Egy magyar egyetem a világ legjobb 1 százalékában, három a legjobb 2 százalékban
Sikeres a megújult magyar felsőoktatás – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Testületének alakuló ülésén.
Hankó Balázs kifejtette: büszkén mondjuk azt, hogy van egyetemünk a világ legjobb 1 százalékában, három a legjobb 2 százalékában, legalább egy tucat pedig a legjobb 5 százalékában.
Ugyanakkor egy sikeres hozzáférési fordulatot is végrehajtottunk úgy, hogy már harmadik éve több mint 120 ezren jelentkeznek a megújult felsőoktatásba, így a magyar egyetemisták közössége egy több mint 330 ezres közösség.
A miniszter az elmúlt öt év sikertörténetének nevezte a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tevékenységét, példaként említve az orvosképzés nemzetközi akkreditációját. Hozzátette: a bizottság ott van a világszinten elismert akkreditációs bizottságok testületében, s az intézményi mesterképzések megindításával olyan rugalmas formát hoztak létre, amely azonnali, gyors reakciót ad a magyar gazdaság és társadalom igényeire.
A nemzeti felsőoktatásban, a nemzeti felsőoktatási szabályokban, a nemzeti érdekben hiszünk és ezért cselekszünk – hangoztatta Hankó Balázs, hozzátéve: az Európai Bizottság akkreditációs követelményei azt célozzák, hogy az európai képzés, az európai felsőoktatás Brüsszelből irányított, az ottani minőségbiztosítási feltételeknek megfelelő legyen.
Az európai diplomáról szóló tanácsi ajánlások végső dokumentuma szerint a nemzeti felsőoktatási szabályoknak és a nemzeti akkreditációs bizottságoknak való megfelelés kell, hogy az elsődleges legyen – hangsúlyozta.
A megújult Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetétele a megújult magyar felsőoktatás szerkezetét tükrözik – mondta a miniszter, kifejtve: feladata a magyar gazdaság és társadalom érdekeit képviselni úgy, hogy a magyar képzések szerte a Kárpát-medencében érthetőek legyenek.
Emlékeztetett: a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is a magyar bizottság akkreditációját bírja, s a bizottságnak a jövőben is vizsgálnia kell, hogy melyek lehetnek Európában azok a képzések, amelyek esetében ugyanígy tudnak támogatást nyújtani.
A bizottság feladata többek között az egyetemi tanári képzésekről és kinevezésekről véleményt alkotni, döntést javasolni. Azon esetekben is, amelyek a mainstream ideológiától távolabb eső egyetemi tanári képzésekre, kinevezésekre vonatkoznak – közölte a miniszter.
Csépe Valéria leköszönő elnök elmondta: a nemzetközi tapasztalatok eredménye szerint elindultak egy hatékonyabb és transzparensebb működés irányában, s a megújult testület egy jól működő, kiváló titkárságra tud majd támaszkodni.
Szilágyi János Ede elnök kiemelte: a gyorsan változó világra kell új válaszokat adni, segítve azt, hogy a felsőoktatás megőrizhesse eddigi eredményeit, és újonnan is gazdagíthassa azt. Hozzátette: folytatni kell a tipikus és a nem tipikus akkreditációs feladatokat, hangsúlyt kell fektetni a partnerségre az egyetemekkel, erősíteni a hallgatók, doktoranduszok irányába a nyitottságot.
