rákkeltőek lehetnek. Fontos, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozó betegek panasz- és tünetmentesség esetén is rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, figyelmeztet a professzor. A korai felismerés ugyanis nagymértékben javíthatja a gyógyulás esélyeit. Az emlőszűréseken a potenciálisan érintetteknek ma csupán 40-50 százaléka vesz részt. Bár hazánkban az emlőrák okozta halálozás európai összevetésben nem rossz, ha a szűrővizsgálatokon részt vevők számát sikerülne emelni, sok emberi életet tudnánk megmenteni.

A főigazgató üdvözli a jogalkotók dohányzás ellenes fellépését és azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az élelmiszer-biztonság, a HPV-vakcináció és a vastag- és végbélrákszűrés terén tesz. Tudatos egészségveszélyeztetésnek tartja, hogy egyes cégek azonos címkével, rosszabb minőségű termékeket árulnak Magyarországon, mint Európa más országaiban. A professzor fontosnak tartja azt is, hogy a média álhírekkel és félretájékoztatással indokolatlanul ne terhelje túl az amúgy is megterhelt rákos betegek lelkét.

Szabó Judit