Nincs jövője a Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD), ha nem újítja meg programját, szerkezetét és vezetését, a megújulást pedig nem tudja véghezvinni, ha folytatja a kormányzást a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta a párt ifjúsági szervezetének (Jusos) vezetője Berlinben egy sajtóbeszélgetésen.
 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Kevin Kühnert élesen bírálta a pártvezetést, amiért nem készített tervet arra az esetre, ha az előző nap kezdődött pártszavazáson a többség elutasítja a CDU/CSU-val kötött koalíciós szerződést. 
    
A „B-terv” hiánya elbizonytalanítja a tagságot, a rendezvényeken sokan azt mondják, hogy egyetértenek ugyan a Jusos-szal a nagykoalíció elutasításában, de még jobban aggódnak amiatt, hogy mi jöhet a kormányzás helyett, és attól félnek, hogy hatalmas károkat okozhat a pártnak, ha  valóban leszavazzák a szerződést. Sokan már abban is kételkednek, hogy biztosítani lehet a párt zavartalan működését, ha a március 2-ig tartó szavazáson a nemek lesznek többségben – mondta a nagykoalíció folytatása ellen kampányoló ifjúsági szervezet elnöke.
    
A pártszavazás manipulációjának veszélyéről azt mondta, hogy a botránykeltés nem indokolt, a többi között azért, mert az új belépőknek úgynevezett eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy megfelelnek a tagsági követelményeknek. Így aki vét a szabályzat ellen, az bűncselekményt követ el – utalt Kevin Kühnert egyebek mellett arra, hogy a Bild című lap szerkesztősége a manipuláció veszélyének bizonyítására beléptetett a pártba egy kutyát.
    
Kifejtette, hogy az SPD „beleszürkült” a nagykoalícióba, az állandó kompromisszumok és Angela Merkel kancellár kivárásra építő kormányzási módszere miatt elveszítette arculatát, a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra pedig gyenge programot készített. Esete nem egyedi, az európai „szociáldemokrácia hanyatlása” más országokban is hasonlóan zajlik, például az osztrák testvérpárt is vesztesen, meggyengülve került ki a nagykoalícióból, a francia szocialisták pártja pedig szinte megsemmisült, mert Francois Hollande elnök nem azt a karakteres baloldali programot hajtotta végre, amelyet a pártját a hatalomba, őt magát az államfői tisztségbe emelő választók vártak.
    
Ebben a helyzetben az SPD-nek „be kell ismernie, hogy hibázott”, és ellenzékbe vonulva kell rendeznie sorait. Át kell gondolni például a szövetségi politikát, a Zöldekhez, a liberális Szabad Demokrata Párthoz (FDP) és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) párthoz fűződő viszonyt.
    
A legfontosabb a tartalmi, a szervezeti és a személyi megújulás – hangsúlyozta Kevin Kühnert, hozzátéve, hogy a szociáldemokraták elszakadtak a hétköznapi emberek mindennapi életétől, így kialakult az az érzés, hogy a politika magára hagyta a társadalmat, ami különösen a leszakadó vidéki régiókra jellemző. 
    
Ezt használja ki a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely „rasszista alapon” magyarázza a gondokat, azt állítja, hogy azért kerülnek nehéz helyzetbe német emberek, mert bejöttek idegen emberek, akik „nem ide tartoznak, és megkapják a pénzt, amely nem járna nekik, máshol pedig hiányzik”.
    
Ezzel szemben az „őszinte” magyarázat az, hogy a bajok sokkal régebben alakultak ki, és az SPD is vétkes, mert támogatta a privatizációt, az állam karcsúsítását és a CDU/CSU akarata előtt meghajolva fontosabbnak tartotta az államháztartási egyensúly helyreállítását a  közberuházások élénkítésénél.
    
Ráadásul az SPD-ből kiveszett az egyik legősibb szociáldemokrata vonás, a bizakodás a jövőben és és a szilárd hit abban, hogy a gazdasági, technológiai fejlődést a közösség szolgálatába lehet állítani. Legfőképpen ezt a vonást kell megerősíteni, így például ki kell dolgozni azt a programot, amellyel a digitális átalakulást a társadalmi igazságosság erősítésére lehet fordítani. Az SPD-nek egy sor további kérdésre sincs határozott válasza, így arra sem, hogy mit kell kezdeni a terrorizmus veszélyével vagy a klímaváltozással – mondta Kevin Kühnert.
    
Az SPD akkor folytathatja a 2013-ban kezdett kormányzást a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a 463 723 párttag legkevesebb 20 százaléka részt vesz a szavazáson, és a többség a szerződés elfogadására voksol. A szavazás eredményét március 4-én hirdetik ki. A levélben lebonyolított pártszavazás költségei 1,5 millió eurót (465 millió forint) tesznek ki.

(MTI)