A terroristákat mentegető Soros-bérenc ügyvéd
Azzal vádolták, hogy muftiként ő mondta ki azt a fatvát, amely Anvar Szadat harmadik egyiptomi elnök 1981-es meggyilkolásához vezetett.Omar Abdel-Rahman (1938–2017) muszlim vezető élete és tevékenysége
Omar Abdel-Rahman 1938. május 3-án született Egyiptomban, a Kairótól északkeletre fekvő Al Gamalia városban, Dakhalia kormányzóságban.
Képernyőfotó: YouTube.com
Tízhónapos korában megvakult, ezért Braille-írással tanulta meg olvasni a Koránt. Tizenegy éves korára elsajátította belőle a vallás alapjait, ekkor egy iszlám internátusba került. Hamar hatása alá került az iszlám radikális reformisták (például Ibn Tajmijja13–14. században élt jogtudós és teológus) munkáinak. A kairói egyetemen teológiát tanult, később le is doktorált.
Hamar élesen szembekerült Gamal Abden-Nasszer (1956–1970 között Egyiptom 2. köztársasági elnökének) világias, szekuláris alapú rezsimjével, mivel Abdel-Rahman elutasította a szekuláris törekvéseket (ez már a ’60-as évektől jelen volt gondolkodásában). Egyre radikálisabb muszlim vezetővé vált, aki fokozatosan összekapcsolódott egyiptomi és külföldi szélsőséges iszlám körökkel – köztük a militáns szervezet Egyiptomi Iszlám Dzsiháddal. Abdel-Rahman Egyiptomban összesen három évet töltött börtönökben bírósági tárgyalásának időszaka alatt; azzal vádolták, hogy muftiként ő mondta ki azt a fatvát (döntést), amely Anvar Szadat harmadik egyiptomi elnök 1981-es meggyilkolásához vezetett (az Egyiptomi Iszlám Dzsihád merényletében).
Bár végül nem ítélték el az elnöki gyilkossághoz vezető összeesküvés ügyében, szabadulását követően kiutasították Egyiptomból. A nyolcvanas évek közepén Afganisztánba került, ahol kapcsolatban állt Oszama bin Laden al-Kaida-vezető köreivel, majd 1990 nyarán az Egyesült Államokba költözött, ahol Brooklynban és New Jerseyben hirdette tanait mecsetekben. Több itteni tanítványát elítélték egy 1993-as (a World Trade Center ellen elkövetett) bombamerénylet miatt, amelyben összesen hat ember vesztette életét, és több mint ezren megsebesültek. A bombatámadási perben követőit ítélték el, magát Abdel-Rahmant nem, ugyanakkor átfogóbb összeesküvési vádak miatt mégis letartóztatták – többek között egy időzített „terrornap” (day of terror) előkészítésének vádjával, amikor is az ENSZ székhelyét, a New York-i Lincoln Tunnel és Holland Tunnel nevű közúti alagutakat, a George Washington-hidat és a New York-i FBI-központ épületét egy időben robbantották volna fel. Abdel Rahman eközben még a börtönben is tartott hosszú prédikációkat, miközben telefonos üzeneteit mikrofonok hangosították fel a követői által látogatott mecsetekben.
A New York-i szövetségi bíróság előtt tartott 1995-ös, híressé vált nyolchetes tárgyalása során Abdel-Rahmant nagytekintélyű, erős védői csapat segítette, köztük William Kunstler sztárügyvéd, valamint az Egyesült Államok korábbi (1966–1969 közötti), Johnson-korszakbeli igazságügy-minisztere, Ramsey Clark. Az ellene szóló erős bizonyítékok azonban magukba foglalták azokat a titokban rögzített felvételeket, amelyek jól jelezték Abdel-Rahman szándékát arról, hogy „szent háborút vállal az Egyesült Államokban”.
Végül őt és összesen kilenc követőjét bűnösnek mondták ki, és Abdel-Rahman életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Elítélésekor a tárgyaláson közel 90 perces, szenvedélyes beszédet mondott arabul, és a többi közt olyan témákkal foglalkozott, mint a születésszabályozás kérdése, Nasszer korábbi elnök homoszexuális beállítottsága, de saját zöldkártyastátuszát is szóba hozta. „Ez egy hitetlen ország” – dohogta vádlóira, hitetlennek elmondva a Fehér Házat, a Kongresszust és a szövetségi bíróságot is.
Abdel-Rahman végül több mint két évtizedes raboskodás után 78 éves korában, cukor- és szívbetegségének szövődményeiben, 2017. február 18-án elhunyt. Hamvait hazaszállították Egyiptomba. Temetési szertartása az al-Kaida terrorcsoport egyik közleményében is szerepelt.
Két feleségétől összesen tíz gyermeke született, akik közül egyik fia, Aszim a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően Oszama bin Laden közeli „munkatársa” lett.
Lynne Stewart és a Soros-támogatás
Lynne Stewart (1939–2017) védőügyvéd volt, akit 2005-ben 28 hónap börtönbüntetésre ítéltek amiatt, hogy összeesküvésben vett részt és anyagi támogatást nyújtott terroristáknak (ezzel automatikusan az amerikai ügyvédi kamarából is kizárták). Az ítélet szerint a többi közt Omar Abdel-Rahman üzeneteit is átadhatta egy az amerikai kormányzat által is megfigyelt külföldi terrorszervezet tagjainak.
2010 júliusában újra elítélték (10 év börtönbüntetésre), és büntetését egy texasi szövetségi börtönben (Fort Worthben) kellett volna letöltenie. Stewart-ot azonban 2013 szilveszterén kiengedték a büntetés-végrehajtási intézetből súlyos, előrehaladott rákbetegsége miatt. 2017 márciusában halt meg.
Tény, hogy Soros György Nyílt Társadalom Intézete (OSI) 2002-ben 20 ezer dollárt utalt Stewart LDF-számlájára (legal defence fund – jogi védelmi alap, eljárási költségek fedezésére). Még az első Stewart-ítélet megszületése előtt a Nyílt Társadalom Intézet bizonyos magas rangú tisztségviselői Stewart munkásságát mint „emberi jogvédőét” jellemezték. Például egy 2004. októberi beszédében Gara LaMarche, az OSI-programok amerikai vezetője Stewart ügye kapcsán arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban a tanácsadási jog 2001. szeptember 11. óta tapasztalt jelentős eróziója negatívan hatott az emberi jogok védelmezőinek szerepére is.
Az írás eredetije a Tűzfalcsoport blogján jelent meg. Azt erre a linkre kattintva olvashatják.