Globális problémákra figyelmeztet a Népesedési Világnap
Sok vagy kevés a nyolcmilliárd?
A valós idejű világstatisztika, a Worldometer adatai szerint a világ népessége folyamatosan növekszik, a nyolcmilliárdos határt 2022-ben, éppen a pandémia idején léptük át, pedig egy évtizeddel korábban még „csak” 7 milliárdnyian voltunk. A népességnövekedés üteme kontinensenként és országonként is nagyon eltérő, ami különösen a migráció árnyékában okoz jelentős társadalmi feszültségeket. Az ENSZ 1989-ben nyilvánította Népesedési Világnappá július 11-ét, hogy felhívja a figyelmet a népességrobbanással járó problémákra.A valós idejű világstatisztikai adatok alapján a Föld népessége július elején már a 8,2 milliárd főt is meghaladta, ráadásul idén eddig csaknem 35 millió fővel gyarapodott a népesség.
Úgy tűnik, hogy bár egyre többen és egyre többet fogyasztunk, a Föld eltartóképessége egyelőre még bírja a terhelést, a valódi probléma sokkal inkább az lehet, hogy a világon megtermelt javakhoz az emberiség meglehetősen egyenlőtlenül jut hozzá.
Miközben drasztikusan emelkedik a túlsúlyos emberek száma, az alultápláltak aránya szintén lendületes tempóban, már az 1 milliárd főhöz közelít, ami komoly globális élelmezései problémákat vet fel.
Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szegényebb országokban élők átlagosan nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a fejlett országok polgárai.

Indiától Etiópiáig
Jelenleg a Föld legnépesebb országa India, ahol az előrejelzések szerint a következő évtizedekben is a legtöbb gyermek születik majd, csakúgy, mint Afrika Szaharától délre eső területein.
De India mellett további 15 olyan országról tudunk, ahol a népesség ma már jelentősen meghaladja a százmillió főt. Közöttük olyan fejlődő, illetve kevésbé fejlett országokat is találunk – például India, Pakisztán, Nigéria, Etiópia, Fülöp-szigetek, Kongói Demokratikus Köztársaság és Egyiptom –, ahonnan évek óta jelentős számú, de az európaitól eltérő etnikumú, kultúrájú, vallású és születésszámú, jórészt képzetlen bevándorló érkezik a kontinensre, ami számottevő társadalmi feszültséget generál.
Az említett országokban feltehetően a jövőben is hiányozni fognak a növekvő népesség eltartásához szükséges alapvető feltételek: a megfelelő munkahelyek, az egészségügyi alapellátás, a képzési lehetőségek és a fejlett infrastruktúra. Az említett kritériumok hiánya pedig nyilvánvalóan az elkövetkező évtizedekben is ösztönözni fogja az Európába irányuló migrációt, de a népvándorlásra a klímaváltozás, a világjárványok és a háborúk kitörése is komoly hatással lehet.
Magyarország kontra Németország
Az EU menekültügyi rendszerének súlyos hiányosságai már 2015-ben megmutatkoztak, amikor egyetlen év alatt több mint egymillió bevándorló érkezett a kontinensre.
Az EU-ban élő migránsok száma akár a 45 millió főt is elérheti, ami az unió népességének átlagosan több mint a 10 százalékát jelenti.
2022-ben a legtöbb, első alkalommal menedékkérelmet benyújtó, főként szír és afgán bevándorlót Németországban regisztrálták. És bár a németek többek között a munkaerőpiacuk megerősítését várták a bevándorlók fogadásától, a statisztikai adatok szerint az afgánoknak mintegy 45, a szíreknek pedig mindössze a 35 százaléka dolgozik.
A legtöbb menedékkérelmet elbíráló országok listáján a németeket a franciák, a spanyolok és az osztrákok követik. A legkevesebb ilyen jellegű nyilvántartásba vétel Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban fordul elő.
Ismétlődő történelem
A népességnövekedés üteme kontinensenként és országonként is nagyon eltérő. Az európai társadalmakban folyamatosan csökken az őslakosok születésszáma, egyre emelkedő várható élettartam, vagyis elöregedés mellett, ami a munkaerőpiaci kihívások miatt is meglehetősen aggasztó jelenség.
Jó ideje már a kelet-európai országok termékenységi rátája sem elegendő a népesség reprodukálásához. Bár 2010 óta az uniós országok közül a legnagyobb mértékben éppen hazánkban ívelt felfelé a mutató a kormány családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően, a születésszám-növekedés nálunk is megtorpant.
Természetesen az emberek úgynevezett reprodukciós viselkedése folyamatosan változik, az olyan rendkívüli események is nagymértékben befolyásolhatják, mint a Covid-járvány, vagy az orosz-ukrán háború kitörése. Ezek a történések ugyanis számottevően fokozzák az emberek bizonytalanságérzését, ami nyilván nem kedvez a gyermekvállalásnak…
De amennyiben az emberiség napjainkban is hasonló jellegű problémákkal – betegségek, háborús konfliktusok, éhség, természeti csapások – küzd, mint évszázadokkal ezelőtt, milyen megoldásokat találhat a szüntelenül jelentkező kihívásokra? Vajon elérik-e az ingerküszöbét a mantraszerűen ismételgetett fenyegetések? Képes lesz-e, és ha igen milyen mértékben tud felkészülni a jövő előre nem várt eseményeire?
A Föld legnépesebb országai
| Ország | Népesség | A mérés ideje |
| India | 1 426 000 000 | 2024.07.01. |
| Kína | 1 408 280 000 | 2024.12.31. |
| Egyesült Államok | 335 893 000 | 2024.01.01. |
| Indonézia | 282 477 600 | 2024.06.31. |
| Pakisztán | 241 499 000 | 2023.03.01. |
| Nigéria | 223 800 000 | 2023.07.01. |
| Brazília | 216 264 607 | 2023.07.01. |
| Banglades | 169 828 900 | 2022. 06.15. |
| Oroszország | 146 150 790 | 2024.01.01. |
| Mexikó | 129 940 230 | 2024.06.30. |
