Fotó: ÉKM
Hirdetés

– Melyik volt a Lázárinfók legkeményebb pillanata?

– Amikor azzal szembesültem, hogy milyen indulatok forrnak a Fidesszel, Orbán Viktorral és velem szemben az emberekben. Ez volt az egyik legfontosabb tanulságuk is.

– Meglepte vagy ilyen közhangulatra számított?

– Sokkal radikálisabb és agresszívabb hang volt, mint amit a makói vagy hódmezővásárhelyi utcán tapasztalok. Vidéken élek, területi országgyűlési képviselőként sok emberrel találkozom, és azt hiszem, hogy jól érzékelem a magyar valóságot, ám egyes nagyvárosokban olyan féktelen gyűlöletet és olyan erős kormányváltó hangulatot tapasztaltam, ami szíven ütött.

– Hol voltak a leghangosabbak?

– Miskolcon. Őszintén nem gondoltam volna, hogy ellenfeleink ennyi agresszivitást és gyűlöletet tudnak plántálni az emberekbe, de a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy az elmúlt évek gyűlöletkampánya bizony hatásos. Magyar Péterék kifejezetten az indulatokra ható hadjáratot vívnak ellenünk. Haragot, dühöt és gyűlöletet keltenek konkrét személyek, aztán egy egész közösség ellen. Nagyon veszélyes, amit csinálnak, a tűzzel játszanak.

– És mit kezdhet a Fidesz ezzel a sok indulattal?

– Higgadtságra és nyugalomra van szükségünk, mert ilyenkor az ember vagy felerősíti ezeket az érzéseket, vagy megnyugtatja a kedélyeket. Nagy felelősség nehezedett rám, mert ha agresszívan reagálok a kritikákra vagy a nyomdafestéket nem tűrő bekiabálásokra, az újabb agresszivitást szült volna. Nekünk érdekünk, hogy a magyarok szót értsenek egymással, ne polgárháború felé haladjunk. A Lázárinfó is azért jött létre, hogy kibeszéljük a közös dolgainkat. Elfogadom, hogy a mai politikát a közvélemény-kutatások vezérlik. Elfogadom, hogy a közösségi média diktálja az iramot, de vallom, hogy nem lehet kitérni olyan kérdések elől, mint hogy mi van a kórházi várólistákkal, mi van az inflációval, és szembe kell nézni a gazdasági helyzetet firtató kérdésekkel, a gazdasági nehézségekkel is. Nincs megoldhatatlan probléma, csak gyönge vezetés.

– Melyik volt a legnehezebb kérdés?

– A legnehezebb kérdés az, hogy miért nem műveltetek csodát? A választók folyamatosan szembesítenek a legforróbb társadalmi problémákkal, mondják, hogy 16 éve kormányoztok, de ezt meg azt nem csináltátok meg. Erre a legnehezebb válaszolni, mert két válasz lehetséges: sokkal több volt a jó, mint a rossz, és ez még egy félkész ország ahhoz képest! 2010-ben egy IMF-lélegeztetőgépre kötött országot vettünk át, és sajnos ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy minden örökölt gondot megoldjunk, bár úgy fair, ha azt is hozzátesszük: baj nem azzal van, amit mi 2010 óta elvégeztünk, hanem azzal, amit a balliberális kormányok 2010 előtt nem. Ezzel együtt a választók – érthetően – azokat a dolgokat is rajtunk kérik számon.

– Milyen tanulságot tud közvetíteni a Karmelitának?

– Óriási gyűlöletet keltenek a kormány ellen, és sikeresen teszik. Ezzel szemben fel kell venni a kesztyűt. Nem szabad kitérni azon viták elől, amelyekben mérlegre tesszük az elmúlt 16 esztendőt. Ha kikerülünk egy vitát, az bennünket gyöngít, és nem erősít. A Kulja–Takács-vita jól példázza, hogy nem kitérni kell, hanem vállalni. Be kell menni a stúdióba, ki kell menni az utcára, hogy elmondjuk, mindent megtettünk, amit lehetett, és ezentúl is megteszünk, ugyanakkor ne mondjuk azt, hogy minden hibátlan. Az emberek nem hülyék: ha a kérdéseikre választ kapnak, átlátnak az álhíreken is. Rengeteg dezinformáció kering, parttalan hazugságokkal van tele a közbeszéd, és jelen állás szerint az győz, aki jobban tud hazudni. A velünk szemben állókat a gyűlölet fogja össze, bennünket pedig az, hogy Magyarország az első, ezt kell megértetnünk a választókkal is.

– Politikustársai fogják követni a példáját?

– Nagyon remélem, hiszen nincs más választásunk! Súlyos hibának tartom, hogy a Fidesz egy időre átengedte az utcát és a közteret Magyar Péternek. Ha hiszünk a politikai közösségünk igazában, akkor bátran vitázzunk. Én őszintén hiszek abban, amit mondok, amit csinálok.

– A vitázásról megoszlanak a vélemények.

– Nincs annál nagyobb szégyen, mint amikor egy politikai közösség nem mer vitatkozni. Ez a gyöngeség jele. A Lázárinfók nagy tanulsága, hogy bármilyen éles hangnemben kezdődött a beszélgetés, a végére békésen ért véget, szót értettünk egymással, mindenki respektálta, hogy a találkozó létrejött. A választók kívánják ezeket az alkalmakat, vannak kérdéseik és válaszokra várnak. A magyar diskurzív fajta, szeret és tud beszélgetni, vitatkozni. Az emberekkel mindig is a Fidesz tudott a legjobban szót érteni. Azt javaslom, hogy kollégáim már nyáron kezdjenek el újra beszélgetni az emberekkel mind a 106 választókerületben. Mondják el, védjék meg a szempontjaikat!

– Azt mondta egy Lázárinfón, hogy Magyar Péter „a tíz fillért Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki”. Ez ön szerint miért nem zavarja a híveit?

– Az Orbán-gyűlölő baloldal örül, hogy van egy Fideszt eláruló, kiugrott ember, akinek az a feladata, hogy megossza a közösségünket és elbizonytalanítsa a szavazóinkat. Magyar Péter az ellenzék felfalása után arra törekszik, hogy leválassza és eltérítse a bizonytalankodó fideszes szavazókat. Ez a politikai küldetése, pont olyan, mint Márki-Zayé, csak slim fit kiadásban. Az a kérdés, hogy képes lesz-e rá.

Fotó: Peleskey Bence

– Miért nem találtak rajta fogást?

– Nekünk nem a másik alkalmatlanságának bizonyításával kellene foglalkoznunk, hanem a saját magunk alkalmasságáról kell tanúbizonyságot tennünk. Összegeznünk kell, amit az elmúlt 16 évben elvégeztünk és világossá kell tennünk, hogy akár jól vagy rosszul mennek a dolgok, mi mindig a magyarok érdekében cselekszünk, és hiányosságainkkal együtt is kisebb kockázatot vállalnak velünk, mint Magyar Péterrel.

– Az Azahriah nevű zenész, Magyar Péter pártolója azt írta a múlt héten a közösségi felületén, hogy „már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak mint Fidesz-szavazók”. Mit gondol erről?

– Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom! Talán azóta ő is belátta, hogy az ilyen beszéd nem megoldás, hanem a probléma része, hiszen azóta bocsánatot is kért. Nem jó jel az, ha az ellenfeleink, kritikusaink ilyen nyelven beszélnek azokkal, akik nem azt akarják, hogy a Tisza Párt kormányozza az országot. Ez még a kormányváltást akaróknak sem lehet érdeke, mert előbb-utóbb ők maguk lesznek az áldozatai ennek a beszédnek és az általa kiváltott cselekvésnek.

– Ő azt a fiatal nemzedéket képviseli, amelyik elfordult a Fidesztől.

– Ezt a gyűlöletnyelvet beszélik a szórakoztatóiparban is! Meggyőződésem szerint ezért terjed valami irracionális, tehát tényekkel nem igazolható Fidesz-ellenesség a fiatalok körében, akik pont a politikánk nyertesei. Így befolyásolják őket, ám az országnak most nem erre van szüksége. Nekünk az országépítés a legfontosabb célunk, a Tisza Párt semmi mást nem csinál, csak mindent kritizál és gyűlöletet kelt a Fidesz és bizony a fideszes szavazók ellen is. Azt mondják, hogy minden jobb lesz, ha ők kormányoznak, de hogyan, miképpen lesz jobb, arról sosem beszélnek, a konkrétumokat kerülik, mint ördög a tömjénfüstöt.

– Nemrégen tartották az utóbbi évtized legnagyobb Pride felvonulását. Hiba volt betiltani?

– Nem volt hiba. Óriási eredménynek tartom, hogy a gyermekvédelem szempontja megelőzi az összes alapjogot az Alaptörvényben, és a gyermekek jövőjének fontosságát alkotmányos alapelvvé tettük. A magyar társadalom 70 százaléka elutasítja a Pride-ot, mondván, hogy a szerelem szabad, a köztéri melegpropaganda, az sok. Érdemes lett volna ezt a 70 százalékot megszólítani és megszervezni, tehát nem a tiltás volt a hiba, vagy a gyermekjogok kiemelése, hanem az, hogy mi egy jogi csatát vívtunk ahelyett, hogy társadalmi ügyet csináltunk volna belőle.

– Akkor miért nem érvényesítették a többség akaratát?

– Az volt a hiba, hogy nem hívtuk segítségül Magyarországot, társadalmi ügyet kellett volna csinálnunk belőle, nem pedig jogi csatározást. A másik megoldás az lett volna, hogy a tiltásnak érvényt szerzünk és feloszlatjuk a tüntetést, ami lehetetlen, mert mi nem megyünk neki a saját polgárainknak. Mi a többség oldalán vagyunk, de ennek az akaratnak erőszakkal nem lehet érvényt szerezni Magyarországon. Mi, fideszesek az idegen eszmék és erők ellen küzdünk, nem pedig a magyarokkal hadakozunk. A pride idegen eszme, idegen ügy, de akik kinn voltak a pride-on, azok magyarok. Békére van szükség. Ám ha a velünk szemben állók kerülnek hatalomba, egy budapesti kisebbség döntene a szexuális identitás és a gyermekek jövőjének kérdésében. Ez elfogadhatatlan.

– Luxizás – ha jól tudom, ön alkotta ezt a szót. Az, hogy valaki vagyonos, nem bűn, de vajon a vagyonosság fitogtatása észszerű és ízléses cselekedet olyan időkben, amikor az országot infláció sújtja?

– Nem az, és ez is a Lázárinfók tanulságai közé tartozik, hiszen minden egyes fórumon felvetették ezt a kérdést az ellenzékiek vagy a fideszesek. Nem kell a homokba dugnunk a fejünket, ezzel a kritikával szembe kell néznünk és bizony elvárásokat kell megfogalmazzunk az elmúlt 35 és 16 év nyerteseivel szemben. Súlyos hiba lenne, ha a tulajdonnal vagy a vagyonnal szemben politizálnánk, mert a politikánknak az a célja, hogy mindenki a tehetsége, szorgalma és munkája alapján jusson előre, az alsó középosztályból felfelé. A polgári Magyarország célja csak akkor teljesülhet, ha mindenkinek van lehetősége előrejutni. Ebben az országban a kormány legjobb szövetségesei a vállalkozók, mert képesek önmagukon kívül másokat is eltartani. Az a kérdés, hogy azok, akik vagyonhoz jutottak az elmúlt 35 esztendőben, függetlenül attól, hogy jobboldaliak vagy baloldaliak-e, mit kezdenek ezzel a vagyonnal, hogyan használják fel, és származik-e belőle kötelességük a közösségre vagy társadalomra nézve.

– Például a jachtozás a társadalmi felelősségvállalás jele?

– A vagyonnak és vagyonosodásnak a kultúrája nem alakult ki az elmúlt 35 esztendőben Magyarországon. A magyar erősen egalitárius mentalitású társadalom, az Európai Unió társadalomkutatásai alapján az egyik leginkább egyenlőségpárti. A baloldali gondolatnak, az egyenlőségre törekvésnek mindig volt egy erős társadalmi támogatottsága hazánkban, ebből az következik, hogy másképpen illik és kell gazdagnak lenni Magyarországon, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. Sajnos a vagyonosak közül sokan nem értik vagy nem érzik ennek a felelősségét.

Fotó: ÉKM

– Veszélyeztetik ezáltal a Fidesz választási győzelmének esélyeit?

– Szerintem három dolgot kell tenniük a gazdagoknak. Egy: be kell tartaniuk a törvényeket; kettő: munkát kell adniuk másoknak; három: vissza kell adniuk valamennyit annak a közösségnek, amelyhez tartoznak, és ebben a Fidesz-közeli nagyvállalkozóknak az élen kell járniuk. Ha nem tesznek így, akkor nem tudjuk fenntartani azt a szövetséget és együttműködést, amit 2010-ben megkötöttünk velük. A kormány vállalta, hogy létrehoz egy nemzeti tőkésréteget. Meggyőződésem, hogy ezt a szövetséget ezzel a csoporttal nem tudjuk fenntartani, ha az életmódjuknál vagy mentalitásuknál fogva megszegik az elvárt társadalmi normákat.

– Tehát nem kapnak többé állami megbízást?

– Ismétlem: nem tudjuk fenntartani a szövetséget, ha nem veszik észre, hogy Magyarország mit akar. Ezekben a veszélyes időkben egyre szűkülnek az erőforrások, a pénz agyatlan elherdálása pedig több mint bűn! Ilyenkor nem szabad hajóra, repülőre, méregdrága divatcikkekre vagy egyéb butaságokra költeni. A pénzt nem ész nélkül költeni kell, hanem befektetni. Senkinek sem akarom megmondani, hogyan éljen, de azt a magyar társadalmat és a közösséget képviselem, amelyiknek vannak ezzel kapcsolatban elvárásai. Nagy hibának tartom, hogy nem hallják meg a magyarok szavát és figyelmeztetését ezek a nemzeti tőkések! Ezzel nagyon sokat ártanak a Fidesznek, illetve annak a nemzeti oldalnak, amely kiállt azért, hogy Magyarországnak saját tőkésrétege legyen, ne a multinacionális vállalatok mögötti német, osztrák, amerikai, izraeli családok játszótere legyünk.

– A Budapest környéki agglomerációban nagy arányban nyert a Tisza Párt az EU-s választásokon. Olyan településeken, ahova sokan csokkal költöztek ki vagy középosztálybeliek, tehát a kormány politikájának a kedvezményezettjei. Hogyan lehet megfejteni ezt a paradoxont?

– A paradoxon az, hogy a legnagyobb nyertesek vannak a leginkább megsértődve. Nem becsülném alá az irigységet mint politikai tényezőt Magyarországon. Nálunk nem a szegények és az alsó középosztálybeliek irigyek, hanem a leggazdagabbak. Az irigységnek van politikai szerepe, Budapesten a II. és XII. kerületben vagy az agglomerációban azok szavaztak a Fidesz ellen, akik a legtöbbet nyertek a gazdasági növekedéssel, az egykulcsos adóval! Mégis, a szerénység helyett inkább az irigység emészti őket. A nyertesek a leginkább elégedetlenek, a kevésbé nyertesek pedig tisztábban látnak, mert sokszor a józan paraszti ész többet ér számos diplománál vagy vállalkozói sikernél. Ám a nagyvárosokban se dőljünk a kardunkba, ott is helye van a konzervatív gondolatnak! Nem adnám fel ezt a csatát, mert ’22-ben mindenhol nyertünk, és az csak két éve volt, újra ki tudjuk érdemelni az emberek bizalmát ott is, csak meg kell érte dolgozni.

– A MÁV állapota az ellenzék egyik fő kampánytémájává vált az utóbbi hetekben, hónapokban. Mit tehet miniszterként, hogy például kevesebbszer forduljon elő felsővezeték-meghibásodás és ne csak rossz hírekkel legyen tele a nyilvánosság?

– Sokat tehetek, és sokat is tettünk. Ma az ellenzék egyetlen politikai mondandója az, hogy Magyarországon minden szar. Kritizálják a közlekedést, az oktatást és az egészségügyet, és ezekben vannak részigazságok, mert természetesen vannak hiányosságok, de időközben megépült kétezer kilométernyi autópálya és 1200 kilométer vasutat újítottunk fel, több száz járművet vásároltunk és sorolhatnám. A közlekedéspolitikám lényege az, hogy az utas a legfontosabb, ezért az utóbbi 35 évben most lett a legolcsóbb a közlekedés. Soha annyi bérletet nem adtunk el, mint idén: többen és többet utaznak a MÁV-csoporttal, mint bármikor korábban, akár a Covid előtti rekordévekben. Ezek tények, a többi csak politikai kampány, amit a helyén kell kezelni.

Fotó: Peleskey Bence

– És a gondokért Magyar Péter a hibás?

– A magyar vasút gondjai nem vele, hanem Trianonnal kezdődtek. Háromezer kilométer vasutat kell felújítanunk, ötszáz kilométerre akartunk felvenni hitelt az Európai Beruházási Banktól, de a Tisza Párt elnöke mindent megtesz az Európai Néppárt segítségével, hogy ne kapjuk meg, és ezzel minden magyar utasnak árt. Ami pedig a késéseket illeti, tudok egy táblázatot is mutatni, hadd beszéljenek az érzelmek helyett a számok.

– Lássuk.

– Napi 300 millió forint a jegyárbevételünk, húszperces késésen felül visszafizetjük a jegyárak felét. Naponta 3 millió forint kompenzációt fizetünk ki, és ez európai mezőnyben mérve jó arány. Ezzel szemben óriási hangulatkeltés folyik a közösségi médiában, elszakadnak a tényektől és a valóságtól.

– Bejelentette, hogy nem fog ismét elindulni az egyéni választókörzetében, pedig többször is megemlítette a Lázárinfókon, hogy önnek hatszor szavaztak bizalmat a választók. Mi ennek az oka?

– 23 éve vagyok egyéni országgyűlési képviselő, és van körülöttem egy jó, életrevaló fiatal csapat, nekik szeretném átadni a munkát, mert a választókerületemben a képviselői munkát és felelősséget érdemes az új erőre bízni. Megvan már az új jelölt…

– Sokak szerint a Fidesznek most nincs metanarratívája, mint 2018-ban a migráció vagy 2022-ben a háború volt. Mi lesz a kampány és a választás tétje 2026-ban?

– Sorsdöntő választás lesz, mert több évtizedre eldönti az ország sorsát. A veszélyek, a világ és Európa újrafelosztásának korában nem mindegy, hogy ki kormányozza Magyarországot. Ha a külpolitikai tétet nézzük, akkor Ukrajna erőltetett EU-tagsága jelenti az első számú veszélyt a magyarokra nézve, mert ha ez megtörténik, az súlyos forintokban mérhető összegeket venne el minden egyes magyartól évente.

Hálásak vagyunk, hogy 2,16 millióan töltötték ki az Ukrajna EU-tagságáról szóló Voks2025-öt, ezzel a második legsikeresebb nemzeti konzultációnk lett. Ez a Fidesznek erős felhatalmazást adott, hogyan tárgyaljunk Brüsszelben, hogyan és merre alakuljon Európa jövője. Ha pedig a belpolitikát nézzük, akkor hamarosan jön egy újabb, még nagyobb voksolás. Jövő tavasszal, ahol a magyaroknak azt kell majd mérlegelniük, hogy minden hibánk ellenére vajon miben van a nagyobb kockázat: a slim fit bizonytalanságban vagy az XL-es biztonságban? Szerintem nem kérdés!

Fotó: Peleskey Bence