Az ENSZ hurráoptimizmusa

A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint a nemzetközi szervezeteket az irreguláris migráció közgazdasági összefüggéseivel kapcsolatban egy „hurráoptimista”, a szakmai megközelítést nélkülöző alapállás jellemzi.
 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Orbán Balázs kedden, a témában rendezett budapesti szakmai workshopon erre példaként hozta az ENSZ migrációs egyezménytervezetét, amely szerint – mondta – a migráció úgy ahogy van, jó dolog. Szerinte szakmai értelemben egy „nonszensz leegyszerűsítés”, hogy ez közgazdaságtani értelemben jó a kibocsátó, a tranzit- és a fogadó országoknak is.
    
Szólt arról is, az olaszországi választások eredménye arra példa, hogy az európai állampolgárok „józan többsége” komolyan aggódik a migráció és annak irreguláris, azaz szabályozatlan, ellenőrizetlen formája miatt.
    
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (NKE SVKK) igazgatója arról beszélt, hogy 2015 óta jelentősen csökkent az Európába érkező irreguláris migránsok száma: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hivatalos adatai szerint 2015-ben még 1,8 millió, 2016-ban 511 ezer és 2017-ben valamivel több mint 200 ezer irreguláris migráns érkezett Európába.
    
Bár Európa egészét érinti az irreguláris migráció, nincs egyenlően elosztva ez a gazdasági teher, a 2015-ös migrációs válság is leginkább 8-10 országot érintett – mondta.
    
Tálas Péter kitért arra is, hogy paradox módon azok az országok aggódnak leginkább a migráció miatt, amelyeket „konkrét formájában” nem is nagyon érintett. Erre példaként említette a Balti és a közép-kelet európai országokat. Ugyanakkor általában Európa társadalmai úgy tekintenek a migrációra mint 2015 óta állandósult problémára – tette hozzá.
    
Janik Szabolcs, az MKI kutatója elmondta, hogy az adatok szerint 2015-ben az Európába érkezettek 70 százaléka 18-64 év közötti, 72 százalékuk férfi volt. Ez az arány 2016-ban mindkét esetben 68 százalékra csökkent.
    
Ez elméletileg ígéretesnek tűnik, ugyanakkor árnyalja a képet, ha megvizsgáljuk az Európába érkezettek nyelvtudását és képzettségét – hívta fel a figyelmet, példaként hozva egy 2016-os németországi felmérést, amelyre hivatkozva azt mondta, hogy a migránsoknak átlagban sokkal alacsonyabb az általános képzettségi szintjük, mint a németeknek, és nem vagy alig beszélnek németül.
    
Hivatalos adatok szerint Németországban tavaly nyáron 50 százalék körüli volt a munkanélküliségi ráta a valamiféle nemzetközi védelemre jogosultak körében – mondta el Janik Szabolcs.
    
A kutató szerint egy kísérleti projekt zajlik Európában a legnagyobb befogadó tagállamokban, és az Európai Unió történetében még nem volt példa hasonló kihívásokra.
    
Az irreguláris migráció gazdaságtana – hoz vagy visz? című szakmai workshopot az MKI és a NKE SVKK szervezte.

(MTI)