Az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) felvételén hamufelhőt lövell ki a Lewotobi Laki-laki tűzhányó a kelet-indonéziai Floresben 2025. július 7-én
Fotó: MTI/EPA/Indonéz vulkanológiai központ

A Föld negyedik legnépesebb országát „tűzgyűrűnek” is nevezik annak okán, hogy Indonézia techtonikus lemezek törésvonalánál helyezkedik el, ezért az országban nagyon aktív a vulkáni tevékenység.

Hirdetés

A mások mellett Szumátra, Jáva, Bali, Celebesz és Maluku-szigeteken található mintegy 400 vulkán közül jelenleg is több mint 100 tekinthető aktívnak.

Miközben a vulkáni tevékenység folyamatos veszélyeztetettséget jelen a lakosságnak, termőtalajt is biztosít a mezőgazdaság számára, amely a gyarapodó népesség miatt kiemelten fontos.

Az indonéz történelem egyik legsúlyosabb vulkánkitörése a Jáva és Szumátra között fekvő Krakatau sziget azonos nevű tűzhányójához köthető.

1883-ban olyan hatalmas erejű kitörés rázta meg a területet, amely a hirosimai atombomba ötezerszeresének megfelelő erővel robbantotta szét a hegyet.

A rengés okozta lökéshullám, amelyet még a 3100 km-re fekvő ausztráliai Perth-ben is észleltek, többször is megkerülte a Földet. A rengés nyomán rengeteg kő és hamu került a légkörbe, a kitörés során kialakult cunami pedig súlyos károkat okozott az Indiai- és a Csendes-óceán szigetvilágában.

A természeti katasztrófa áldozatainak száma meghaladta a 36 ezer főt, miközben a Krakatau szigetcsoport is majdnem teljesen elpusztult.

A megfigyelések szerint a kitörések következtében a megszokottnál éveken át sötétebb volt az ég…

A július 7-én a nemzetközi híradások középpontjába kerülő Lewotobi ikervulkánokat, – amelyek egyik csúcsa a Laki-laki, a másik a tőle két kilométerre fekvő Perempuan – a hagyományok szerint szimbolikus párosnak tekintik a helyiek és gyakran férjként és feleségként hivatkoznak rájuk.

A két vulkán közül az 1584 magas „férfi”, vagyis a Laki-laki az aktívabb.

A tűzhányóban 2023 decembere óta tart egy kitörés-hullám, amelynek következtében eddig már több ezer embert kellett kitelepíteni a környező falvakból, de a katasztrófa emberéleteket is követelt.

A júliusi kitörés előtt idén márciusban, májusban és júniusban egyaránt aktív volt a vulkán, ami arra késztette a hatóságokat, hogy tovább emeljék Indonézia legmagasabb riasztási szintjét, miközben több légi járatot is töröltek a légkörbe került hatalmas mennyiségű hamu miatt.

Bár a köztudatban az a nézet terjedt el, hogy a globális klímaváltozásért elsősorban az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős, ám az ettől eltérő tudományos vélekedések szerint a szupervulkánok aktivitása sokkal erősebb hatást gyakorol bolygónk változó éghajlatára, többek között a kitörések során légkörbe kerülő magas szén-dioxid koncentráció miatt.

Ezen elmélet alapján a tűzhányók kitörése jelentősebben befolyásolja a globális klímaváltozást, ezen belül a hőmérsékletet, a csapadékot és a széljárást, mint az emberi tevékenység.

A kérdés nyilván a jövőben is olyan téma marad, amely továbbra is élénken foglakoztatja majd a tudományos világot…